199364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előregyártott beton burkolólapok látszófelületének kialakítására

HU 199364 A A találmány előregyártott beton burkoló­lapok látszó felületének kialakítását képező eljárásra vonatkozik, amely eljárás során előállítjuk a látszófelületet képező betonkeve­réket, és azt vékony rétegben a zsaluzó elem műanyagfóliával burkolt felületére terítve, összedolgozzuk, a burkolólap teljes vastag­ságát alkotó képlékeny betonnal. Az eljárás folyamán az utókezelést, a műanyagfólia vé­delme mellett végezzük el. A burkolólapok előállítására különböző eljárások terjedtek el, köztük a rétegelt la­pok kialakítása is. Ismeretes a 178.612 lajstromszámú ma­gyar szabadalom, ahol a fenti keveréket epoxi­gyanta kötőanyagú műkorund zúzalékból, alumínium oxidból készítik, cement adagolása mellett, s az így nyert anyagból képezik a be­tonlapok felületi rétegét. Burkolóanyag előállítására vonatkozik a 171.723 lajstromszámú magyar szabadalom is. A szabadalom szerint ■ térhálósítószerrel és alapszínezékkel kiegészített, hőre kemé­­nyedő gyantából, valamint töltőanyagokból nyernek homogén keveréket, amelyet formába öntve készítik el a burkoló felület anyagát. Egy további eljárást ismertet a H/2090 (BE-1214 alapszámú) közzétételi irat, amely­nél spriccelő anyag révén különböző színha­tású műanyag granulátumot juttatnak a ha­gyományos betonba, amelynek eredménye­ként élénk színezetű burkolólapok készíthe­tők el, megfelelő technológiai utókezeléssel. Az ismert eljárások közös hátrányos tu­lajdonságai abban jelölhetők meg, hogy a ka­pott termék szilárdsági mutatói, még az igen drága importból származó, különleges mű­gyanta alkalmazásával sem érik el a kívánt értéket. A kész darabok felületét minden eset­ben egy külön technológiai műveletben polí­rozni kell. Az így előállított burkolólapok el­helyezése nehézkes, mivel a felületükön lévő műgyanta egyáltalán vagy csak igen gyen­gén köthető a szokványos építőipari kötőanya­gokkal. Az ismert eljárások döntő hátránya az, hogy a magas szilárd anyagot tartalmazó gyanta-töltőanyagkeverék még laboratóriumi körülmények között is nehezen homogenizál­hatok. Ipari körülmények között pedig a ke­verés — megnyugtató módon — még tetemes anyagi ráfordítással sem valósítható meg. A természetes kőburkolatok ugyan megfelel­nek a magas esztétikai igényeknek, de a gyár­tástechnológiát tekintve, az egyedi igényeket figyelembe véve, drága termékek. A találmány célja a fentiekben elmondott hátrányok kiküszöbölése, ezzel egyidejűleg a burkolólapok választékának bővítése, ame­lyek a hazai kereskedelmi forgalomból ismert, könnyen beszerezhető alapanyagokból, egy­szerű keverési móddal állíthatók elő. A talál­mány feladata továbbá olyan eljárás kidol­gozása, amelynek eredményeként kopásálló, szilárd, esztétikus felületű burkolólapot ál­lítunk elő. 1 2 A feladat megoldására végzett kísérleteink során felismertük, hogy a szilikapor cement­hez való adagolásával fokozottan vízzáró és tömítő hatást hozunk létre a látszófelületet alkotó betonban. Ugyanis a szilikapor részecs­kéi kisebbek, mint az őrlés útján előállítható legfinomabb cementé, ezért igen alkalmasak arra, hogy a cementrészecskék közti teret ki­­töltsék, annál is inkább, mert részecskéi gömb alakúak, szemben a cement részecskék szög­letes alakjával. A szilikapor létrehoz a cement­részecskék között egy koherens szerkezeti vá­zat, a megfelelő plasztifikátor és a víz ned­vesítő hatására, amikor is előbb kocsonyás, képlékeny hidrogéné, majd szilárdulás (vízte­lenítés) közben merev koherens rendszerré (xerogéllé) alakul át. Szilikapor megnevezés alatt a leírásban és az igénypontokban a ferro­­szilícium ötvözet gyártásánál keletkező hulla­dékanyagot értjük. Felismertük továbbá, hogy az adalékanyag márványzúzalék komponenseit előkezelve el­érhető, hogy a cementhabarcsrész nagyobb mennyiségű vizet tartalmazzon, miáltal a lát­szófelület betonkeverékének plasztikussága fokozható. Ennek következtében a vibrálás során az egyenletesen tömörödő betonkeve­rékből a — felület esztétikus megjelenését csúfító, elrontó — levegőbuborékok eltávoz­nak. Ugyanis a száraz márványzüzalék kom­ponensek folyamatosan csökkenő mértékben ugyan, de a vibráció után is vesznek fel ned­vességet. Mig a cementhabarcs kiszáradását megakadályozzák a vízzel telített komponen­sek, amelyekből a kötéshez szükséges víz a cementhabarcsba átdiffundálódik. A felisme­rés részét képezi még az is, hogy kvarcliszt adagolással, a betonkeverékből előállított felü­leti koptatással szembeni ellenállását nagy­mértékben növeljük. A kitűzött célnak megfelelően a találmány eljárás előregyártott beton burkolólapok lát szófelületének kialakítására, — amelyet lega­lább az egyik oldalán műanyagfóliával bur­kolt sablonba terített, márványzdzalékos be­tonból állítunk elő — úgy, hogy a márvány­­zúzalékos beton 23—28 tömegrész 1—2 mm szemcseméretű száraz, valamint 11 — 13 tömegrész 0,05—1,0 mm szemcsemé­retű száraz márványzúzalék kompo­nenseket továbbá 13—17 tömegrész nagyszilárdságú fehér­­cementhez adagolt 1 tömegrész 0,1 — 1 millimikron szem­nagyságú szilikaport és 20—25 tömegrész 0,1 — 1,0 mm szemcsemére­tű kvarchomokot, 0,5—1,0 tömegrész 10—30 millimikron szem­cseméretű kvarclisztet, 0,5—1,0 tömegrész 10—30 millimikron szem­cseméretű mészkőlisztet, 0,5—1,0 tömegrész alumíniumoxidot, és szük­ség szerint 0,5—1,0 tömegrész oxidfestéket tartalmazó keverékét nagy hatásfokú, folyamato­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom