199352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a Bayer-eljárás alkalmazásakor keletkező folyadékok derítésére

HU 199352 B Találmányunk tárgya olyan eljárás, amely alkalmas a Bayer-eljárás alkalmazása során keletkező folyadékoknak a derítésére. Ha valamilyen vizes folyadéktól válasz­tanak el szuszpendált szervetlen szilárd­anyagokat, gyakran elősegítik az elválasz­tást olyan módon, hogy a folyadékhoz vala­milyen polimer flokkulálószert adnak, amely lehet nemionos, anionos vagy kationos anyag. Abban az esetben, ha a folyadék lúgos kémhatású, a flokkulálószer rendszerint anio­nos vagy kationos polimer, de az is előfordult már néhány esetben, hogy lúgos folyadékok­hoz valamilyen kationos polimer adalékolá­sát javasolták. A 3 023 162. sz. amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás szerint részlege­sen vagy teljesen kvaternizált dialkil-amino­­-alkil-(metil)-akrilátokat alkalmaznak olyan vizes szuszpenziók flokkulálására, amelyek­nek a pH-ja 9 és 14 között van, és amely szer­ves szilárdanyagokat vagy szervetlen szi­lárdanyagokat tartalmaz. (Az előbbire példa a szennyvíz, az utóbbira pedig valamilyen ásvány feldolgozásakor keletkező folyadék.) A 4 160 731. sz. amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás szerint akril-amid és 3- (metakril-amido) -propil-trimetil-ammó­­nium-klorid (MAPTAC) kopolimerét alkal­mazzák, hogy elősegítsék olyan szennyvíz­­iszap víztelenítését, amelyhez előzőleg ele­gendő meszet tettek annak érdekében, hogy a pH legalább 12 legyen. A Bayer-eljárás alkalmazásakor kelet­kező folyadékok derítésével kapcsolatban kü­lönlegesnehézségek merülnek fel. A Bayer-el­­járást széles körben alkalmazzák alumíni­um bauxitból való kinyerésére. Az eljárás megvalósítása során a bauxitot nátrium-hidr­­oxiddal kezelik, hogy vörösiszapból álló zagyot képezzenek, majd az elkülönített fo­lyadékból kinyerik az alumíniumot. Lényeges, hogy a folyadék nagy tiszta­ságú legyen, mert a szennyezések tovább­jutnak az alumíniumkinyerési eljárás további szakaszaiba és csökkentik az előállított alu­mínium tisztaságát és/vagy a később sorra­­kerülő kinyerési műveleteket nehezebben le­het megvalósítani a jelenlétük miatt. így például abban az esetben, ha szusz­pendált szervetlen szilárdanyagok vannak a folyadékban, akkor az alumínium például vassal szennyeződhet; míg abban az esetben, ha oldott állapotban szerves anyagok — pél­dául humátok — vannak jelen, akkor a ki­nyerési eljárás során nehézségek lesznek a kristályosítással. A szuszpendált szervetlen szilárdanyagok­nak az elválasztását ezért rendszerint két művelettel végzik. Először ülepítéssel távolít­­ják el a szuszpendált szilárdanyagok főtö­megét, majd nyomás alkalmazása mellett szűrnek, hogy az előző művelet után kapott folyadékot tisztítsák vagy' finomítsák. Az ülepítési művelet során flokkuláló­­szereket — így keményítőt vagy nátrium-po- 2 1 liakrilátot — alkalmaznak általában, hogy elősegítsék az ülepedést, a nyomás alatti szűrés hatásfokának a növelésére azonban további lépéseket kell tenni; .például azért, mert nagyon finom részecskék vannak jelen szuszpendált állapotban. A hagyományos megoldás szerint valamilyen szűrési segéd­anyagot — például valamilyen kalciumve­­gyületet — alkalmaznak. Azzal, hogy az ülepítés során pusztán nö­veljük az anionos vagy nemionos flokkulá­lószer mennyiségét, nem javulnak az ered­mények; sőt általában rosszabbak lesznek. Ennek részben az az oka, hogy ebben a stá­diumban túladagolás következik be, részben pedig amiatt, hogy az oldott polimer plusz­ként alkalmazott mennyisége hajlamos arra, hogy megnövelje a szűrők eltömődésének a valószínűségét. A 5 009 646. sz. japán leírásban a vörös­­iszap-zagy ülepedésének elősegítésére az első ülepítési művelet során először nátrium-po­­liakrirát, majd kvaternizált dialkil-amino-al­­kil-(metil) -akrilát adagolását javasolják. A bejelentésünk elsőbbségi napjáig publi­kálásra nem került, 4 578 255. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a Bayer-eljárás alkalmazása során keletkező folyadékokban található humátok eltávolítá­sára egy különleges eljárást javasolnak, amelynek során vízoldható vinil-polimerből készült kvaterner ammóniumsót adagolnak a folyadékhoz. Az egyetlen olyan vinil-poli­­mer, amelyről kimutatták, hogy kielégítő eredménnyel alkalmazható, a diallil-dimetil­­-ammónium-kloridból (a DADMAC-ból) elő­állítható polimer; és bár említenek néhány olyan polimert, amelynek a sajátviszkozí­­tása akár a 4,8-at is eléri, világosan kitűnik, hogy a legjobb eredményeket az 1 körüli sa­játviszkozitású DADMAC polimer alkalma­zásával érték el. A 4 578 255. sz. amerikai egyesült államokbeli leírásban a DADMAC-on kívül nem említenek meg egyetlen más vinil­­-polimert sem. Ezért tehát továbbra is sürgetően szükség van arra, hogy megoldást találjunk a nát­­rium-aluminátot tartalmazó folyadékok derí­tésének a javítására és különösen arra, hogy elősegítsük a szűrést, minthogy a jelenlegi megoldások alkalmazása mellett a szűrő­szövetek gyakran eltömődnek, és ennek ered­ményeként csökken a szűrőn átáramló fo­lyadék térfogatsebessége, valamint gyak­rabban van szükség a szűrőszövetek tisz­títására. A találmányunk szerint a Bayer-eljárás során keletkező nátrium-aluminát-oldatban szuszpendált szilárdanyagokat olyan flokku­lálószer adagolásával flokkuláljuk és vá­lasztjuk el a folyadéktól, amely flokkuláló­szer 1 dl/g-nél nagyobb sajátviszkozitású kvaternizált polimerből áll. Ebben a polimer­ben az ismétlődő egységek (I) általános kép­­letű, kvaternizált monomerek. Á (I) általá­nos képletben: 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom