199374. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 9-dodecen-7-in-származékot tartalmazó, szőlőmoly elleni készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására
HU 199374 B A szőlőművelésben világszerte a legje: lentősebb rovarkártevő a szőlőmoly. Az Európában és Elő-Ázsiában előforduló két lepkefaj a Clysia ambiguella Hbn. (nyerges szőlőmoly) és a Lobesia botrana Schiff (keresztes szőlőmoly). A keresztes szőlőmoly minden hagyományosan szőlőt termesztő országban előfordul, és jelentős terméscsökkenést okozhat. Ezideig a szőlőmolyok ellen hagyományos rovarirtószerekkel, azaz nem specifikus rovarirtószerekkel védekeztek. A szőlészetben sürgetően fontos ezeknek a rovaroknak a célzott leküzdése, miközben a hasznos rovarok (például a fürkészdarazsak) megkímélődnek. Ismert, hogy a lepkék párzásra kész nőstény egyedei nemi csalogató anyagokat (feromonokat) termelnek, és ezt kibocsátják a környezetükbe; miközben ugyanennek a fajnak a hím egyedei az illatanyagoknak a segítségével találják meg a nőstény egyedeket. A nemi csalogató anyagokat a növényvédelemben alapvetően három különböző módon lehet alkalmazni. 1. Úgynevezett feromoncsapdákat helyezünk ki a potenciálisan veszélyeztetett területen, amik szintetikusan előállított nemi csalogató anyagokat tartalmaznak. A csapdában elfogott hím lepkék számából a kártevők fellépésére lehet következtetni. Az integrált növényvédelemben ez fontos segédeszköz a kártevők hagyományos módszerekkel való leküzdésénél a kedvező időpont megállapítására (monitortechnika). Ennél a módszernél, amely a keresztes szőlőmoly fellépésének az előjelzése, a csapdákba csalétekként a keresztes szőlőmoly feromonját, E7,Z9-dodekadien-l-il-acetatot helyezzük, és a csapdákat a szőlőültetvényekben „alkalmazzuk, mint ezt a 24 40 759 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírás ismerteti. 2. A nemi csalogató anyagoknak rovarirtó hatóanyagokkal való kombinációja. A csapda csalétkéhez rovarirtó hatóanyagokat keverünk, vagy a csapda közvetlen környékét rovarirtó hatóanyagokkal kezeljük. Ezáltal megsemmisíthetjük a nagy távolságból odacsalogatott hím lepkék legnagyobb részét (elfogásos technika). 3. A légtérnek nemi csalogató anyagokkal vagy hasonló hatású vegyületekkel való telítése. A hím lepkéket a nőstények megtalálásában megzavarjuk, és ezáltal az állatok párosodását megakadályozzuk. Ebben az esetben a megvédendő haszonnövény egész művelési területén a légtérben nagyobb menynyiségü nemi csalogató anyagot oszlatunk el egyenletesen, úgy, hogy a hímek az illatanyag jelenlétét mindenütt érezhetik, és ezáltal normális tájékozódási képességük megzavarodik (megzavarásos módszer). A feromonok alkalmazásának ennél a legutóbbi változatánál is csak viszonylag kis mennyiségű hatóanyagra van szükség, amelyek a hagyományos rovarölő hatóanya1 ,2 gok szokásos dózisa törtrészének felelnek meg (Birch (ed): Pheromones, North Holland Publ. Co. 1974). A feromonok alkalmazása rendkívül szelektív, nem toxikus rovarirtó eljárás, amelynél a lehető legnagyobb mértékben meg vannak kímélve a célba nem vett rovarfajok, főleg a hasznos rovarok. A nőstény rovarok megfelelő szervéből nyerhető természetes feromonokat azonban gyakran nehéz szintetikusan előállítani. Ezenkívül a fent említett megzavarásos módszer alapján az ismert hatóanyagokkal végzett, keresztes szőlőmoly elleni eljárás megbízható kontrollja eddig még nem áll rendelkezésre. A labor- és kisparcellás kísérletek a keresztes szőlőmoly hímjeinek a megzavarásos technikával való befolyásolására, a faj specifikus nemi csalogató anyagnak, az E7,Z9-dodekadienil-l-acetátnak és a hasonló hatású vegyületeknek, így a Z9-dodecenil-l-acetátnak, az E7-dodecenil-l-acetátnak, valamint az E7,E9-dodekadienil-l-acetátnak a felhasználásával változó sikerű eredményeket hoztak (Roehrich és társai, Ann. Zool, Ecol. quim. 1979, 659. oldaltól, és az ott megadott szakirodalmi források, Gurevitz és Gothilf, Phytoparasitica 10, 140 (1982)). Ezért a találmány célja volt, hogy olyan hatásos vegyületet találjunk, illetve, hogy ennek az előállítását kidolgozzuk, amellyel a megzavarásos módszer alapján a fenti kártevőket az eddigieknél gazdaságosabban és megbízhatóbban le lehet küzdeni. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű yegyületet, vagy az (I) általános képletű vegyületek elegyét hatóanyagként tartalmazó kártevőírtószerek alkalmasak a keresztes szőlőmoly népességének a minimális szinten való tartására, a hím lepkék viselkedésének közvetlen befolyásolása alapján. Azt találtuk továbbá, hogy az (I) általános képletű vegyületek alkalmas nemi csalogató anyagok a feromoncsapdákban, a keresztes szőlőmolyok elfogására. Az (I) általános képletben R hidrogénatomot vagy acetilcsoportot jelent, és a 9-es helyzetben a kettős kötés cisz konfigurációjú lehet. Az (I) általános kepletű alkohol és acetát a szakirodalomból ismert (Gazz. Chim. Ital. 1982, 112/5—6/ 231—233; Biomed. Mass Spectro'm. 1985, 12/5/ 200—207). Gyakorlati alkalmazásukra nincs utalás. Az (I) általános képletű alkoholnak, illetve acetatjának előállítására szolgáló ismert eljárásnak a kitermelése nem kielégítő. Ezért mindkét vegyület számára kedvező előállítási eljárást dolgozunk ki. Azt találtuk, hogy mindkét vegyületet jó összkitermeléssel nyerjük 7-oktin-l-il-tetrahidro-pirán-2-il-éterből a következő eljárással. Az eljárásnak két variánsa van, eszerint a 7-oktin-l-il-tetrahidro-pirán-2-il-étert butil-lítiummal és etil-formiáttal tetrahidro-furánban (7-formil-7-oktin-l-il) -tetrahidro-pirán-2-il-éterré alakítjuk' át, és az így kapott vegyületet n-propil-trifenil-foszfónium-bromid-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
