199394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluor-allil-amin monoamin-oxidáz inhibitorok előállítására

HU 199394 B bad bázis formáikkal összehasonlítva maga­sabb olvadáspontúak és kémiailag- stabilab­bak. Az (I) általános képletű vegyületek példá­ul az alábbiak lehetnek: 2-izobutil-3-fluor-allil-amin, 2-izopropil-3-fluor-allil-amin, 2- (9-oktadecenil) -3-fluor-allil-amin, 2-szek-butil-3-fluor-allil-amin, 2-butil-3-fluor-a!lil-amin, 2-hexil-3-fluor-allil-amin, 2-heptil-3-fluor-allil-amin. Az (I) általános képletü vegyületek közül előnyös a 2-izobutil-3-fluor-allil-amin, még elő­nyösebb annak „E“ izomer formája. Az (I) általános képletű új vegyületeket az irodalomban ismert módokon állíthatjuk elő Például az alábbi irodalmakban leírtak­kal analóg módon állíthatjuk elő: 4 454 158 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás; vagy McDonald és tsai., J. Med. Chem., 28, 186 (1985). Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítása során először előállítjuk a (2) ál­talános képletű diésztert, ahol R jelentése 1 — 13 szénatomos alkilcsoport, vagy annak funkcionális ekvivalense, Ra jelentése terc-butil-, benzil-, difenil-metil­­vagy trifenil-metil-csoport; és R» jelentése 1—4 szénatomos alkil-, benzil-, difenil-metil- vagy trifenil-metil - csoport, azután ezt valamilyen erős bázissal kezeljük. Az erős bázis valamilyen nem nukleofil bázis kell legyen és elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy a karboxil-csoportokkal szomszédos me­­til-gyökön lévő protont eltávolítsa. Megfelelő erős bázisok lehetnek például valamilyen alkil­­-lítium (például n-butil-lítium), valamilyen aril-lítium (például fenil-lítium), valamilyen lítium-dialkil-amid (például lítium-diizoprop­­il-amid), nátrium- vagy lítium-amid, valami­lyen fém-hidrid (például nátrium- vagy ká­­lium-hidrid), fém-alkoholát (például nátrium­vagy kálium-terc-butoxi), vagy lítium- vagy dilítium-acetilid. A diészter és a bázis közötti reakciót valamilyen aprotikus szerves oldó­szerben, mint amilyen a tetrahidrofurán (THF), dietil-éter, dimetil-formamid (DMF), dimetil-szulfoxid (DMSO), dimetoxi - etán, vagy dioxán, vagy ezen oldószerek kevéréké­­ben, körülbelül 0—70°C közötti hőmérsékleten előnyösen szobahőmérsékleten hajtjuk végre, a reakcióidő körülbelül 5 perc és 2 óra között van. Előnyös bázisok a karbanion képzéshez: nátrium-hidrid dimetoxi-etánban, kálium-terc­­-butoxid/n-butil-lítium tetrahidrof uránban, vagy nátrium-terc-butoxid tetrahidrofuránban A diészter aniont ezután valamilyen halo­­-metilező szerrel kezeljük: ilyen például a klór-difluor-metán (CHC1F2), bróm-difluor­­-metán (CHBrF2), és a jód-difluor - metán (CHF2J). A (2) általános képletű diészter karbanionjáriak halo-metilezését in situ végre­hajthatjuk oly módon, hogy a megfelelő halo- 4 5-metilező szert hozzáadjuk az anionhoz kö­rülbelül 0—70°C hőmérsékleten és körülbelül 1—24 óra hosszat, előnyösen körülbelül 1— 2 óra hosszat állni hagyjuk a, reakcióelegyet. A reakciópartnerek reakciókészségétől függő­en a halo-metilező szert beadhatjuk magasabb (körülbelül 40°C) hőmérsékleten, és a reak­cióelegyet hagyhatjuk lehűlni szobahőfokra, amíg a reakció végbemegy, de eljárhatunk úgy is, hogy a halo-metilező szert szobahő­mérsékleten adjuk a diészter anionhoz. A kapott (3) általános képletű fluorozott diésztert, ahol R’, R„ és R» jelentése a fentiek­ben megadott, savas hidrolízissel vagy kata­litikus hidrogénezéssel hasítjuk, ily módon egy vagy két észtercsoportot (-COORa, vagy -COOR») szabad karbonsavcsoporttá alakítva. Az, hogy csak egy vagy mindkét észter csoport hasítása végbemegy-e, függ az észter csopor­tok természetétől és a hasítási reakció paramé­tereitől. Ha csak egy észter csoportot kívá­nunk lehasítani, előnyös, ha olyan vegyes észtert hasítunk, ahol az R„ és R* csoportokat úgy választjuk meg, hogy a -COORa észter­csoport szelektíven lehasadjon, míg a -COOR» észtercsoport változatlan maradjon. A szelek­tíven lehasítható észtercsoportok kiválasztá­sa és a szelektív hasítási módszerek az iro­dalomban ismertek és a szakember számára nyilvánvalóak. A diészter szelektív hasítása céljából előnyös olyan vegyes diésztert alkal­mazni, ahol Ra jelentése terc-butil-, benzil-, difenil-metil- vagy trifenil-metil-csoport és R* jelentése 1—4 szénatomos egyenesláncú alkil­­-csoport, így metit-, etil-, propil- vagy n-butil­­-csoport. A -COORa általános képletü észtercsopor­tot szelektíven hidrolizálhatjuk oly módon, hogy valamilyen szerves vagy szervetlen sav­val kezeljük adott esetben oldószer jelenlété­ben, körülbelül 0—25°C hőmérsékleten. A reakcióidő körülbelül 1—10 óra. Előnyös a hidrolízist környezeti hőmérsékleten végrehaj­tani. A hidrolízishez alkalmazott sav kiválasz­tása nem kritikus, azonban az fontos, hogy olyan savat válasszunk, amelyet könnyen eltá­volíthatunk a hidrolízis végrehajtása után. Elő­nyös a trifluor-ecetsav alkalmazása, mivel ala­csony forráspontja lehetővé teszi a könnyű eltá­volítást. Ha R» jelentése 1—4 szénatomos egye­nesláncú alkilcsoport, Ra jelentése pedig ben­zil-, difenil-metil- vagy trifenil-metil-csoport, a -COORa általános képletű észtercsoportot sze­lektíven katalitikus hidrogenolízissel hasíthat­juk, ismert módszerek alkalmazásával. Végre­hajthatjuk például a katilitikus hidrogenolízist hidrogén atmoszférában, valamilyen katalizá­tor, például csontszenes palládium jelenlété­ben, környezeti hőmérsékleten, 1—48 óra alatt. Az észter csoportokat megválaszthatjuk úgy is, hogy mindkét csoport egyszerre lehasad­jon savas hidrogenolízissel vagy katalitikus hidrogenolízissel. így, ha mindkét észtercso­portot egyszerre kívánjuk lehasítani, Ra és R» jelentése célszerűéi! terc-butil-, benzil-, di­­fenil- vagy trifenil-metil-csoport kell legyen. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom