199560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-hidroxikarbonsavaknak a megfelelő l-alfa-aminokarbonsavakká történő folytonosüzemű, enzimatikus átalakítására

HU 199560 B 2 A találmány tárgya eljárás a-hidroxikar­­bonsavaknak a megfelelő L-a-aminokarbon­­savakká történő folytonosüzemű, enzimati­­kus átalakítására, vízoldható nagymolekulás anyaghoz végzett kötéssel megnövelt mole­kulatömegű nikotinamid-adenin-dinukleotid (NAD+/NADH), a használt a-hidroxikarbon­­savra specifikus dehidrogenáz, az előállítan­dó L-a-aminokarbonsavra specifikus dehidro­genáz és ammóniumionok jelenlétében, enzim­­reaktorban. Ismeretes, már egy eljárás alanin folyto­nosüzemű előállítására piruvátból, enizmreak­­torban, vízoldható dextránhoz végzett kötéssel megnövelt molekulatömegű nikotinamid-ade­nin-dinukleotid (NAD+/NADH), laktát — de­hidrogenáz, alanin-dehidrogenáz, és ammó­­nium-ionok jelenlétében (K- Mosbach-P. O. Larsson, Enzyme Engineering, B III, 291 — 298. old.) Saját kísérleteink azonban azt mu­tatták, hogy ez az eljárás folytonos üzemben hosszabb időn át nem kivitelezhető, mert az átalakulás alaninná már aránylag rövid idő után erősen csökken, míg végül teljesen leáll, és egyáltalában nem képződik több alanin. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy egy olyan 2.000—50.000 névleges ki­zárási határral rendelkező ultraszűrő memb­ránnal ellátott membránreaktorba, amely 500—50.000 átlag molekulatömegű polietilén­­glikolhoz kötött alakban jelenlévő 0,1 — 10 mmól/lit. koncentrációjú oldatot NAD+/ /NADH, a használt a-hidroxikarbonsavra specifikus dehidrogenázt és az előállítandó L-a-aminokarbonsavra specifikus dehidro­genázt tartalmaz folyamatosan betápláljuk az átalakítandó a-hidroxikarbonsav olyan koncentrációjú vizes oldatát, amely a maxi­mális oldható mennyiség 25—-1Ù0 t%-át tar­talmazza, továbbá az a-hidroxikarbonsavnak megfelelő a-ketokarbonsavnak a használt ami­­nokarbonsav-dehidrogenázra számított 1 — 10 Km koncentrációjú oldatát, valamint az átalakítandó a-hidroxikarbonsav-mennyiség­­gel legfeljebb ekvimoláris mennyiségű ammó­­niumot, a membránon át 0,1—15 bar nyomás­­különbséget tartunk fenn, és a membrán mö­gött képződött, a-aminokarbonsavat tartalma­zó szűrlet-áramot folytonosan elvezetjük. Csak a találmány szerinti eljárás teszi lehetővé az a-hidroxikarbonsavak hosszabb időtartamon át, folytonos üzemben a megfe­lelő optikailag aktív a-aminokarbonsavakká történő átalakítását. Ezt az a lényeges intéz­kedés teszi lehetővé, hogy a membránreaktor­ba folytonos üzemben, nemcsak az átalakí­tandó a-hidroxikarbonsavat tápláljuk, hanem az a-hidroxikarbonsavnál lényegesen kisebb mennyiségű, megfelelő a-ketonkarbonsavat is. Ezzel az intézkedéssel lehetővé válik a be­táplált a-hidroxikarbonsavak folytonosüzemű átalakítása a megfelelő optikailag aktív L-a-aminokarbonsavakká nagy tér-idő kiter­meléssel, és így az L-a-aminokarbonsavak gazdaságos előállítása. 1 Reakcióedényként ultraszűrő membránnal ellátott membránreaktort használunk, amely­nek membránja arra szolgál, hogy vissza­tartsa a reaktorban a használt enzimeket és az átalakításhoz szükséges koenzimet, de áteressze a kis molekulasúlyú terméket és az át nem alakított szubsztrátumot. A memb­rán reaktor úgynevezett lapos membránreak­torként is kiképezhető. Ennél a reaktortípus­nál például szóba jöhet egy lapos, hengeres edény is, amelyre O-gyűrűvel tömített fedelet helyezünk. Az O-gyűrűvel együtt fogjuk be az aránylag nagy felületű, lapom membránt is. A szubsztrátum-áramot a membrán alatt el­helyezkedő reakciótérbe egy adagolószivattyú­val tápláljuk be. A reakciótér keverőberen­dezéssel, pl. mágneses keverővei van ellátva. A terméket tartalmazó szűrlet-áram a memb­ránon és annak mechanikai igénybevételét gátló, a membrán felett elhelyezett, furatok­kal ellátott lemezen keresztül hagyja el a reakcióteret, és azt a fedélből vezetjük el. Az úgynevezett üreges rost-membránreaktor, melyben a síkmembrán helyén ultraszűrő­membránokból álló üregesrost-köteg helyezke­dik el, akkor előnyösebb, ha a geometriai elrendezésből adódóan a membránnal pár­huzamosan nagyobb Reynold-féle számok adódnak és ezáltal a membrán kisebb enzim­protein terhelése érhető el. Ennél a reaktor­­típusnál például egy fajta hurok-reaktorról van szó, amely egy reakcióedényből, egy üre­ges-rost modulból áll. A szubsztrátum-ára­mot adagolószivattyúval tápláljuk a reak­­cióedénybe. Ebben a reakcióedényben a reak­­cióelegyet oly módon keringtetjük, hogy a visszavezetett és a szubsztrátum folyadéká­ram aránya 100:1 legyen, azért, hogy az üre­ges rost membránok enzimprotein-terhelését a lehető legalacsonyabban tartsuk. A terméket tartalmazó szűrlet-áramot átvezetjük az üre­ges rost-membránokon, és azok mögött össze­gyűjtjük és elvezetjük. A találmány szerinti eljárásnál 2.000—50.000 névleges kizárási ha­tárú membránokat használunk. Alakalmas membránanyagok például az acetilcellulózok, poliamidok, poliszulfonok vagy módosított polivinilalkoholok. A membránreaktor 0,1 —10 mmól/1 kon­centrációjú 500 és 50.000 közötti, előnyösen 1.500—20.000 átlagmolekulatömegű polietilén glikolhoz kötött alakban jelenlévő NAD+/ /NADH vizes oldatot, egy a felhasznált a-hidr­oxikarbonsavra specifikus dehidrogenázt, és egy, az előállítandó L-a-aminokarbonsavra specifikus dehidrogenázt tartalmaz. A találmány szerinti eljáráshoz koenzim­­ként szükséges, polietilénglikolhoz kötéssel növelt molekulasúlyú NAD+/NADH-nak ho­mogén katalízis lehetővé tétele miatt egyfelől még vízoldhatónak kell lennie, másfelől azon­ban azt a használt enzimekkel együtt a memb­ránnak biztosan vissza kell tartania. A növelt molekulasúlyú NAD+/NADH elő­állítását például a 2 841 414 sz. német szövet­ségi köztársaságbeli szabadalmi leírás írja le. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom