199548. lajstromszámú szabadalom • Hő- és elektrolittűrő, agyagmentes folyadék fúrási célokra

Hü 199548 B A találmány tárgya olyan fúrási célra al­kalmazható agyagmentes folyadék, amely különösen alkalmas a fúrási sebesség növe­lésére és a lyukfal stabilizálására. A szilárd és a folyékony anyagok bányá­szatában szükséges fúrásoknál alkalmazható fúrási (öblítő) folyadékoknak számos köve­telményt kell kielégíteniök. Mindenekelőtt olyan reológiai tulajdonságokkal kell rendel­kezniük, amelyek biztosítják a fúrás közben keletkezett kőzettörmelék (továbbiakban fura­­dék) felszínre szállítását, illetve a fúrólyuk rátoldásakor és kiépítésekor keletkezett fura­­dék kiülepedésének megakadályozását. Emel­lett a technológiát úgy célszerű megvalósí­tani, hogy áramlástani szempontból kedvező viszonyokat teremtsünk, vagyis az áramlási ellenállás (nyomásveszteség) minél kisebb le­gyen és ezáltal a fúrási sebesség megnőjjön. Emellett az alkalmazott fúrási folyadék szűrődési jellemzőit is szabályozni kell an­nak érdekében, hogy a folyadékfázis kiszű­­rődése a fúrás során harántolt rétegekbe mi­nél kisebb mértékű legyen. Ezért sükséges a vízleadás mértékét csökkenteni. Ezen felül természetesen a fúrás során biztosítani kell a fúrólyuk falának stabilitását, amelyet el­sősorban a vízérzékeny, hidratálódó márga­­rétegek zavarnak meg. Az agyagásványok vízfelvétele, hidratációja következtében fellépő duzzadás, hidratálódas rendszerint a lyuk­fal beomlásával jár, ami viszont rendkívül súlyos problémát okoz az üzemmenetben. A fúrás igen gyakran túlnyomásos réte­geket is harántol, s ekkor az öblítőfolyadék sűrűségét meg kell növelni olyan mértékben, hogy az öblítőfolyadék-oszlop hidrosztatikus nyomása meghaladja (kb. 1,5 MPa-al) a ré­tegnyomást. A hazai sajátos viszonyokat fi­­gyelembevéve az alkalmazott fúrási folyadék­nak még kielégítő (min 400 K) hőstabilitás­sal is kell rendelkeznie. Végül igen fontos követelmény az is. hogy az öb'lítőfolyadék — segítse elő a produktív rétegek eredeti tu­lajdonságainak megőrzését, — nem vagy kevésbé legyen környezetszeny­­nyező hatású. A fúrási folyadékok összetételére és tulaj­donságaira vonatkozólag a szakirodalom szá­mos adatot szolgáltat. A reológiai tulajdonságok és a szilárd­­anyag-tartalom szerepét a fúrási sebesség növelésében már korábban felismerték (Law­­hon, C.P. és tsai: Laboratory drilling rate and filtration studies of clay and polymer drilling fluids. Journal of Petroleum Technology, 943—948. oldal (1967)). Megállapították továbbá azt is, hogy az öblítőfolyadék szilárdanyag-tartalmának (s különösképpen a montmorillonit-tartalomnak) a csökkentésével a fúrási sebesség növelhető. Az ún. kis szilárdanyag-tartalmú nem disz­­perziv öblítőfolyadék alkalmazása kapcsán ezt a hazai gyakorlat is egyértelműen bizo­nyította (Dormán J.—Szabó M.: A kis szi­1 2 lárdanyag-tartalmú, nemdiszperzív öblítőfo­lyadékok alkalmazásának tapasztalatai. Kő­olaj és Földgáz, 1976. szeptember). Ezeknél a folyadéktípusoknál az erőtel­jes pszeudoplasztikus jelleg érvényesül, ami hidraulikai szempontból rendkívül előnyös. Természetesen a legelőnyösebb megoldás az, ha az öblítőfolyadék vízben nem oldódó szi­lárdanyagot (vagy legalábbis agyagásványt) egyáltalán nem tartalmaz. Az ilyen típusú rendszerekben a reológiai és szűrődési jel­lemzők szabályozására valamely hidrofil po­limert, pl. biopolimert alkalmaznak (Dormán J. —Katona. J.: Nemdiszperzív öblítőfolyadé­kok előállításának elvi és gyakorlati tapasz­talatai. Kőolaj és Földgáz, 1977. október). Ez a megoldás azonban főleg rendkívüli ese­tekben gazdaságos. Ismeretes, hogy a lyukfalat (agyagásvá­nyokat) stabilizáló hatás növelésére elsősor­ban kálium-vegyületeket alkalmaznak kielé­gítő eredménnyel (Mondshine, T.C.: Tests show potassium mud verseatility Oil and Gas Journal, 120—130. oldal, 1974. április). Azon­ban a leggyakrabban alkalmazott kálium-ve­­gyület a kálium-klorid különösen nagy kon­centrációban (30—40 kg/m3 felett) rendkí­vül megnehezíti a reológiai és szűrődési jel­lemzők szabályozását, sőt még a mezőgaz­dasági hasznosítási területek rekultivációját is a forráspont felszámolása után. Célsze­rűbb ezért olyan kémiai alapközeget bizto­sítani, amely önmagában is az agyagásvá­nyokat stabilizáló hatással bír. Irodalmi ada­tok (Read, M.G.: Stabilization of formation clays with hydroxyaluminium solutions. Jo­urnal of Petroleum Technology, 860—864. oldal, 1972. július) és korábbi saját vizsgá­lati eredményeink (Dormán J.: Polimer-elek­trolit rendszerek a fúrási teljesítmények nö­velésére. Földtani Kutatás, 21—25. 1981. ápri­lis) is azt mutatták, hogy az alumínium-io­nok, illetve ezek különböző -OH-győköt is tartalmazó vegyületei eredményesen és gaz­daságosan alkalmazhatók erre a célra. Köztudott, hogy a szilárdanyagmentes rendszerek esetében különösen nehéz a hő­stabilitás növelése. Jelenleg nem ismert olyan megoldás, amely a poliszacharid típusú poli­merek hőstabilitását számottevően növelné, pedig a nehezíthetőség érdekében ilyen típu­sú polimerek alkalmazására van szükség a nehezítőanyag (mészkőliszt, barit) részecs­kéit szuszpenzióban tartó hatás biztosításá­hoz. Célul tűztük ki olyan folyadék előállítá­sát, mely a fentiben ismertetett megoldások legfőbb hibáját kiküszöböli, vagyis a hősta­bilitást 350 K felett biztosítja. Laboratóriumi vizsgálataink eredményei azt mutatták, hogy a hidroxi-gyököt tartal­mazó alumínium-vegyületein alapuló rendsze­rek biztosítják legjobban a produktív (pl. szénhidrogént tároló) rétegek védelmét, még abban az esetben is, ha a folyadék jelentősen behatol a rétegbe. Vannak azonban olyan tech­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom