199370. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a levéltetvekre riasztó hatású /e/-béta-farnezén előállítására
HU 199370 B Nestrick, T. J., McKenna, C.: J. Org. Chem. 34, 3789 (1969); Brieger, G., Watson, S. W„ Barar, D. G., Shene, A. L.: J. Org. Chem. 44, 1340 (1979)]. A közlemények egy része azt állítja, hogy ily módon tiszta (E)-fi-farnezénhez (I) jutottak, de későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy e reakciókban izomerek elegye keletkezett [Anet, E.: Aust J. Chem. 23, 2101 (1973); Moshonas, M. G., Shaw, P. E.: J. Agric. Food Chem. 28, 680 (1980); Dawson, G. W„ Griffiths, P. C., Pickett, J. A., Smith, M. C. Woodcock, C. M.: J. Chem. Ecology 8, 1111 ( 1982) ]. A kiindulási anyagként felhasznált farnezol ill. nerolidol izomertiszta állapotban kereskedelmi forgalomból nem szerezhetők be, és az izomerkeverékek ára is igen magas. Izoprén különböző nikkeltartalmú katalizátorok segítségével végzett polimerizációjával történő előállításokat is közölték (Akutagawa, S. és mtsai: Bull. Chem. Soc. Jpn. 51, 1158 (1978) ; Hegedűs, L. S„ Varaprath, S.: Organometallics (Washington DC) 1, 259 (1982)], így azonban különböző polimerizációs fokú termékek kémiailag inhomogén keverékében nyerték az (E)-ö-farnezént (I), e módszerek tehát nem alkalmasak nagytisztaságú anyag előállítására. Oprean és Ciupe szintézisükben geranil-bromid (III, X=Br) és izoprenil-bromid nikkel-karbonil segítségével megvalósított kapcsolásával állítottak elő (E)-B-farnezént (I) [Oprean, I., Ciupe, H.: Román szabadalom RO 70.093, 1981; Oprean, I., Ciupe, H.: román szabadalom RO 77.594, 1982]. Második szabadalmuk szerint 7 g geranil-bromid (III, X=Br) és 2,9 g izoprenil-bromid kapcsolásával 1,8 g 1:1 arányú (E) és (Z)-fi-farnezének keverékéhez jutottak. Az eljárás az alacsony termelés és az izomerek nehéz elválaszthatósága miatt nem tűnik alkalmasnak tiszta (E)^-farnezén (I) előállítására. Tanaka és munkatársai (2Z,6E)-farnezolból kiindulva végezték az (E)-fi-farnezén (I) előállítását [Tanaka, S., Yasuda, A., Yamamoto, H. Nozaki, H.: J. Am. Chem. Soc. 97, 3252 (1975)]. Az allil-kettőskötést terc.-butil-hidrogénperoxiddal vanádium-acetil-acetonát katalizátor jelenlétében eopxidálták, a terméket trimetil-klórszilánnal hexametil-diszilazán/piridin elegyben szililezték, majd az oxirángyűrűt dietil-alumínium-2,2,6,6-tetrametil-piperididdel (DATMP) allil-alkohollá átrendezve és a szilil védőcsoportot eltávolítva jutottak az (E)-2-fridroxi-7,ll-dimetil-3-metilén-6,10-dodekadién-l-olhoz. A dióiból 5 ekvivalens réz-(I)-bromid jelenlétében foszfor - -tribromiddal állították elő a tiszta (E)-ß-farnezént (I). Az eljárás lépésszáma (5) és az alkalmazott, kereskedelmi forgalomban nem levő, igen drága kiindulási anyag miatt nem látszik alkalmasnak nagyobb anyagmennyiség előállítására. Víg és munkatársai két szintézist is kidolgoztak [Vig, O. P., Víg, A. K-, Kumar, S. D.: Indian J. Chem. 13, 1244 (1975); Vig, O. P., 3 Aggarwal, R. C., Bari, S. S., Sharma, S. D.: Indian J. Chem. Sect. B 18B, 33 (1979)]. 1975- ben közölt szintézisükben az acetecetészterből képzett dianiont geranil-bromiddal (III, X=Br) kapcsolták, a termékből redukció és elimináció után képződött (E)-7,l l-dimetiI-3- -oxo-l,6,10-dodekatriént metilfoszforánnal reagáltatva Wittig típusú reakcióban nyerték az (E)-B-farnezént (I). 1979-ben közölt szintézisükben 4-tetrahidro-piraniloxi-bután-l-ólból kiindulva négy lépésben (E)-4-metil-8-tetrahidropiraniloxi-4-oktenált állítottak elő, azt izopropenil-foszforánnal reagáltatva és hidrolizálva az ismert (E)-5,9-dimetil-6,10-dekadién;l-ölhöz jutottak, melyből már ismert módon állítható elő a végtermék. A közölt szintézisek bonyolultságuk és az alkalmazott drága reagensek miatt nem látszanak gazdaságosnak az (E)-S-farnezén (I) előállítására. Mimura és munkatársai allil-tiokarbamátokat használtak fel szintézisükben [Mimura, T., Kimura, Y., Nakai T.: Chem. Letters 1979, 1361]. Myrcénből kiindulva szelén-dioxidos oxidáció, nátrium- [tetrahidro-borát-(III)] -os redukció, majd foszfor-tribromid segítségével 1 -bróm,-2-metil-6-metilén-2,7-oktadiént állítottak elő, melyet az acetaldehid terc.-butil-aminnal képzett Schiff-bázisának a-Iítiumvegyületével kapcsolva, majd savasan hidrolizálva (E) -4-metil-8-metilén-dekadienálhoz jutottak. Az aldehidet izopropenil-magnézium-bromiddal reagáltatva, a terméket nátrium-hidriddel, majd N,N-dimetil-tiokarbamoil-kloriddal kezelve a megfelelő (E)-allil-’tiokarbamáthoz jutottak, melyet réz-(II) -klorid/lítium- [tetrahidrido-aluminát-(III)] rendszerrel redukálva nyerték az (E)-S-farnezént (I). A szintézis lépésszáma (7), a drága és nehezen kivitelezhető reakciólépések miatt nem tűnik gazdaságosnak. Oda és munkatársai a vinil-szilícium vegyületek tetrabutil-ammónium-fluoriddal kiváltott hasítását használták fel szintézisükben [Oda, H., Sato, M., Morizawa, Y., Oshima, K., Nozaka, H.: Tetrahedron Lett. 24, 2877 (1983)]. (E)-6,10-dimetil-5,9-undekadien-l-in réz- (I)-jodid katalizálta reakciója fenii-dimetil-szilil-magnézium-kloriddal és a termék vinil-bromiddal történt kapcsolása után (E)-3- [ (fenil-dimetil-szilil) -metilén] -7,11-dimetil -1,6,10-dodekatriénhez jutottak, melyből a fenil-dimetil-szilil csoportot tetrabutil-ammónium-fluoriddal hasították és így jutottak a tiszta (E)-fi-farnezénhez (I). A szintézis a kereskedelemből be nem szerezhető alapanyag és a bonyolult lépések miatt nem tűnik alkalmasnak nagyobb anyagmennyiség előállítására. Godschalx és Stille allil-bromidok és szerves ónvegyületek között lejátszódó kapcsolási reakciót alkalmazták szintézisükben [Godschalx J. P., Stille, J. K.: Tetrahedron Lett. 24, 1905 (1983)]. Izoprenil-bromidból lítium-trimetil-sztanáttal 2-metilén-4-trimetil-sztannil-l-butént állítottak elő, melyet 50%os termeléssel cink-(II)-klorid jelenlétében 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05
