199510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktagardin bázisos monokarboxamid-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 199510 B 34 anyag válik ki, amelyet összegyűjtünk, éterrel mosunk és vákuumban egy éjjelen át 50°C-on szárítunk. A fizikokémiai adatokat az I., 2. és 3. táb­lázatban mutatjuk be. 5 5. példa A (X.—XII.) és (XIV.-XVII.) vegyület elő­állítása (általános eljárás) 1 mmól megfelelő bázisos amidot — azaz 10 a (X.) vegyület esetében I.-t, a (XI. és XII.) vegyület esetében III.-t, a (XIV. és XV.) ve­gyület esetében VII.-t és a (XVI. és XVII.) vegyület esetében VIII.-t — 400 ml megfelelő, R5OH általános képletű alkoholban oldunk 15 és az oldathoz keverés közben kb. 4 ml 37%-os sósavat adunk, szobahőmérsékleten. A vég­eredményben kapott alkoholos oldat HCI-ra nézve kb. 0,1 mól. A reakció lefolyását TLC-vel követjük (szilikagél lemezeken; Merck-f. szi- 20 likagél 60-F254; mozgó fázis: 4:1:1 n-butanol: :ecetsav:víz (térf./térf./térf.). A reakció álta­lában 24—96 óra alatt megy végbe. A kapott oldatot vákuumban 40—50°C-on betöményítjük. Az olajos maradékot aceton- 25 nal mossuk és dörzsöljük el. A kapott szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük és 1:1 (térf./térf.) aceton:etilétereleggyel, majd éter­rel mossuk. Ezt a szilárd anyagot ezután vákuumban, KOH szemcsék fölött, 24— 30 48 órán át szobahőmérsékleten szárítjuk. így megkapjuk a X.—XII. és XIV.—XVII. vegyületek hidrokloridjait (kitermelés 0,85— 0,95 mmól, 85—95%), melyekből a megfelelő, analitikailag tiszta szabad bázisokat oszlop- 35 kromatográfiás eljárással állíthatjuk elő, a következők szerint: 1,5 g, az előbbiek szerint előállított hidro­­kloridot 60 ml 85:15 (térf./térf.) acetonitril: :víz elegyben oldunk; a kapott oldat pH-ját 40 6,5-re állítjuk be foszfátpufferrel és az oldatot felvisszük egy szilikagél oszlopra (200 g, 0,2—0,06 mm). Az eluálást lineáris gradiens­sel végezzük (15—40% víz acetonitrilben), 20 óra alatt, 200 ml/óra sebességgel. „ Kb. 25 ml-es frakciókat szedünk és a hatóanyag-tartalmat TLC-vel követjük. A ve­­gyületet szabad bázis alakban tartalmazó frakciókat ősszeöntjük, 1 térfogat n-butanollal hígítjuk és az oldószereket vákuumban, szó- 50 bahőmérsékleten ledesztilláljuk, amíg mara­dékként a butanolos oldat marad vissza. A maradék butanolos oldatot háromszor mossuk vízzel, majd vákuumban kis térfogatra tö­­ményítjük be. 55 Egy éjjelen át szobahőmérsékleten való állás és szükség esetén hűtés után szilárd anyag válik ki, amelyet összegyűjtünk, éter­rel mosunk és 2—3 napon át a levegőn szárí­tunk. A kapott vegyületek fizikokémiai adatait „q az l.,2. és 3. táblázatban mutatjuk be. 6. példa A (XIII.) vegyület — N-etil-aktagardin-3,3- - dimetil-amino-1-propil-amid-monokar box­­amid — előállítása 65 33 1 mmól (III.a.) vegyül etet 300 ml metanol­ban oldunk, és az oldathoz keverés közben, csepegtetve 0,45 ml acetaldehidet adunk, mi­közben 0°C-ra hűtjük le. A reakcióelegyet 2 órán át 0°C-on keverjük, majd részletekben, 1 óra alatt 0,3 g NaBH4-et adunk hozzá. A keverést további 2 órán át szobahőmérsékleten folytatjuk, majd pH kb. 4-ig In HCl-t adago­lunk. A kapott oldatot beleöntjük 900 ml víz­be, miközben a hőmérsékletet hűtéssel 5°C-on tartjuk. 900 ml n-butanollal való extrahálás után a szerves réteget elkülönítjük, 500 ml vízzel mossuk és 40°C-on vákuumban kis térfogatra töményítjük be. Éter hozzáadásá­ra a cím szerinti termék válik ki szilárd anyag alakjában, amelyet összegyűjtünk, éterrel mosunk és vákuumban egy éjjelen át 40°C-on szárítunk. A kitermelés 1,47 g. A fizikokémiai jellemzőket az 1., 2. és 3. táb­lázatban mutatjuk be. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az aktagardin (I) általános képletű bázisos monoamid-származékai — e képletben az (I’) képletű csoport az aktagar­din magját jelenti, R jelentése-N(R') (R2) általános képletű cso­port, ahol R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, egy -(CH2)„-N­­(R3) (R4) általános képletű cso­port — e képletben n jelentése 2—6 közötti egész szám R3 és R4 jelentése egymástól füg­getlenül hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos al­­kilcsoport, azzal a megszorítással, hogy R1 és R2 egyidejűleg nem lehet hidro­génatom, vagy R1 és R2 a hordozó nitrogénatommal együtt piperazinilcsoportot jelent, amely adott esetben szubsztituálva van a 4-helyzetbenl—4 szénatomos al­­kil-, 5—7 szénatomos cikloalkil­­vagy benzilcsoporttal, R5 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil-, (1—4 szénatomos)alkoxi - (2 — 4 szénatomos)-alkil-csoport, és R6 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szén­atomos alkilcsoport —, valamint savaddíciós sói előállítására, azzal jellemezve, hogy az aktagardint egy RH ál­talános képletű amin — e képletben R jelentése a tárgyi körben megadott — maximálisan 6-szoros moláris feleslegével reagáltatjuk szerves oldószerben, 0°C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten, megfelelő kondenzáló­szer jelenlétében, amelyet az aktagardinhoz képest, maximálisan 3-szoros feleslegben al­kalmazunk, és kívánt esetben i) olyan vegyület előállítására, amelyben R5 jelentése 1—4 szénatomos alkil- vagy ( 1 —4 szénatomos) -alkoxi- (2—4 szénatomos) 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom