199475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(1-fenil-etil)-dihidro-1H-furo[3,4-d]+imidazol-2,4 (3h,3ah)-dionszármazékok előállítására

HU 199475 B A találmány tárgya eljárás a (11) álta­lános képletű 1-( 1 -fenil-etil) -dihidro-1 H-furo­­(3,4-d] imidazol-2,4(3H,3aH)-dionszármazé­­kok előállítására, amely a (+)-biotin előál­lításához közbensőtermékekként alkalmazha­tók. A (+)-biotin emberi vitaminként, H vi­taminként ismert. Ezenkívül alkalmazzák gyógyászati hatóanyagként dermatózis ke­zelésére és növekedésfokozó hatása miatt ha^ szonállatok takarmányába adalékként adagol­ják. A (-}-)-biotin előállítására több eljárás ismert. A 2 489 232 számú amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi iratból egy olyan el­járás ismert, amellyel racém biotint állíthat­nak elő. Azonban ismert módon csak az op­tikailag aktív ( + )-biotinnak van biológiai hatása, ezért az előállított-racém biotint utó­lagosan még optikai antipódjaira is szét kel­lett választani. Ebben az esetben a racém anyaggal az összes reakciólépést el kell vé­gezni, így kétszeres mennyiségű anyagot kell feldolgozni. Továbbá a racém biotinnak a megfelelő antipódokra történő hasítása na­gyon bonyolult eljárás. Az eljárás nem jöve­delmező, mivel a nem kívánatos antipód gya­korlatilag már nem racemizálható és az el­járásba nem lehet visszavezetni. A 2 489 235. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratból ennek az el­járásnak egy javított változata ismert. Ebben az esetben a racemáthasítást már egy koráb­bi fokozatban elvégzik. Az eljárásnak azon­ban még mindig megvannak a hátrányai, vagyis a racém anyaggal a legtöbb reakció­­lépést le kell folytatni, és a hasításkor kelet­kező nem kívánatos antipód ugyancsak gya­korlatilag már nem racemizálható, és az el­járásban nem lehet visszavezetni. M. Murakami és munkatársai a dl-bio­tin előállítására egy eljárást dolgoztak ki (31 669/1970, 37 775/1970, 37 776/1970 és 3 580/1971 számú japán szabadalmi leírás). A javított eljárás abból áll, hogy a dl-1,3- -dibenzil-hexahidrotieno [3,4-d] imidazol-2,4-di­­on 4-es helyzetében karboxi-butil-csoportot juttatnak (a diont 1,4-dihalogén-magnézium­­-butánnal átalakítják, majd széndioxiddal karboxi lezik). Gerecke és munkatársai a 20 58 248 szá­mú német szövetségi köztársaságbeli szaba­dalmi leírásban egy (X) általános képletű vegyület trietil-ammóniumsója — a képlet­ben ' R jelentése koleszterilcsoport — vagy egy efedrinsót — a képletben R jelentése ciklohexilcsoport — korábbi fokozatban optikailag hasítanak, majd alkálifém-bórhidriddel továbbalakítanak, és így egy (XI) képletű optikailag aktív laktont, optikailag aktív közbenső termékként előál­lítanak. A technikai alkalmazásban hátrány, hogy drága optikailag aktív koleszterin- és 2 1 efedrinvegyületet, valamint drága alkálifém­­-bórhidridet alkalmaznak. A 0 161 580 és a 0 173 185 számú európai szabadalmi beje­lentésekben olyan eljárást adnak, melyekben ugyanezek a hátrányok vannak, vagyis drá­ga optikailag aktív vegyületet alkalmaznak. A 0 154 225. számú európai szabadalmi bejelentésből ismert olyan eljárás biotin elő­állítására, amelyben 1,3-dibenzil-hexahidro­­-lH-tieno-imidazol-diont trioxa-adamantil-bu­­til-magnézium-bromiddal, speciális Grignard­­-reakcióban dehidrálnak és a megfelelő vé­dőcsoportot lehasítják. Ez az eljárás tech­nikai változatban ugyancsak kedvezőtlen, mivel drága Grignard-vegyűletet használnak. A találmány feladata olyan eljárás kidol­gozása, amellyel könnyen hozzáférhető köz­benső terméket kapunk, és ennek felhaszná­lásával technikai méretekben is alkalmazha­tó reakcióban, lehető legkevesebb reakciólé­péssel (+)-biotint állíthatunk elő. A feladatot úgy oldottuk meg, hogy egy (I) általános képletű vegyületet — a kép­letben R1 jelentése (R) vagy (S)-l-fenil-etil és R2 jelentése hidrogénatom, vagy adott eset­ben 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal he­lyettesített benzilcsoport, (1—4 szénato­mos) alkoxi-karbonil-csoport vagy 1—4 szénatomos alkoxi)-(l—4 szénatomos al­­kil)-csoport — egy szénre, Al203-ra, vagy CaC03-ra felvitt platina-, palládium-, ródium- vagy ruténium­­-katalizátor jelenlétében vagy egy ligandum­­ként trifenil-foszfint tartalmazó ródiumból vagy irídiumból álló homogén katalizátor je­lenlétében hidrogénnel hidrogénezzük. A ka­pott termék ezután ismert módon tiolakton­­ná, majd egy (III) általános képletű reagens­sel (IV) általános képletű intermedierré ala­kítható, amiből hidrogénezéses és a védőcso­portok eltávolítása után megkaphatjuk a (IV) képletű (+)-biotint. Az *(I) általános képletű kiindulási ve­gyületet a 0 270 076 szám alatt 1988-ban közzétett európai szabadalmi bejelentésünk szerint az A reakcióvázlat alapján tetronsav­­ból előállíthatjuk. Az A reakcióvázlatban R3 jelentése helyettesített vagy helyettesítet­­len fenilcsoport, X jelentése fialogénion BF4, HSÖ4, Y=Z= klóratom, imidazolilcsoport, vagy Y jelentése klóratom, Z jelentése aril-oxi- vagy alkoxicsoport, R,, R2 jelentése a már megadott. Az (I) általános képletű vegyület hidro­­génezését hidrogénnel katalitikusán végez­zük, mégpedig úgy, hogy előnyösen olyan (II) általános képletű diasztereomer kelet­kezzék, amelynek konfigurációja 3aS, 6aR. Célszerűen olyan katalizátort alkalma­zunk, amelybe platinát, palládiumot, ruténiu­­mot, ródiumot vagy nikkelt adott esetben hor­dozóra, így szénre, szilícium-dioxidra. alu­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom