199545. lajstromszámú szabadalom • Áteresztő anyag ragasztóanyagoknak tárolóedényből való felvitelére szolgáló kenőfejhez és ahhoz alkalmas ragasztókompozíció
HU 199545 A A találmány tárgya áteresztő anyag ragasztóanyagoknak 'tárolóedényből a ragasztandó felületre történő felvitelére szolgáló önmagában ismert szerkezeti felépítésű kenőfejhez és az ahhoz alkalmas ragasztókompozíció. Ismeretes, hogy a mindennapi életben a nem ipari célra felhasznált ragasztókat egyre inkább jellemzi, hogy az egyszerű tárolóedények — pl. zárókupakos fémtubus — helyébe egyúttal a ragasztók felhasználásakor jelentkező speciális igényeket is teljesítő kiszerelési módozatok kerülnek. Ez fennáll a jó piaci lehetőségekkel bíró iskolai, irodai célokra készített papírragasztók esetében is. Találhatók ezek között hagyományos folyadék állapotúak — alapanyagaikban természetesen modernek, jellemző alkotóik poli(vinil-alkohol), poli(vinil-pirrolidon), poli(vinil-acetát) és kopolimerjei, stb. — és egy újabb területet jelentenek az ún. szilárd ragasztórudak. A ragasztóanyag minősége — úgy mint a létrehozott kötés szilárdsága, vizállósága, stb. — mellett azzal azonos súllyal esik a latba a piaci értékítéletben a használat alkalmával a kiszerelési mód nyújtotta szolgáltatás. Ma már csak olyan termék tekinthető versenyképesnek, amely a) gazdaságosan, illetve gazdaságosabban használható fel, mint a többi hasonló készítmény; továbbá b) amelynél a ragasztó adagolása, elterítése a ragasztandó felületen nem időigényes; előnyösen a kiszerelési mód már önmaga lehetőséget nyújt erre. Mint már említettük, a hagyományos folyadék állapotú ragasztók mellett elterjedtek a szilárd ragasztórudak is (lásd például 1 811 466 számú NSZK-beli szabadalmi leírás). Ezek a készítmények kétségkívül előnyösen alkalmazhatók, azonban magas közvetlen előállítási költségeik és rendkívül eszköz- és beruházásigényes mivoltuk miatt gyártásuk körülményes és gazdaságtalan. Azt találtuk, hogy a folyadék állapotú ragasztókkal eddig elért eredményeket újraértékelve és továbbfejlesztve lehetséges azok hátrányainak mérsékelése és versenyképessé lehet az ilyen készítményeket ténni az újkeletű szilárd ragasztórudakkal szemben is. A folyadék állapotú ragasztók — továbbiakban külön jelző használata nélkül is csak a papírragasztókra értve — felhasználását úgy kísérelték meg egyszerűsíteni, vonzóvá tenni, hogy egy ún. kenőfejet illesztettek a ragasztótárolóedény nyílásához, így a kenőfejre jutott ragasztó egyszerűen és gyorsan elteríthető a ragasztandó felületen. A ragasztóadagolásra, elterítésre az iparban rendkívül sok megoldás ismeretes, ilyene- Ket ír le például az 1 447 056 számú francia és a 2 936 056 számú NSZK-beli szabadalmi leírás; azonban sokkal kevesebb az olyan megoldás, amely nem ipari célú felhasználáskor — például iskolai vagy irodai papírragasztó esetében — is megállná a helyét. Két 2 2 1 módszer a legelterjedtebb, ezek közül elsőként az ún. rolleres kenőfejet ismertetjük. Ennél a ragasztó tárolóedényének nyílására illesztenek egy, két ellentétes oldalán nyitott házba helyezett, hossztengelye mentén forgatható, bordázott felületű hengert. A kenőfejet a ragasztóval bevonandó felületen mozgatva a hengert forgásra kényszerítjük, így a forgó henger bordái közül ragasztó kerül a papírfelületre. Az ily módon felvihető ragasztómennyiséget meghatározza a ragasztó viszkozitása, felületi feszültsége, a bordák mélysége. Gondot jelent, hogy ha két használat közötti idő hosszú, a bordák között maradt ragasztó az elkerülhetetlen oldószerveszteségek miatt hajlamos a befilmesedésre. Emiatt természetesen a következő használatkor a felvihető ragasztómennyiség csökken, és a bordázott henger forgása is nehézkessé válik. Mindezeket kompenzálandó, a gyártók eleve túlméretezik a bordázat mélységét, ami viszont ezért eleve lehetetlenné teszi a mindenkori gazdaságos felhasználást. A másodikként említhető igen elterjedt módszer esetében a ragasztót a tárolóedény nyílására illesztett, a ragasztót áteresztő anyagon (többnyire textílián) préselik át, és ugyanez az áteresztő anyag szolgál a ragasztó elterítésére is a ragasztandó felületen. Továbbiakban ezt a szerkezetet kenőfejnek nevezzük. Az alkalmazott ragasztó-áteresztő anyag általában nyitott, cellaszerkezetű műanyag habok közé sorolható. Példaként említhető a poliuretánhabra laminált műselyemből készült kenőfej (Henkel and Cie GmbH; NSZK) vagy a latexhab (EDING Co, Ausztria) alkalmazása ezekre a célokra. A habok alkalmazásáyal azonban a következő problémák járnak együtt. a) A habok vagy a velük társított textíliák kopásállósága rendkívül rossz. b) Nehezen akadályozható meg öregedési hajlamuk; közismert, hogy a poliuretán habok mennyire hajlamosak az idő múlásával töredezni, szinte porlani. Ez fokozottan igaz, amikor egyéb hatások is érik, mint például a ragasztó. c) A ragasztókban oldószerek csak rendkívül körültekintően alkalmazhatók, illetve azok alkalmazásával kapcsolatban túl sok kizáró ok lehetséges. d) Egyezően a rolleres kenőfejjel, a műanyaghab áteresztő anyagú kenőfejek is hajlamosak az elzáródásra, és annak megszüntetése legalább annyi gondot okoz, mint a rolleres kenőfejek esetében. A találmány szerinti megoldás célkitűzése a fenti hátrányok kiküszöbölése. Ennek eléréséhez kétféle feladatot kell teljesíteni, nevezetesen: a) A kenőfej áteresztőanyagának módosítása; valamint b) Megfelelő ragasztó-összetétel biztosítása. A műanyaghabokkal foglalkozó irodalom nem ad olyan útmutatást, ami a találmány 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
