199538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított tulajdonságú olajjal módosított alkidgyanta alapú bevonóanyag előállítására

HU 199538 B 2 A találmány tárgya eljárás javított tu­lajdonságú, növelt száradási sebességű és fokozott pigment nedvesítő képességgel ren­delkező, olajjal módosított alkidgyanta-ala­­pú bevonóanyag előállítására. Ismeretes, hogy az olajjal módosított al­­kidgyanták a festékipar legnagyobb mennyi­ségben gyártott filmképző típusai. Előállí­tásukkal számos szakkönyv foglalkozik. Ilyen könyvek a következők: Solomon, D.H.: The Chemistry of Organic Film Formers (New York, 1970.); Raymond, R.: Film Forming Compositions (New York, 1967.); Kovács L.: Lakkműgyanták I., II. (Mérnök Továbbkép­ző Intézet, Bp. 1965.) Az alkidgyanták tulajdonságait az őket felépítő növényi olajok, illetve ezek zsírsa­vainak tulajdonságai határozzák meg. Régen ismertek olyan eljárások, amelyek olyan különleges olajszármazékok előállí­tására vonatkoznak, amely felhasználható önálló filmképzőként, vagy alkidgyanták ösz­­szetevőjeként. Ilyen olajszármazékok a ken­­cék, a standolaj, a fúvatott olaj és az ep­­oxidált olajok. A kencéket úgy nyerjük, hogy az ola­jat 150°C körüli hőmérsékletre melegítjük és fémszikkatívot keverünk hozzá. A standolaj hő hatására polimerizálódott növényi olaj. A standolajokat az olajok 290— 300°C-on végzett hőpolimerizációjával állít­juk elő. Ezeket felhasználva — elsősorban más kötőanyagokkal együtt jó időjárás- és vízállóságú bevonatok készíthetők. A fúvatott olajok előállítása általában úgy történik, hogy 100—200°C-on finoman eloszlatott levegőt fúvatnak az olajon keresz­tül. A fúvatott olajok a pigmenteket jól ned­vesítik, a nyers olajoknál jobban száradnak, ugyanakkor vízállóságuk gyenge. Szerves persavakkal végzett epoxidáció­­val a száradó olajak telítetlen zsírsavainak kettős kötései epoxicsoporttá alakíthatók. (Felix Fritz: Trocknende Oele und Tro­ckenstoffe 1949.; Dr. Kovács Lajos: Lakk és Festék Zsebkönyv, Budapest 1982.) Az epoxicsoportok olyan glikolnak is te­kinthetők, amelyek részben vagy egészben észterezhetők, így az epoxidált olajak különfé­le típusú alkidgyantába is jól beépíthetők. Az epoxidált olaj speciális festékipari felhasz­nálási módja, amikor karbonsavakkal kép­zett adduktját használják alkidgyanták mó­dosítására és ezáltal megnövelt tárolási sta­bilitású, fungicid anyagokkal adalékolható bçvonôanyagokhoz használható kötőanyagot állítanak elő. A kencék, olajfestékek, olajlakkok, leve­­gőnszáradó alkidgyanták száradása egyaránt az olajkomponens telítetlen kötéseinek ké­miai reakcióján alapul. A filmképzés folyama­tának részletes vizsgálata azt mutatta, hogy a száradás oxigénfelvétellel megy végbe, vagy is az oxigén beépül a polimerbe. Célul tüztük ki, hogy olyan javított tulaj­donságú alkidgyanta-alapú bevonóanyagot 1 2 állítsunk elő, amely — egyrészt javított szá­radási tulajdonságokkal; — ugyanakkor jobb pigment — nedvesítő képességgel is rendel­kezik. Azt találtuk, hogy ezt olyan új szikkatív rendszer adagolásával tudjuk elérni, amelyet 3—8 tömeg% epoxitartalmú epoxidált olaj, növényi olaj és fémszikkatív elegyének 150— 180°C-on, 30—120 percig tartó reagáltatá­­sával nyerünk. A három komponens reagáltatásával egy na'gymolekulájú prepolimer képződik, amely szikkativáló hatású. Az így nyert nagymolekulájú, úgyneve­zett „polimer szikkatív" a láncban lévő oxi­gén — és fémtartalmánál fogva jobban gyor­sítja a száradást, mint az eddig használt szikkatívok. A szikkatív az alapgyantával rokon szer­kezetű polimer, ezért nagyobb mértékben ösz­­szefér az alkidgyantával és könnyebben, ho­mogénebben eloszlatható a rendszerben. Tartalmaz továbbá olyan, még reakcióké­pes csoportokat, melyeken keresztül az al­­kidgyantához kapcsolódni tud. A találmány szerinti eljárásban alkalmaz­hatunk olyan polimer szikkatívot, amelyet elkülönítve állítunk elő, de használható az alkidgyantás közegben in situ előállított szik­katív is. A találmány szerint úgy járunk el, hogy szárazanyagra számítva — A) 88—97 tömeg% mennyiségű, 50—70 tö­megé olajat tartalmazó, oxidativ úton szá­radó, 5—20 mg KOH/g savszámú alkidgyan­­tához hozzáadunk 2,2—14 tömeg% olyan ele­­gyet, amely 1—8 tömeg% mennyiségű, 3— 8 tömeg% epoxitartalmú, epoxidált olajból, 1—4 tömeg% növényi olajból és 0,2—2 tö­megig szerves fémsó szikkatívból áll, az ele­­gyet 150—180°C-on tartjuk 30—120 percig; vagy B) 1—8 tömeg% mennyiségű, 3—8 tö­megé epoxitartalmú, epoxidált olajat, 1—4 tö­­meg% növényi olajjal és 0,2—2 tömeg% szer­ves fémsó szikkatívval összekeverünk, az ele­­gyet 30—120 percig 150—180°C-on tartjuk, majd ezután elegyítjük 88—97 tömeg% meriy­­nyiségű, 50—70 tömeg% olajat tartalmazó, oxidativ úton száradó, 5—20 mg KOH/g sav­számú alkidgyantával, az elegyet homoge­nizáljuk — majd az így nyert terméket 40—100 tömeg% oldószerrel hígítjuk. Az 50—70 tömeg% olajtartalmú, 5—20 mg KOH/g savszámú alap alkidgyantát ismert módon monokarbonsavakból, polikarbonsa­­vakból (illetve ezek anhidridjéből), poliolok­­ból és növényi trigliceridekből állítjuk elő 160—260°C-on végzett polikondenzációval, a képződött víz folyamatos eltávolítása mel­lett. A találmány szerint nyert szikkativált be­vonóanyag előnye a következő: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom