199585. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló folyadékból durva szilárd részek, különösen szennyvízből durva úszó szennyeződések eltávolítására

2 A találmány olyan berendezésre vonatko­zik, amelynek segítségével valamely áramló folyadékból durva szilárd részek, elsősorban szennyvízből szilárd úszó szennyeződések távolíthatók el. Ismeretes, hogy a szennyvizek tisztítása során az áramló folyadékkal szállított durva szilárd szennyeződéseket különféle típusú rá­csok (gerebek) segítségével távolítják el. Az utóbbi időben a gépi tisztítású rácsokat egyre elterjedtebben és egyre gyakrabban alkalmaz­zák. Az ilyen berendezések legnagyobb ré­szénél a rácsrudak mentén fel-le mozgó ko­csit és ahhoz csatlakoztatott billenthető ge­­reblyét alkalmaznak. A gereblye fogai lefelé haladva a rácson kívül helyezkednek el (nyi­tott állás), az alsó véghelyzetben a rács­rudak közötti részekbe billennek, és a kocsi­val felfelé mozogva a helyzetüket megtartják (zárt állás), miközben a rácson kiváló szeme­tet magukkal viszik. Felső véghelyzetükben valamilyen segédeszköz a gereblyével felvitt szemetet arról letolja, a gereblye kibillen mű­ködési helyzetéből, és a fent leírt folyamatok ismétlődnek. A legtöbb ilyen típusú berendezés közös jellemzője, hogy több egytengelyű kötéldobja van, következésképpen több kötés szükséges a kocsi emeléséhez és süllyesztéséhez. A kü­lönféle funkciójú köteleknek ugyanazon se­bességgel kell az emelést és süllyesztést biz­­tosítaniok azért, hogy a gereblye lefelé menet nyitott, felfelé menet pedig zárt állásban ma­radjon. Az egymástól eltérő funkciójú kötelek együttfutásának a biztosítására számos meg­oldás ismeretes. Általában három kötéldob helyezkedik el egy tengelyen úgy, hogy a két szélső dob a kocsi emelését-süllyesztését, a középső dob pedig a gereblye billentését biz­tosítja. Mind az emelő-süllyesztő kötéldobok, mind a billentő kötéldob külön hajtóművel rendel­keznek, vagy pedig a billentőkötés rövidítésé­hez van külön hajtóegység előirányozva. Ilyen megoldást tartalmaz a 23 35 739 szá­mú NSZK szabadalmi leírás. E berendezés emelő és billentő kötésdobjai közös tengelyre vannak szerelve, és a billentődobok rögzítése vagy oldása tengelykapcsoló segítségével, a lekotrószerkezet mozgatásának megfelelő impulzusok hatására történik. A megoldás hátránya, hogy meglehetősen bonyolult és költ­séges. A 29 15 341 számú NSZK szabadalmi leírásban ismertetett berendezés esetében az emelő és billentő kötelek mozgatását külön meghajtóegységekkel, a rögzítéseket és oldá­sokat mechanikus eszközökkel biztosítják. E berendezés hátránya a több kötéldob és a költséges hajtómechanizmus mellett a szerke­zeti bonyolultság, továbbá az a tény, hogy az üzembiztonság — a sok mozgó szerkezet­­résznek a folyadékkal való közvetlen érint­kezése miatt — meglehetősen alacsony. 1 2 A 19 60 660 számú NSZK szabadalmi leírás tárgyát képező berendezés is három működtetőkötéllel rendelkezik. Itt a lekotró­­szérkezet kocsijának a megvezetésére maga a folyadékáramban elhelyezkedő fix rács van előirányozva, míg a gereblyének a zárás utáni rugalmas rögzítését rugós feszítőszerkezettel oldják meg. Ennek a berendezésnek is sok a folyadékba merülő mozgó alkatrésze, ami költségnövelő, és az üzembiztonságot róntó tényező. A 23 33 224 számú NSZK szabadalmi leírás szerinti berendezésnek emelést és sül­lyesztést végző kötéldobjai vannak a gereblye billentése pedig a felső véghelyzetben ütközők, az alsó véghelyzetben és közbenső helyzetek­ben (akadály esetén) pedig az emelőkötél lazulása révén következik be. A berendezés egyik ismérve, hogy — a költségmegtakarí­tásra irányuló törekvés miatt — csak egy meghajtóegysége van. Hasonlóképpen költség­takarékosságra irányul a 25 44 585 számú NSZK szabadalmi leírás is, amelynek tárgya olyan berendezés, ahol az emelési, süllyesztési és billentési funkciókat — az önálló billentő hajtóegység elhagyása mellett — összevonják. E két utóbbi megoldás súlyos hátránya, hogy a különféle funkciók összevonásából adó­dóan az optimális üzemeltetési szempontok — a független meghajtóegységekkel eszközölt mozgatáshoz viszonyítva — maradéktalanul nem érvényesíthetők. Ha például a gereblye felfelé haladása közben olyan akadályba üt­közik, amelyet nem tud felszállítani, a bizton­sági nyomatékhatárolás a gereblyét csak az akadályra folyamatosan ráfeszítve tudja nyit­ni, ami mind az eltávolítási művelet, mind a berendezés szempontjából hátrányos. Ha a rácsrudak közé valamilyen nagyobb darab szennyeződés szorul, amelyen a gereblye fennakad, a kocsi és gereblye mindaddig nem juttatható alaphelyzetbe, ameddig az akadály kívülről eszközölt eltávolítása be nem követ­kezik. Nem zárható ki az sem, hogy a beren­dezés túlterhelésvédő rendszerének a műkö­désbe lépését követően a kocsi és gereblye még kézi erővel sem juttatható a felső vég­helyzetébe, hanem a folyadékáramban marad. Ez különösen téli üzemnél, vagy fokozott üzem­­biztonságot igénylő beépítési helyeken (pl. erőművi alkalmazás) hátrányos. Az összevont funkciókat tartalmazó jelenleg ismert beren­dezésekről általánosságban megállapítható, hogy a funkciók összevonásának gépészeti oldalról lehet ugyan egyszerűsítő, költség­­csökkentő hatása, irányítástechnikai vonatko­zásban azonban bonyolító tényező, elsősor­ban a feltétlenül figyelembe veendő, nem üzem­szerű állapotok (pl. beakadás, áramkimara­dás, kézi üzemeltetés szükségessége, stb.). Valamennyi ismert rácstisztító berendezés­nél hátrányként jelentkezik, hogy a téli idő­szakban a szabadtéri üzemeltetésük — első­sorban a víznek a fémből készült szerkezeti elemekre való rájegesedése következtében — nem biztonságos. A folyadékkal érintkező szer-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom