199388. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás alfa-aminosavak terc.-butil-észterének és/vagy éterének előállítására

HU 199388 A A találmány tárgya javított eljárás az a-aminosavak terc.-butil-észterének és/vagy terc.-butil-éterének előállítására. Ismeretes, hogy a peptidkémiában széles körben használják a terc.-butil-csoportot a karboxil- és a hidroxilcsoport megvédésére. A terc.-butiUcsoport bevitelére több reakció­típus alkalmas [Synthesis, 1983, 135. és az ott megadott egyéb irodalom]. Ezek közül a legelterjedtebb a sav katalizálta észtere­­zés és/vagy éterezés izobutilénnel. A reak­ció során oldószerként rendszerint a dioxánt vagy a diklór-metánt használják. Katalizá­torként a p-toluol-szulfonsavat, a perklór­­savat vagy leggyakrabban a kénsavat alkal­mazzák. Az izobuténezés egyensúlyi reakció. Sav katalízis és a nagy izobutén felesleg ellené­re szobahőmérsékleten a szokásos körülmé­nyek között [Just. Liebig’s Ann. Chem., 670, 127. (1964)] — csak igen lassan, 3—4 nap alatt válik közel teljessé. A kiindulási anyag­ként használt védendő aminosavak és sze­lektíven védett származékaik gyakran csak a reakció során oldódnak be a reakcióelegy­­be az erőteljes keverés hatására. Mivel az izobutén szobahőmérsékleten gáz halmazál­lapotú (Fp.: —6,6°C) és a levegővel rob­banásveszélyes elegyet képez, az izobuténe­­zési reakciókat zárt reakcióedényben, nyomás alatt végzik. A reaktor szerkezeti anyagá­nak ellent kell állnia a korrozív körülmé­nyeknek is. Az említett reakciókörülmények, beleért­ve a reakció kezdetén és végén szükséges alacsony hőmérsékletet is, speciális berende­zéseket és biztonsági intézkedéseket igényel­nek, és lassú reakció miatt a célkészülékek kapacitás-kihasználása is eléggé gazdaságta­lan. A hosszú reakcióidő több' nem kívánatos mellékreakcióval jár együtt. így például víz nyomok jelenlétében a már kialakult észter­kötés hidrolízise következhet be, fém nyo­mok katalizálhatják az aromás aminosavak gyűrűjének alkileződését. Valószínűleg ezek­re a tényezőkre vezethető vissza az, hogy az izobuténezési reakciók méretnövelésével jelentősen csökken a reakciók hozama, és a végtermékek is alaposabb tisztítást igényel­nek. Az irodalom számos módszert ismer az éterezési reakciók katalizálására. így példá­ul a fenolok és az alkoholok olefinekkel tör­ténő éterezését a bór-trifluorid-éterát, a pi­­ridínium-p-toluol-szulfonát katalizálja [J.A. C.S., 70, 3608. (1948), J. Org. Chem., 42, 3772. (1977)]. A szubsztituált fenolok izo­­buténezésére a trifluor-metán-szulfonsavat al­kalmazták rendkívül alacsony (—78°C-os) hőmérsékleten [J. Org. Chem., 51, 111. (1986)]. Az is ismeretes viszont [J. Chem. Soc., Chem. Comm., 1974, 407.], hogy a peptidké­miában a trifluor-metán-szulfonsavat a vé­dőcsoportok eltávolítására használják. Ilyen- 2 1 kor a másodlagos, nem kívánatos mellékreak­ciók visszaszorítására a lehasadó terc.-bu­­til-kationok megkötése céljából különböző merkaptánokat és fenolokat adnak a reak­­cióelegyhez. Mivel a terc.-butilezett aminosav-szárma­­zékok széles körben kedvezően használhatók a peptidszintézisekben, felmerült az igény egy ipari körülmények között is biztonságosan, gazdaságosan kivitelezhető izobuténezési el­járás iránt. Meglepő módon azt találtuk, hogy az a­­-aminosavak terc.-butii-észtereit és/vagy tere. -butil-étereit ipari körülmények között is biz­tonságosan, jó kitermeléssel, gazdaságosan állíthatjuk elő, ha úgy járunk el, hogy a szabad észterezni és/vagy éterezni kí­vánt karboxil-, és/vagy hidroxil- vagy szulf­­hidrilcsoportot és védett amino-, valamint adott esetben alkil- vagy aralkilcsoporttal védett észterezni vagy éterezni nem kívánt karboxil- vagy hidroxilcsoportot tartalmazó a-aminosav-származékot diklór-metánban old­va, 10—20 mól% trifluor-metán-szulfonsav katalizátor jelenlétében, -5-—35°C közötti hőmérsékleten, légköri nyomáson 1—4 órán át izobuténnel reagáltatjuk, majd a reakció lezajlása után a reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten egy tercier amin­­nal vagy piridinnel semlegesítjük, és kívánt esetben az elkülönített terc.­­-butilezett a-aminosav-származékról önma­gában ismert módon savas vagy lúgos kö­zegben végzett hidrolízissel vagy hidroge­­nolízissel lehasítjuk a védőcsoportöt és a ka­pott terc.-butilezett a-aminosav-származékot kívánt esetben savval vagy bázissal végzett kezeléssel történő sóvá alakítás után elkü­lönítjük. A találmány szerinti eljárással minden olyan a-aminosavat terc.-butil-észterré, illet­ve -éterré lehet alakítani, amely a-aminosav­­ban szabad karboxilcsoport, illetve hidroxil­­vagy szulfhidrilcsoport van. Az eljárás so­rán az aminocsoport védésére előnyösen ben­­zil-oxi-karbonil- vagy 9-fluórenil-oxi-karbonil­­-csoportot használhatunk. Abban az esetben, ha az izobutilezni kívánt a-aminosav az ész­terezni és/vagy éterezni kívánt karboxil- és/ /vagy szulfhidrilcsoporton kívül további, de észterezni és/vagy éterezni nem kívánt karb­oxil- és/vagy hidroxilcsoporto(ka)t is tartal­maz, akkor az(oka)t előzetesen alkil- vagy aralkil-csoporttal védeni kell, ellenkező eset­ben ezek is reakcióba lépnek. A találmány szerinti reakcióval kapott, minden funkciós csoportján védőcsoportot tartalmazó származékokról a nem kívána­tos védőcsoportot önmagában ismert módon­­távolíthatjuk el. így például az aminocsopor­­ton levő benzil-oxi-karbonil-, illetve benzil­­csoportot katalitikus hidrogénezéssel, az al­kil- vagy aralkil-észter-csoportokat lúgos hid­rolízissel, a 9-fluorenil-metil-oxi-karbonil-cso­­portot pedig szerves bázissal történő keze­léssel távolíthatjuk el. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom