199506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminosav-származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 199506 B port a DNP és BOM, valamint CBZ, FMOC, benzilcsoport és acetilcsoport. A kiindulási anyagként alkalmazott (I) általános képletű vegyületek funkciós szár­mazékai az aminosav-szintézis és peptidszin­­tézis szokásos módszereivel előállíthatok, pél­dául az idézett irodalmakban leírt módon. Az (I) általános képletű vegyületek fel­szabadítását a funkciós származékból az al­kalmazott védőcsoporttól függően végezhet­jük például erős savval, célszerűen trifluor­­-ecetsavval vagy perklórsavval, valamint más, erős, szervetlen savval, így sósavval vagy kénsavval, erős szerves karbonsavval, így txiklór-ecetsavval vagy szulfonsavval, így benzol- vagy p-toluol-szulfonsavval. Az eljá­rás megvalósítható inert oldószer jelenlété­ben is, de ez nem minden esetben szükséges. Inert oldószerként előnyösen alkalmazha­tók a szerves oldószerek, például karbon­savak, így ecetsav, az éterek, így tetrahidro­­furán vagy dioxán, az amidok, így dimetil­­-formamid (DMF), a halogénezett szénhid­rogének, így diklór-metán, valamint az alko­holok, így metanol, etanol vagy izopropanol, továbbá a víz. Felhasználhatók a fent em­lített oldószerek elegyei is. A trifluor-ecet­­savat általában feleslegben alkalmazzuk to­vábbi oldószer felhasználása nélkül, a per­­klórsavat ecetsav és 70%-os perklórsav 9:1 arányú elegye formájában alkalmazzuk. A lehasítás reakcióhőmérséklete általában 0—50°C, előnyösen 15—30°C (szobahőmér­séklet). A BOC csoport előnyösen lehasítható pél­dául 40%-os trifluor-ecetsavval metilén-klo­­ridban vagy mintegy 3—5n sósavval dioxán­­ban 15—30°C közötti hőmérsékleten, az FMOC csoport mintegy 5—20%-os, dimetil­­-formamidos dimetil-amin, dietil-amin vagy piperidin-oldattal 15—30°C közötti hőmérsék­leten. A DNP csoport lehasítható például mintegy 3—10%-os, dimetil-formamid/vizes 2-merkapto-etanol oldattal is 15—30°C közötti hőmérsékleten. A hidrogenolitikusan lehasítható védőcso­portok (például BOM, CBZ vagy benzilcso­port) eltávolíthatók például hidrogénnel ke­zelve katalizátor (például nemesfém kata­lizátor, így palládium, célszerűen hordozón, így szénen) jelenlétében is. Oldószerként fel­­használhatók a fent felsorolt oldószerek, előnyösen például az alkoholok, így metanol vagy etanol, valamint az amidok, így dimetil­­-formamid. A hidrogenolízist általában 0— 100°C közötti hőmérsékleten és 1—200 bar közötti nyomáson, előnyösen 20—30°C hőmér­sékleten és 1 —10 bar nyomáson végezzük. A CBZ csoport hidrogénülízise megvaló­sítható például 5—10%-os Pd/C katalizátoron metanolban 20—30°C közötti hőmérsékleten. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állíthatok továbbá olyan vegyületek reduk­ciójával is, amelyek aminocsoport helyén nitro­­csoportot tartalmaznak, például katalitikus 4 5 hidrogénezéssel a hidrogenolízis fent meg­adott körülményei között. Az új (I) általános képletű vegyületek gyógyszerkészítmények előállítására felhasz­nálhatók, amelynek során legalább egy hor­dozóanyaggal vagy segédanyaggal megfe­lelő adagolási formává alakíthatók. Az így kapott készítmény gyógyszerként az állat- és humángyógyászat területén felhasználható. Hordozóanyagként alkalmazhatók szerves vagy szervetlen anagok, amelyek enterális (például orális vagy rektális) vagy paren­­terális adagolásra alkalmasak vagy inhalá­­ciós spray formájában felhasználhatók és az új vegyületekkel nem reagálnak. Ilyenekre példaként említhető a víz, növényi olaj, ben­­zil-alkohol, polietilénglikol, glicerin-triácetát, és más zsírsav-gliceridek, zselatin, szójaleci­­tin, szénhidrátok, így laktóz vagy keményí­tő, magnézium-sztearát, talkum, cellulóz. Orá­lis adagolásra alkalmasak elsősorban tabletta, drazsé, kapszula, szirup, vagy cseppkészít­­mények, elsősorban gyomorsav rezisztens be­vonattal vagy kapszula bevonattal ellátott speciális lakk-tabletták és kapszulák. Rek­tális adagolásra alkalmasak a szuppozitó­­riumok, parenterális adagolásra az oldatok, előnyösen olajos vagy vizes qldatok, vala­mint szuszpenziók, emulziók is implantátu­­mok. Inhalációs spray formájában történő al­kalmazáshoz felhasználhatók az olyan spray-k amelyek a hatóanyagot oldott vagy szusz­­pendált állapotban tartalmazzák megfelelő hajtógáz-elegyben, például fluor-klór-szénhid­­rogénben. Ehhez a hatóanyagot célszerűen mikronizált formában alkalmazzuk adott eset­ben egy vagy több további fiziológiailag al­kalmazható oldószer, például etanol mellett. Az inhalációs oldat szokásos inhalátorok se­gítségével adagolható. Az új vegyületek lio­­filizálhatók és a kapott liofilizátum például injekciós készítmény előállítására felhasz­nálható. Az adott készítmények sterilizálhatok és/vagy konzerváló-, stabilizáló-segédanyago­­kat és/vagy nedvesítőszereket, emulgeátoro­­kat, ozmotikus nyomást befolyásoló sókat, pufferanyagokat, színezékeket és aromaanya­gokat tartalmaznak. Kívánt esetben tartal­mazhatnak egy vagy több vitamint. Az új hatóanyagokat általában más, ke­reskedelmi forgalomban lévő peptidekkel, első sorban a 77 028. számú európai közrebocsá­­tási iratban ismertetett peptidekkel analóg módon adagoljuk, a dózis előnyösen mintegy 100 mg—30 g, elsősorban 500 mg—5 g dó­zisegységenként. A napi dózis általában, mint­egy 2—600 mg/kg testtömeg. Az adott dózist a kezelni kívánt betegtől és más egyéb fak­toroktól, így az adott hatóanyag hatékony­ságától, a beteg korától, testsúlyától, álta­lános egészségi állapotától, nemétől, étrend­jétől, az adagolás időpontjától és módjától és a kiválási sebességtől és gyógyszerkom­­binációtól, valamint a betegség súlyosságá­tól függ. Előnyösen paranterális adagolást alkalmazunk. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom