199495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inozit-származékok előállítására

HU 199495 B B-6 lépés A (4) általános képletű vegyület 1-hely­zetében hidroxilcsoportot szerves szulfonile­­zéssel (5) általános képletű vegyületté ala­kítjuk. B-7 lépés Az (5) általános képletű vegyületben a szerves-szulfonil-oxi-csoportot azidocsoportra helyettesítve (6) általános képletű azido-szár­­mazékot nyerünk. B-8 és B-9 lépések A (6) általános képletű vegyületben az azido csoportot amino csoporttal redukáljuk, majd kívánt esetben a hidroxil-védőcsoportot eltávolítjuk, amikor is valién-amint és szárma­zékait nyerjük. Eljárhatunk úgy is, hogy a B-2 és B-3 lé­pések helyett a (2) általános képletű vegyü­­letet bázissal, így például nátrium-hidriddel vagy kálium-terc-butoxiddal kezeljük, amikor­­is a hemi-ketál-típusú karboniicsoportot eno­­lát típussá alakítjuk át a piranóz gyűrű nyi­tásával, majd a kapott vegyület hidroxilcso­­portját oxidálva nyerjük a (VIII) általános képletű vegyületet [H.-J. Altenbach és mtársai Tetrahedron Letters, 26, 6329—6332. o., (1985)]. A (7a) általános képletű vegyületet a B-5—B-8 lépések helyett előállíthatjuk úgy is, hogy az (I”) általános képletű vegyüle­tet hidroxil-aminnal vagy O-szubsztituált hidroxil-aminnal, például O-metil-hidroxil­­-aminnal vagy O-benzil-hidroxil-aminnal rea­­gáltatjuk, majd a kapott óximvegyületet vagy O-alkil-oxim- vagy aralkil-oxim-vegyületet redukáljuk. A hidroxil-imino-csoport amino­­csoporttá való redukálását végezhetjük a hid­­roxil-védőcsoport eltávolítása előtt vagy hidroxil-védőcsoportok eltávolítása után is. A redukciót előnyösen fém-hidrid-komplexek­­kel, így például lítium-alumínium-hidriddel végezzük. A B-l lépésben kiindulási anyagként hasz­nált (IX) általános képletű metil-foszfonsav­­-észter lehet például 1—4 szénatomos dialkil­­-észter, például dimetil-észter, dietil-észter, dipropil-észter, dibutil-észter, diaril-észter, így például difenii-észter, továbbá diaralkil­­-észter, vagy metil-foszforsav dibenzil-észtere. A fentieken kívül (IX) általános képletű ve­­gyületként olyan metil-difenil-foszfin-oxid vegyületeket, amelyekben (OR5)2 csoport (C6H3)2 csoportot jelent, valamint olyan me­­til-foszfonsav-bisz(dimetil-amin)-vegyülete­ket is, amélyek képletében (OR5)2 csoport [(CH3)2N]2 csoport, szintén alkalmazhatunk. A reakciót általában —78°C és 40°C közötti hőmérsékleten végezzük, különösen a reak­ció kezdeti stádiumában alkalmazunk —78°C körüli hőmérsékletet. A reakciót előnyösen inert gáz atmoszférában, például argon vagy nitrogén atmoszférában végezzük. A reakció­idő függ az alkalmazott reakció hőmérséklet­7 tői, és értéke általában 30 perc és 3 óra között van. A B-2 és B-5 reakciólépéseknél a karbo­­nilcsoport hidroxilcsoporttá való redukálásá­hoz például a következő vegyületeket alkal­mazhatjuk: fém-hidrid komplexek, diboránok, szubsztituált diboránok, közelebbről nátrium­­-bór-hidrid, kálium-bór-hidrid, lítium-bór-hid­­rid, cink-bór-hidrid, nátrium-trimétoxi-bór­­-hidrid, kálium-tri-szek-butil-bór-hidrid, líti­­um-tri-szek-butil-bór-hidrid, nátrium-tri-szek­­-butil-bór-hidrid, kálium-triamil-bór-hidrid, lí­­tium-triamil-bór-hidrid, alkálifém-ciano-bór­­hidridek, például nátrium-ciano-bór-hidrid, tetra-n-butil-ammónium-ciano-bór-hidrid; al­­kálifém-alumínium-hidridek, például lítium­­-aluminium-hidrid, lítium-trimetoxi-alumini­­um-hidrid, lítium-tri(terc-butoxi) -alumínium­­-hidrid; alkil-boránok, például 2,3-dimeíil-2- -butil-borán, bisz-3-metil-2-butil-borán, diizo­­pinokamfenil-borán, diciklohexil-borán, 9-bór­­-biciklo [3,3,1] nonán, NB-enantrén, NB-en­­antrid; alkil-amino-borátok, például tetrame­­til-ammónium-bór-hidrid. A fenti reakciók hőmérséklete széles ha­tárok között változhat, függően az alkalma­zott redukálószertől, és értéke általában —30 és -j-40°C közötti érték, de adott esetben a reakció kiindulási állapotában —78°C-ra való hűtést is alkalmazhatunk, vagy adott esetben 80°C-ra való melegítést is. A reakcióidő ál­talában az alkalmazott reakcióhőmérséklet­től, valamint a redukálószer típusától függ, és értéke néhány perc és 24 óra között van. A B-3 lépésben (VIII) általános képletű hepto-diulóz-származékot állítunk elő a (3) általános képletű heptit védetlen hidroxilcso­­portjának oxidálásával. A reakciónál a cuk­rok vagy többértékü alkoholok szekunder hidroxilcsoportjainak karbonilcsoporttá való oxidálásánál általánosan alkalmazott reak­ciókörülmények szerint járunk el. Például az oxidáláshoz a következő vegyületeket alkal­mazhatjuk: dimetil-szulfoxid, valamint ennek aktivált származékai, például dimetil-szulf­oxid és trifluor ecetsavanhidrid; dimetil-szulf­oxid és ecetsavanhidrid; dimetil-szulfoxid és foszfor-pentoxid; dimetil-szulfoxid és kén­­-trioxid-piridin-komplex; dimetil-szulfoxid és oxalil-klorid. Az oxidációhoz legelőnyösebben dimetil-szulfoxidot és trifluor-ecetsavanhid­­ridet alkalmazunk. Más módszer szerint az oxidációt végezhetjük króm-trioxid-piridin komplexszel. Piridínium-dikromáttal vagy ru­­ténium-oxiddal is. A reakciókörülmények függnek az oxidáló­szer típusától, valamint az alkalmazott ol­dószertől is. Oldószerként például a követ­kező vegyületeket alkalmazhatjuk: diklór-me­­tán, kloroform, benzol, toluol, dimetil-form­­amid, dimetil-szulfoxid, ecetsavanhidrid vagy ezek keverékei. A reakciót általában —10 és +40°C közötti értéken végezzük, de adott esetben, különösen a reakció indulásakor —78°C-os hőmérsékletet is alkalmazhatunk. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom