199468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kondenzált diazepinonok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 199468 B C jelű vegyületek egyértelműen előnyöseb­bek hatékonyság szempontjából az X és Y jelű vegyületeknél. A Z jelű atropin egy ismert nem-szelektiv antimuszkarinikum és ezek kö­zött a modellezési körülmények között fordí­tott szelektivltási arányt mutat. A megneve­zett vegyületek kiválóan reszorbeálódnak, mivel perorális és intravénás dózisuk egymás­hoz viszonyított aránya kicsi. Minél kisebb a perorális EDS0-érték aránya az intravénás- ED50-értékhez képest, annál jobb a hatóanyag reszorbeálhatósága. Az V. táblázat mutatja az előnyben része­sített kötődést a szív receptorain (pitvar/kam­­ra). Az A, B és C jelű vegyületek hatá­rozott hatáserősség növekedést mutatnak a szíven az X és Y jelű vegyületekkel szemben. Ez egy vagális ritmusszabályozónál jelen­tős terápiás előny. Ezt a hatékonyságnöve­kedést sikerült úgy elérni, hogy megtartot­tuk a használható szelektivitási margót is az exokrin mirigyekre kifejtett hatástól, amint az a könnymirigytek lDM-értékének a szívpit­var ID50-értékéhez való arányából látható. A Z jelű aprotin ezzel szemben nem szelek­tív. A találmány szerint előállított vegyületek továbbá jól tolerálhatok, így a farmakoló­giái vizsgálatoknál alkalmazott legmagasabb dózisok esetében sem figyeltünk meg semmi­lyen toxikus mellékhatást. Valamennyi (I) általános képletű vegyü­­let kifejezetten stabil a hidrolízissel szemben. Ezáltal lehetséges tárolásálló, parenterális beadásra szánt oldatok előállítása. A találmány szerinti megoldást a követke­ző példákkal szemléltetjük. Amennyiben mást nem adunk meg, a vé­konyrétegkromatográfiás vizsgálatokat Ma­­cherey-Nagel, Polygrarn S1L G/UV254 előre felvitt réteggel rendelkező műanyag vékony­rétegkromatográfiás lemezeken végezzük. A kiindulási anyagok előállítása A. példa 5,ll-dihidro-8-etil-6H-pirido[2,3-b] [1,4] -benzodiazepin-6-on 155,7 g (1,21 mól) 2-klór-3-piridin-amin 417 ml száraz dimetil-szulfoxiddal készített oldatához 150,0 g (1,34 mól) kálium-t-buta­­nolátot adunk és 40°C reakcióhőmérsékleten 15 percig keverjük. A kapott sötét oldatba 10 perc alatt belecsöpögtetjük 218,0 g (1,22 mól) 2-amino-5-etil-benzoesav-metil­­észter 50 ml dimetil-szulfoxiddal készített oldatát, ezután a keveréket még 40 percre 50°C-ra melegítjük. Hagyjuk kihűlni, 1 liter jeges vízbe keverjük és pH-ját 20%-os vizes sósavoldattal 6-ra állítjuk be. A kapott kris­tálykását leszívatjuk, majd 1 liter vizes ammó­­nium-hidroxid oldatban szuszpendáljuk és újra leszívatjuk. Légkeringtetős szárítószek­rényben végzett szárítás után színtelen kris­tályokat kapunk, amelyeknek olvadáspontja 145—147°C; R/-érték=0,9 (futtatószer diklór­­-metán: etil-acetát:metanol:ciklohexán:vizes 25 ammónium-hidroxid oldat = 59:25:7,5:7,5:1 térfogatarányú elegye); kitermelés 270,5 g (81%); az anyagot további tisztítás nélkül közvetlenül tovább reagáltatjuk. 160.0 g (0,58 mól) kapott 2-amino-5-etil­­-N- (2-klór-3-piridinil) -benzamidot feloldunk 256 ml szulfolánban és keverés közben 20 perc­re 170°C-ra hevítjük. Hagyjuk kihűlni, össze­keverjük 1 liter acetonitrillel, a kapott kris­tálykását leszivatjuk és 50 ml acetonitrillel, majd 100 ml tömény ammónium-hidroxid ol­dattal mossuk. Forró 70%-os ecetsavból át­­kristályositjuk és légkeringtetős szárítószek­rényben végzett szárítás után 114,0 g (48%) fakósárga kristályt kapunk, amelynek olva­dáspontja 232—234°C, Rf-érték — 0,78 (fut­tatószer diklór-metán:etil-acetát = 1:1 térfo­gatarányú elegye). B. példa 5.11 -dihidro-8-bróm-6H-pirido [2,3-b] [ 1,4] benzodiazepin-6-on 8,2 g (0,0251 mól) 2-amino-5-bróm-2-(2- -klór-3-piridinil) -benzamid (olvadáspontja acetonitrilből átkristályosítva 187—188°C; előállítása az A példával analóg módon 2- -klór-3-piridin-aminból és 2-amino-5-bróm­­-benzoesav-metilészterből 83% -os kitermelés­sel), 16 ml sziilfolán és 0,3 g tömény kénsav keverékét nitrogénátáramoltatás és keverés közben 3 órára 140°C reakcióhőmérsékletre hevítjük. Lehűtés után a keveréket 150 ml jeges vízbe öntjük, a kicsapódó reakciótermé­ket leszűrjük és Kieselgel-en (0,21—0,50 mm átmérőjű) kromatografálva, eluálószerként diklór-metán:ciklohexán:etil-acetát = 17:66: :17 térfogatarányú elegyét alkalmazva meg­szabadítjuk a melléktermékektől. Dimetil­­-acetamidból és acetonitrilből átkristályosít­va 4,4 g (60%) enyhén sárgás kristályt ka­punk, amelynek olvadáspontja 338—340°C. C. példa 5.11 -dihidro-9-metil-6H-pirido [2,3-b] [1,4] benzodiazepin-6-on 127.0 g (0,485 mól), az A példával analóg módon 2-klór-piridin-aminból és 2-amino-4- -metil-benzoesav-metilészterből [vö. Mayer, F., Schulze, R.: Ber. dtsch. chem. Çes., 58, 1465, (1925)] előállított 2-amino-N-(2-klór-3- -piridinil) -4-metil-benzamidot (olvadáspontja 150—152°C) szuszpendálunk 500 ml szulfo­lánban és 1,4 ml tömény kénsav hozzáadása után keverés közben 3 órára 130°C-ra hevít­jük. Hagyjuk 80°C-ra hűlni, összekeverjük 500 ml toluollal és a keveréket szobahőmér­sékleten állni hagyjuk egy éjszakán át. A ka­pott kristályokat leszívatjuk, 0,75 1 diklór­­-metánban szuszpendáljuk, még egyszer le­szívatjuk és diklór-metánnal alaposan mos­suk. Légkeringtetős szárítószekrényben vég­zett szárítás után 70,2 g (64%) egészen eny­hén sárga kristályt kapunk, amelynek olva­dáspontja 286—288°C és amelyet további tisztítás nélkül reagáltatunk tovább. 26 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom