199504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nukleinsavszármazékok és ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 199504 B A találmány tárgya közelebbről eljárás kettősszálú, RNS alapú nukleinsavszármazé­­kok -előállítására, amelyeknek molekulamé­rete 50—10000 bázis. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás­sal előállított nukleinsavszármazékok HPLC gélszűrésí eluciós mintáját mutatja.. A szokásos módszerekkel szintetizált, kereskedelemben kapható poli-I.poli-C toxi­kus. Kutatásokat folytattunk a toxicités oká­nak felderítésére és megszűntetésére. Nukleinsav polimereket vizsgáltunk arra nézve, hogy a rákos egerekben mennyire gá­tolják a rákos sejt aktivitást, másrészt meny­nyire károsítják íz eger csontvelő"'sejteket, es a következőket találtuk: Ha a nukleinsav­­polimerek molekulamérete nagyobb, mint 13S, az ülepedési konstanssal kifejezve, a polime­rek aktivak és toxikusak. Ha a nukleinsav polimerek molekulamérete az ülepedési kon­stanssal kifejezve 4S és 13S közötti, a poli­merek aktivak, de toxicitásuk igen alacsony. Ha a nukleinsav polimerek molekulamérete ülepedési konstanssal kifejezve' kisebb, mint 4S, a polimerek se nem aktivak, se nem toxi­kusak. Az a tény, hogy a 4S-nél kisebb ülepedési konstanssal rendelkező poli-I.poli-C szárma­zékok inaktívak, megfelel a Declercq-féle ismertetésnek, arra vonatkozó tanulmány azonban, hogy mi az összefüggés a 'nuklein­sav polimerek lánchossza és toxicitása között, mindezideig nem ismeretes. Kutatásaink során ismertük fel, hogy a nukleinsav-polimerek toxicitása jelentősen csökkenthető azáltal, hogy a poli-I.poli-C szár­mazékok molekulaméretét (lánchosszát) a meghatározott határok közé állítjuk be. Ennek megfelelően a találmány értelmé­ben a nukleinsav származékok molekulamé­retét ülepedési konstanssal kifejezve 4S és 13S közé állítjuk (azaz a polimer származék bázisainak számát 50 és 10000 közötti érték­re állítjuk). Az említett határok között a lánchosszú­ság eloszlás maximuma rendszerint 100— 600 bázis, vagy hasonló. A „bázispár" (a továbbiakban „bp") ki­fejezés, amelyet általánosan a nukleinsavak molekulamérete egységeként használnak, a nukleinsavat alkotó bázisok száma formájá­ban jelöli a nukleinsavak molekula méretét. (Például 10 bp. olyan kettősszálú polimert jelent, amely 1Ö bázisból épül fel.) A jelen leírásban nem csak kettősszálú nukleinsav polimerekről van szó, ezért a „bázisszám (bá­zisok száma)" kifejezést használjuk a „bp" helyett a nukleinsavak molekulaméretének jellemzésére. (így például egy „10 bázis­számú" nukleinsav polimer azt jelenti, hogy a polimerben 10 bázis található). Amikor a nukleinsavak molekulameretét kell meghatározni vagy azonosítani, általá­ban széles körben az úgynevezett ülepedési konstanst (S érték) használják. A nuklein­savak említett- bázisszáma azonban gyors 3 folyadékkromatográfiával (HPLC) megkap­ható gélszürő oszlopon vagy elektroforézis­­sel (a későbbiekben részletesebben), ahol jelzőként ismert molekulaméretű kettősszálú 5 standard DNS-eket (M13 fág-DNS fragmen­­seket) használunk, és a nukleinsav megha­tározandó bázisszámát a kontroll bázisszá­ma alapján számítjuk. A makromolekulájú nukleinsavak mole- 10 kulatömegének jellemzésére mindeddig az üle­pedési konstans értéket (S értéket) használták széles körben. A kereskedelemben kapható makromolekulájú nukleinsavak jellemzése S értékükkel történik. A kísérleti technikák utób­­j5 bi években bekövetkezett fejlődése következté­ben azonban a gélelektroforézis, gélszűréses kromatográfia, ioncserélő kromatográfia, stb. sokkal pontosabb eszközt biztosít a makro­molekulájú anyagok molekulatömegének meg- 20 határozására, így a makromolekulájú nuklein­savak lánchosszának meghatározása lehetővé vált. Ilyen körülmények között az S értékkel való jellemzés és a lánchosszal való jellem­zés közötti összefüggés problematikussá vál- 25 hat. Különösen mivel az illető nukleinsav molekuláknak az S értékkel történt jellem­zés esetén megvan a saját valódi értékük, nem mindig problémamentes annak megál­lapítása, hogy az S értékkel megadott méret 3Q és a lánchosszal megadott méret pontosan megfelel-e egymásnak a nukleinsavak mole­kulatömegének jellemzése szempontjából. Ennek megfelelően a találmány szerinti nukleinsav polimerek molekulatömegének 35 megadására az S értékkel történő jellemzést is alkalmazzuk a leírásban, a nukleinsav-ké­­mia területén szokásos módszereknek meg­felelően. Mivel azonban az „S érték"-et a mak­romolekulás nukleinsavak molekulái össztö- 40 niegének mérése útján határozzák meg, az egész molekula tömegre (vagy az anyag mo­lekuláris állapotára vonatkozik az anyag lánc­­hosszának (amelyet bázisszámként jelölünk) mérete alapján történő jellemzést is meg­adjuk az említett „S értékkel" együtt. Ez kü- 4® lönösen azért történik így, mivel a moleku­latömegeloszlás határértékeit differenciáltab­ban kell megjeleníteni a jelen találmánnyal kapcsolatban. g0 A találmány szerinti nukleinsav szárma­zékokként azok említhetők, amelyek az em­lített szintetikus nukleinsav származékok megfelelő méretűvé alakításával (láncrövidí­tésevei) nyerhetők. Az így megfelelő mére­gé tűre alakított származékoknak az alapvető szerkezete megegyezik a poli-I.poli-C szer­kezetével. A találmány szerinti eljárással elő­állított nukleinsav származékokra azonban jellemző a meghatározott molekulaméret eloszlás. A találmány szerinti nukleinsavszárma­­zékokként például a következők említhetők: — poliinozinsav.policidilsav, melynek S értéke 4—13, különösen azok, amelyekben a molekulák bázisszáma a maximális mo- 65 lekulaeloszláson belül 100—600; 4 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom