199648. lajstromszámú szabadalom • Öntözési eljárás a növényállományok öntözővíz adagjának és öntözési idejének megállapításával a víz- és energiatakarékosság figyelembevétele mellett
HU 199648 A A termesztési övezetekre jellemző főbb talajtípusokra a talaj- és domborzati viszonyok figyelembevétele mellett önmagában ismert módszerekkel és eszközökkel, előnyösen fitotronban, megállapítjuk a köztermesztésbe kerülő vagy már köztermesztésben levő növényfaj (ok) ból vagy növényfajtádból vagy több növényfajból vagy növényfajtából áljó növényállomány (ok) biotechnikai tényezőit (k) a növényállomány (ok) egyes íenofázisaiban különböző, előre megtervezett agrotechnikai szintekre (különböző tőszám, tápanyagellátás, hőegységszám stb. mellett) kitűzött termésmennyiség és -minőség eléréséhez, majd adott gazdaság(ok)ban szükség szerint felmérjük és regisztráljuk az öntözéses termesztésre, alkalmas területi egységek (egyazon növényállománnyal rendelkező öszszefüggő termőterület, tábla) főbb termőhelyi adatait (pl. a tábla neve, nagysága stb.), adottságait (pl. talajtípusa(i), beállt évelő növényállomány(ok)nál faj- vagy fajtaösszetétele, a talajok tápanyaggal való feltőltöttsége, talajvízszint, domborzati viszonyuk stb.), a gazdaságok technikai feltételeit (pl. gép- és eszközrendszerét az öntözéshez). A növények kelésekor vagy évelő növényekből álló ún. beállt növényállományok (pl. lucerna) esetén a nyugalmi időszak végétől (a vegetáció sarjadásának a kezdetétől) önmagában ismert módon mérjük és regisztráljuk az öntözni kívánt terület(ek)en a napi csapadék és a kijuttatott öntözővíz mennyiségét, a napi hőmérséklet alakulását, a napsütéses órák számát, a 2 m/sec-nál nagyobb légmozgás(ok) időtartamát és intenzitását, szükség esetén csapadékhiányos téli időszak után a kelési-, évelő növényeknél a nyugalmi időszak végén — sarjadáskor mindig-, az öntözési időszakban legalább egyszer mérjük minden területi egység (tábla) talajának diszponibilis víztartalmát (DV), a szükségesnél alacsonyabb diszponibilis víztartalmat (DV) az öntözési időszakban előre meghatározott értékre (pl. kukoricánál: 150 mm/m középkötött vályogtalajon) fokozatosan beállítjuk, az öntözési időszakban a növényállomány számára szükséges öntözővíz igény (VI) nagyságát 1 — 15 napra, a VI,_I5=k*r-t képlet segítségével határozzuk meg, ahol k: biotechnikai tényező, amely adott fenofázisra vagy időtartamra vonatkozóan adott talajtípuson, azonos összetételű növényállománynál azonos; t: számított napi középhőmérséklet; r: sugárzási viszonylatokat kifejező dimenzió nélküli tényező, amelyet az napsütéses órák száma ■ 100 r= —.......- ----------------adott klímaövezetben mért évi csillagászati naps'ütéstartalom órákban és az öntözést ennek megfelelően végezzük. A találmány szerinti eljárást a következő példával kívánjuk bemutatni. 3 Példa Üj, az öntözést különösen megháláló prolinfix típusú, a nagytőszámot tűrő, középérésű kukoricahibridet kívántuk köztermesztésbe vonni. Mint termelési rendszerirányító, felmértük, hogy hol és mekkora területen voltak meg a feltételei az új növényhibrid gazdaságos termesztésének. A kiválasztott területeken korábbról csak részleges vizsgálataink voltak, ezért részletesen felmértük és regisztráltuk a jellemző talajtípusokat, a domborzati és talajviszonyokat (pl. talajvízszint, vízzáró talajréteg felderítése stb.), a klimatikus és mezoklimatikus viszonyokat azokon a területeken, ahol ezeket az adatokat nem ismertük. Meghatároztuk az adott területek főbb talajtípusaira, és ezeket tervezett különböző agrotechnikai szintekre az új kukoricahibriddel elérhető különböző termésnagyságokat. A természeti és technikai adottságokat tekintve a feltételeknek az új növényhibrid öntözéses termesztése szempontjából a III. és IV. hőegységzónában nyolc gazdaság (köztük A gazdaság) felelt meg. A nyolc gazdaságban az öntözhető területek jellemző talajtípusai: homokos vályog; középkötött vályog; agyag. Kísérletekkel 60 000, 70 000 és 80 000 tő/ /ha tőszámra számítva mindhárom jellemző talajtípusra a III. és IV. hőegységzónára jellemző hőközlés mellett megállapítottuk az új 'kukoricahibrid minden íenofázisára a biotechnikai tényezőket (k) úgy, hogy mértük a levélfelület-indexet (LAELeaf Area Index), az evapotraszspirációt (ET) és a napi középhőmérsékletet (t) úgy, hogy az r tényezőt az adott fenofázisra kiszámítottuk. Címerhányás előtt 70 000 tő/ha-ra vetítve középkötött vályog talajon r napfénysugárzási tényező^ 0,2 evapotranszpirációs érték (ET): 4 mm napi középhőmérséklet (t): 20°C ET A k=----képlet alapján ebben a fenofázisban r-t az új kukoricahibridnek a biotechnikai tényezője (k): 4 k=-------- =1 0,2-20 A nedvességhiány-stressz terméscsökkentő hatása a kukoricára különösen a csődifferenciálódás, a címerezés, a csővirágzás és a tejesérés fejlődési stádiumaiban különösen nagy. Például a címerezés és csővirágzás közötti fejlődési stádiumban egy kéthetes nedvességhiány akár 50%-os terméskiesést is jelenthet. Ezért nagyon fontos nemcsak a kijuttatandó víz mennyiségének, hanem az idejének a megállapítása is. A biotechnikai tényezők (k) ismeretében felmértük és regisztráltuk az adott gazdaságokban az öntözésre alkalmas területi egy-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
