199505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, a 17-es helyzetben 3-,4-vagy 6-tagú spiro-gyűrűt tartalmazó szteroidok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 199505 B tartalmaz Potter-féle politetrafluor-etilén pohárban (1 g szövetre 10 ml TS-t veszünk). Ezután a homogenátumot ultracentrifugáljuk (105 000 gX 90 perc) 0°C-on. Az így kapott felülúszókból alikvot mennyiségeket 0°C- 5-on inkubálunk t ideig, állandó koncentrációjú (T) triciummal jelzett dexamethason-nal, növekvő koncentrációjú (0—2500 X X 10~9 mól) hideg 'dexamethason vagy hideg vizsgálandó anyag jelenlétében. Ezután minden inkubált mintában mérjük a kötődő triciumozott dexamethason koncentrációt (B) a dextrán szén adszorpciós módszerrel. A kötés relatív affinitásának (RBA) számítása: azonos minden receptor esetén. A következő két görbét vesszük fel: a kötött, triciummal jelzett hormon százalékát B/T a hideg referencia hormon koncentrációja logaritmusának függvényében és B/T-t a hideg vizsgálandó anyag koncentrációja 20 logaritmusának függvényében. Meghatározzuk az 15 , /B max + B min//2 I50 — ^ j egyenlet egyenes vonalát. B max/T = kötött, triciummal jelzett hormon százaléka a (T) koncentrációnál triciumozott ilyen hormon egy inkubálására. B min/T = a kötött, triciummal jelzett hormon százaléka egy (T) koncentrációnál triciumozott ilyen hormon inkubálásánál nagy f0 feleslegben lévő hideg hormon jelenlétében (2500 X IO-9 mól). I50 egyenes és a görbék metszéspontjai segítségével meghatározhatjuk azt a hideg termék koncentrációs (CH) és azt a vizsgált 15 hideg termék koncentrációt (CX), amely 50%-ban gátolja a triciummal jelzett hormonnak a receptorhoz való kötődését. A vizsgált termék kötődésének relatív affinitása (RBA) a következő egyenlettel határozható meg: RBA = 100$$A kapott eredményeket a következő táblázatban ábrázoljuk: 16 Példaszára, amely- Inkubációs idő 0 °C-on ben a terméket elő- Prcgesztogén Glukkokortikoid állítottuk 2H 4 H 2 H 4 H 1. 93 2. 23 3. 24 Az eredmények értékelése: A vizsgált termékek, különösen az 1. példa szerint előállított termék, nagy affinitást 40 mutat a glukokortikoid és a progesztogén receptorokkal szemben. A kapott eredményekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az előállított termékek glukokortikoid vagy progesztogén antagonista vagy agonista ha- . tást mutathatnak. 45 II. Antiglukokortikoid hatás Az eljárás, amelyet alkalmaztunk, a Dausse és munkatársai (Molecular Pharmacology 13, 948—955 (1977) „The relationship 50 between glucocorticoid structure and effects upon Thymocytes") által az egér timocitáira ismertetett eljárásnak változata. Mellékveséjüktől megfosztott patkányok timocitáit 37°C-on 3 órán keresztül inkubál-415 126 43 67 56 22 157 23 24 juk 5X10-8 mól dexamethason-t tartalmazó tápközegben, különböző koncentrációjú vizsgálandó anyag jelenlétében, illetve anélkül. Akkor triciummal jelzett uridint adunk a mintákhoz és az inkubálást további egy órán keresztül folytatjuk. Ezután lehűtjük az inkubátumokat, 5%-os triklór-ecetsav oldattal kezeljük, Whatman GF/A papíron szűrjük, majd háromszor mossuk 5%-os triklór-ecetsav oldattal. Ekkor meghatározzuk a szűrő által visszatartott radioaktivitást. A glukokortikoidok különösen a dexamethason a triciummal jelzett uridin beépülését csökkentik. Az 1—4. példa szerint előállított vegyületek ezt a hatást ellensúlyozzák. Az eredményeket a következő táblázatban tüntettük fel: i~A s zárná példa vegyülete 5x10 dexamethason + + ... koncentrációjú vizsgálandó anyag A dexamethason hatásának $-os gátlása 1. 2 CD 1 0 1—t 16 10“7 M 55 HT6 M 122
