199408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fenil-alkilén-tio-származékok, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 199408 B 'dóját előnyösen savmegkötőszer, mint például egy alkálifém-karbonát, alkálifém-hidroxid,. rövidszénláncú alifás alkohol alkoholátja vagy alkálifém-hidrid jelenlétében végezzük. Reakcióközegként rövidszénláncú alifás alkoholt, rövidszénláncú alifás ketont vagy egy poláros, protonmentes oldószert, mint dimetil-formamidot alkalmazhatunk. A szulfenilvegyületek szulfinil-, illetve szulfonilvegyűletté oxidálását szervetlen oxidálószerrel, mint H202-dal, NaS04-tal, KMn04--tal, NaCIO-tal vagy Oxoi^-nal (kálium-hidrogén-peroxo-monoszulfát) vagy egy szerves persavval, mint például m:klór-perbenzoesavval végezzük. Oldószerként víz, rövidszénláncú alifás karbonsavak, mint például ecetsav vagy klórozott szénhidrogének alkalmazhatók. A_ szulfinilvegyületeket úgy lehet előállítani, hogy a szulfenilvegyülethez ekvivalens mennyiségű oxidálószert adunk. A szulfonilvegyületek képződésének megakadályozása céljából oxigénnel is oxidálhatunk, acetonitrilben lévő cerammónitrát jelenlétében, amelynek feltételeit Riley és munkatársai írták le a J.Chem.Soc.Chem.Commben (1986, 1097). . Az oxidációt előnyösen Oxorí^-nel is elvégezhetjük diklór-metánban, fázistranszfer katalizátor jelenlétében, Evans és munkatársai által a Synth.Comm-ben [16, 1207 (1986)] léírt módszerrel analóg eljárással. A szulfonilvegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a szulfenilvegyületekhez két ekvivalens mennyiségű, vagy a szulfinilvegyületekhez egy ekvivalens mennyiségű oxidálószert adunk. A (VI) általános képletű szulfénsavakat úgy alkilezzük, hogy először célszerűen alkálifémsójává alakítjuk és (II) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk egy rövidszénláncú alifás alkoholban, egy rövidszénláncú alifás ketonban vagy dimetil-formamidban. A szulfonil-halogenideket az aromás vegyületekkel egy Lewis-sav, mint A1C13 hozzáadásával reagáltatjuk, például CS2-ben vagy az aromás vegyület lehet maga az oldószer. A (VII) általános képletű és a (VIII), illetve a (Villa) általános képletű vegyületeket Lewis-savj mint például A1C13 hozzáadáséval, protonmentes oldószerben, mint például CS2-ban vagy Cl2CH-CHCLj-ben reagáltatjuk. A^ (IX) általános képletű vegyületek alkilezését klór- vagy bróm-ecetsavval vagy ezek észterével, előnyösen savmegkötőszer, mint alkálifém-hidroxid, alkálifém-karbonát, alkálifém-hidrid vagy egy rövidszénláncú alifás alkohol alkoholátjának jelenlétében. A reakcióközeg lehet víz, rövidszénláncú alifás alkohol, rövidszénláncú alifás keton, vagy 5 egy poláros, protonmentes oldószer, mint például dimetil-formamid. A szúlfenil-, szulfinil- vagy a szulfonilvegyületek előállítását követően az A maradékban elvégezhető átalakításokat a következőkben ismertetjük. A karbonilcsoport hidroxilcsoporttá alakításához bármely használatos redukálási eljárás alkalmazható. Előnyös a * redukció komplex bór-hidridekkel, mint nátrium-bórhidriddel, emellett a reakcióközegként protonos oldószert, mint vizet, (vizes) alkoholt, vagy vizes dioxánt alkalmazunk. Abban az esetben, ha nincsen más redukálható csoport jelen, akkor a redukálást végezhetjük komplex alumínium-hidriddel, mint LiAIH4-del vagy Diba-val (diizobutil-alumínium-hidriddel), ebben az esetben protonmentes oldószer, mint éter, tetrahidrofurán vagy dioxán lehet a reakcióközeg. A karbonilcsoport redukcióját hidrogénnel katalizátor jelenlétében mint H2/Raney-nikkel vagy nikkel-alumínium-ötvözettel reagáltatva vizes alkálifém-hidroxid-oldatban. A karboxilcsoport redukálásához minden erre a célra szokásos redukálószer alkalmas, például komplex hidridek, mint lítium-alumínium-hidrid vagy Dibal, vagy borán-adduktumok, mint BH3-THF. A redukciót előnyösen a kárbonsav egy származékával, mint a karbonsav végyes anhidridjével vagy félészterével végezzük. Ebben az esetben redukálószerként előnyösen komplex bór-hidridet, például nátrium-bór-hidridet alkalmazunk protonos oldószerben. A karbonsavak redukciójához alkalmas származékok, például az észterei, amelyeket az irodalomból ismert módszerekkel primer alkoholokká lehet alakítani. Itt is előnyös redukálószerek a komplex alumínium-hidridek, mint például a lítium-alanát vagy a Dibal. Abban az esetben, ha a karboxilcsoportot kell redukálni, anélkül, hogy az A szubsztituensen lévő oxocsoportot is redukálnánk, akkor ez utóbbit intermedier ketálozással védjük. Ilyen hidroxi-ketonokat úgy is előállíthatunk, hogy mind a ketocsoportot, mind pedig a karboxilcsoportot redukáljuk (és így az oltalmi körünkben szereplő diótokat is előállítjuk), ezt követően a szekunder hidroxilcsoportot szelektíven ketocsoporttá oxidáljuk. Ehhez a reakcióhoz például az aktív mangán-dioxid alkalmas. A szulfonil-, illetve a szulfinilvegyületek szulfinil-, illetve szulfenilvegyületekké való redukciója minden szokásos redukálószerrel lehetséges, mint például lítium-alumínium-hidrid, diizobutil-alumínium-hidrid, boránok, szilánok, ón-hidridek, SnCl2/HCl és 3 vegyértékű foszforreagensek. A redukálást hidrogénnel is elvégezhetjük katalizátor, mint például palládium jelenlétében vagy elemi kén hevítésével. Az észterek karbonsavvá alakítása során minden szokásos elszappanosítási eljárás számításba jöhet: savval katalizált elszap-6 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
