199381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehidek előállítására

HU 199381 B 2 Találmányunk tárgya eljárás aldehidek elő­állítására olefineknek vízoldható ródium­­-komplex-katalizátorok jelenlétében történő hidroformilezése útján. Ismeretes, hogy aldehidek és alkoholok oly módon állíthatók elő, hogy olefineket szén­­-monoxiddal és hidrogénnel reagáltatnak. A reakciót hidrido-fém-karbonilok — előnyösen a periódusos rendszer 8. csoportjába tartozó fémek vegyületei — katalizálják. Katalizátor­ként a legnagyobb mennyiségben kobaltot al­kalmaznak, azonban az utóbbi időben a ródi­­um is egyre nagyobb mértékben felhasználás­ra kerül. A kobalttal ellentétben ugyanis rá­dium jelenlétében a reakció alacsony nyomá­son is elvégezhető és ennek következtében elsősorban az előnyös egyenesláncú n-aldehi­­. dek keletkeznek, míg az izo-aldehidek csak alárendelt mennyiségben képződnek. Ezenkí­vül az olefinek telített szénhidrogénekké tör­ténő hidrálása rádium-katalizátor jelenlétében lényegesen kevésbé játszódik le, mint kobalt­­-katalizátorok alkalmazása esetén. A gyakorlatban a rádiumot általában olyan módosított hidrido-ródium-karbonilok alakjá­ban alkalmazzák, amelyek ligandokat is tar­talmaznak, adott esetben fölöslegben. Ligand­­ként különösen előnyösen foszfinok és foszfi­­tok alkalmazhatók. E ligandok segítségével a reakciónyomás (300 bar) 30-103 kPa érték alá csökkenthető. A fenti eljárásnál problémát jelent a reak­ciótermékek elválasztása és a reakciótermék­ben homogénen oldott katalizátorok vissza­nyerése. E célból a reakcióterméket a reakció­­elegyből általában ledesztillálják. A gyakor­latban ez a módszer a képződő aldehidek és alkoholok hőérzékenysége miatt csupán ala­csony szénatomszámú olefinek (azaz legfel­jebb 5 szénatomos olefinek) hidroformilezésé­­re alkalmazható. További hátrány, hogy' a desztillált termék hőterhelése a rádium-komp­lex-vegyü letek bomlása révén jelentős katali­zátor-veszteségekhez vezet. A fenti hátrányok kiküszöbölése céljából vízoldható katalizátor-rendszereket alkalmaz­nak. Ilyen katalizátorok pl. a 2 627 354 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban kerültek ismertetésre. A ródium­­-komplex-vegyületek oldékonyságát szulfonált triaril-foszfinok — mint komplex-komponen­sek — alkalmazásával biztosítják. A hidro­­formilezési reakció befejeződése után a kata­lizátort a reakcióterméktől egyszerűen vá­lasztják el oly módon, hogy a vizes és szerves fázist elválasztják; ezt a műveletet desztillá­­ció és további termikus lépések nélkül hajtják végre. Vízoldható ródium-vegyületek komp­lex-komponenseként szulfonált triaril-foszfi­nok mellett karboxilcsoportokat tartalmazó triaril-foszfinokat is alkalmaznak. Az ismert eljárások kitűnően alkalmasak kis szénatomszámú olefinek — különösen eti­lén és propilén — hidroformilezésére. Nagyobb szénatomszámú olefinek (pl. hexén, oktén 1 2 vagy decén) alkalmazása esetén azonban az átalakulás jelentős mértékben leromlik és az eljárás ipari körülmények 'között már nem gazdaságos. A hozam romlását az okozza, hogy a nagyobb szénatomszámú olefinek víz­oldhatósága gyengébb; márpedig a reakció vizes fázisban játszódik le a reagensek között. A3 135 127 sz. német szövetségi köztársa­ságbeli szabadalmi leírásból ismeretes, hogy olefin-szerkezetű vegyületek hidroformilezése vizes fázis és ezzel nem vagy csak kevéssé elegyedő szerves fázis jelenlétében, oldásköz­vetítő felhasználásával is elvégezhető. A fenti eljárás gyakorlati végrehajtása azonban kizárólag olyan ródium-komplex-ve­­gyületek alkalmazására korlátozott, amelyek komponensként monoszulfonált, illetve mono­­karboxilezett triaril-foszfinokat tartalmaznak. Különösen monoszulfonált trifenil-foszfinok esetében azonban azt találták, hogy az élet­tartam alacsony és ezért ezek a katalizáto­rok ismételt felhasználásra nem alkalmazha­tók. Találmányunk célkitűzése az ismert eljá­rások fenti hátrányainak kiküszöbölése és olyan eljárás kidolgozása, melynek segítségé­vel vizes katalizátor-oldatból és szerves kiin­dulási anyagokból és adott esetben reakció­termékekből továbbá gázalakú reagensekből álló többfázisú rendszerben nagyobb szén­atomszámú olefinek is hidroformilezhetők. Találmányunk segítségével a fenti célkitű­zést oldjuk meg. Ennek megfelelően találmányunk tárgya eljárás aldehidek előállítására olefinek, szén­­-monoxid és hidrogén folyékony fázisban, víz és vízoldható ródium-foszfin-komplex-ve­­gyületek jelenlétében 20— 150°C-os hőmérsék­leten és 100 KPa és 20 MPa közötti nyomáson történő reagáltatása útján, oly módon, hogy katalizátorként trifenil-foszfin-triszulfonáto­­kat tartalmazó rádium-komplex vegyülete­­ket — előnyösen valamely (I) általános kép­­letű vegyületet (mely képletben Ar1, Ar2 és Árjelentése fenilcsoport; Y',Y2ésY3 jelentése egyenes- vagy elága­zóláncú 1—4 szénatomos alkil­­csoport, alkoxicsoport, halogén­atom, hidroxil-, ciano-, nitro­­vagy R‘R2N-csoport, ahol R1 és R2 jelentése külön-külön egye­nes- vagy elágazóláncú 1 — 4 szénatomos alkilcsoport; X1, X2 és X3 jelentése szulfonát (S03--) maradék; n,, n2 és n3 azonos vagy különböző és je­lentésük 0—5; M jelentése alkálifém-ion, ekvivalens mennyi­ségű alkáliföldfém- vagy cink-ion, ammó­­nium-ion vagy N(R3R4R5R6)+ általános képletű kvaterner ammónium-ion, ahol R3, R\ R5 és R6 jelentése egyenes- vagy elága­zóláncú 1—4 szénatomos alkilcsoport) — alkalmazunk és a reakcióközeg olvadásköz­vetítőként valamely 8—20 szénatomos karbon­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom