199470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás castanospermin észterek és glikozidok valamint ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 199470 B A találmány tárgya eljárás (II) általános képletű vegyületek és ezeket hatóanyagként tartalmazó, diabaetes kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmények előállítására. A találmány a castanospermin bizonyos észter és glikozid származékainak előállításá­ra vonatkozik. A castanospermin egy alkaloid, amelyet a castanospermum australe magjából izolál­tak és amely az (I) képletű vegyület. A ve­­gyület szisztematikus elnevezés szerint szá­mos módon elnevezett, mint például: (IS-la, 6ß,7a,8ß,8aß)-oktahidro-1,6,7,8-indolizin-tet-rol vagy (IS,6S,7R,8R,8aR)-1,6,7,8-tetrahidr­­oxi-indolizin, vagy l,2,4,8-tetradeoxi-l,4,8-nit­­rilo-L-glicero-D-galakto-oktitol. A találmány szerinti eljárás leírásában a fenti „castano­­spermin“ elnevezést alkalmazzuk. A vegyület izolálási eljárását és szerkeze­tének meghatározását L. D. Hohenshutz és munkatársai írták le, Phytochemistry, 20, 811 (1981) közleményükben. Ezen tanulmány so­rán a castanosperminből Hohenshutz casta­nospermin tetraacetátot állított elő a castano­spermin és nagy feleslegben alkalmazott ecet­­savanhidrid reagáltatásával, azonban semmi­lyen más castanospermin észtert nem ír le közleményében. A találmány tárgya eljárás a castanosper­min bizonyos észter és glikozid származékai­nak előállítására. Részletesebben a találmány tárgya eljárás a (II) általános képletű vegyü­letek előállítására, ahol az általános képlet­ben R jelentése hidrogénatom, 1—6 szén­atomszámú alkanoil-, tienil-karbonil­­furanil-karbonil- vagy (III) általá­nos képletű csoport; R’ jelentése hidrogénatom, piridil-kar­bonil-, glükopiranozil-, O-benzilezett­­-glükopiranozil- vagy (III) általános képletű csoport; R” jelentése hidrogénatom, 1—6 szén­atomos alkanoil-, glükopiranozil-, O­­-benzilezett glükopiranozil- vagy (III) általános képletű csoport; Y, Y’, Y” jelentése hidrogénatom, 1—4 szén­atomszámú alkilcsoport, 1—4 szén­atomszámú alkoxicsoport vagy halo­génatom; azzal a feltétellel, hogy R, R’ és R” jelentése közül legalább egy, de nem több, mint kettő jelentése hidrogénatom. A leírásban 1—6 szénatomszámú alkanoil­­-csoport elnevezés alatt egyenes vagy elágazó szénláncú csoportokat, mint formilcsoportot, acetilcsoportot, propionil-csoportot, butiril­­csoportot, izobutirilcsoportot és hexanoil-cso­­portot értünk. Halogénatom elnevezés alatt fluoratomot, klóratomot, brómatomot vagy jódatomot értünk. Az 1—4 szénatomszámú alkilcsoport elnevezés alatt egyenes vagy el­ágazó láncú 1—4 szénatomot tartalmazó alkil­­csoportokat értünk. Ilyen csoportok például lehetnek a metil­­csoport, az etilcsoport, a propilcsoport, a butil- 2 1 csoport, a metoxicsoport, az etoxicsoport, a but­­oxicsoport. A fenti piridil-karbonil-csoportok, tienil-karbonil-csoportok és furil-karbonil-cso­­portok jelentésébe beleértjük ezek különféle helyzeti izomerjeit, és lehetnek például naftil­­-1-karbonil-csoport, naftil-2-karbonil-csoport, nikotinoil-csoport, izonikotinoil-csoport, tien­­-2-il-karbonil-csoport, tien-3-il-karbonil-cso­­port, furil-2-karbonil-csoport és furil-3-karb­­onil-csoport. A találmány szerinti eljárással előállított előnyös vegyületek, amelyekben R, R’ és R” kö­zül egy vagy két csoport jelentése alkanoil­­-csoport vagy benzoil-csoport, ahol a benzoil­­-csoport Y, Y’ és Y” szubsztituenseket tar­talmaz, amelyek jelentése a fent megadott. A találmány szerinti eljárással az észte­reket a castanospermin és megfelelő savklo­­rid vagy savanhidrid inert oldószerben végre­hajtott reakciójával állítjuk elő. A savhaloge­­nid lehet savklorid, vagy savbromid és a savanhidrid lehet vegyes anhidrid. Az alkal­mazott savhalogenid vagy savanhidrid meny­­nyiségét, az oldószer viszonylagos mennyisé­gét, a reakció hőmérsékletét és időtartamát úgy állítjuk be, hogy az acilezett hidroxil­­csoportok száma minimális legyen. Ennélfog­va csak bizonyos limitált feleslegű savszár­mazék alkalmazható, amelynek felső határa az acilezőszer háromszoros feleslegbeni alkal­mazása. Az oldószer viszonylag nagy mennyi­ségben való alkalmazása a reaktánsok hígítá­sára szolgál és csökkenti a nagyobb mérték­ben acilezett termék mennyiségét. Előnyösen alkalmazható oldószer, amely oldja a reaktán­­sokat, de azokkal nem lép reakcióba. Előnyö­sen a reakciót valamely tercier amin jelenlété­ben hajtjuk végre, amely a reakció során keletkező savval reagál. A tercier amint a reakcióelegyhez adagolhatjuk, vagy önmaga oldószerként is alkalmazható. Ilyen szempont­ból a piridin előnyösen alkalmazható oldó­szer. Mint korábban leírtuk a reakció idő­tartamát és hőmérsékletét úgy szabályozzuk, hogy csak bizonyos mértékű acilezés történjen meg. A reakciót előnyösen körülbelül 16 óráig jeges fürdővel való hűtés mellett végezzük, és így monoészterek keletkeznek, míg amennyi­ben ez kívánatos, a reakcióidő megnövelése például 7 napra diésztereket eredményez. A reakciót magasabb hőmérsékleten is végezhet­jük, és melegítést is alkalmazhat, amennyiben az egyéb tényezőket megfelelően szabályoz­zuk. Amennyiben a reakciót a fent leírt módon hajtjuk végre, a végső reakcióelegy jelentős mennyiségű nem reagált castanospermint is tartalmaz. Az el nem reagált kiindulási anyag visszanyerhető a reakcióelegyből és a követ­kező reakcióba újra visszavezethető, és így növelhető az észterré átalakult castanosper­min összmennyisége. Az újbóli reakcióba való visszavitel különösen jelentős abban az eset­ben, amennyiben a reakciót olyan körülmények között végezzük, amelyek a monoészterek izo­lálásának kedveznek. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom