199319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet csőív előállítására
2 HU 199319 A A találmány tárgya eljárás és szerkezet csőiv előállítására. A találmány szerinti eljárás és szerkezet szempontjából csaknem közömbősi hogy a csőiv milyen anyagból van. Elsősorban acél- 5 csőből kell csölvet készíteni, mert az ilyen csóivek iránt van nagy kereslet. Erre tekintettel a leírás az acélból való csőiv szem előtt tartásával ismerteti a találmány szerinti eljárást és szerkezetet. 10 Ismeretes, hogy csővezetékek szerelésénél a csöivek helyszíni készítése helyett kész csőiveket igényelnek, mert ezek birtokában hegesztési tevékenységre korlátozódik a csőhálózat ősszeállitása. Tekintettel arra, 15 hogy csőhálózatok készítése gázellátás, vízszolgáltatás és fűtés kapcsán is felmerül, ezért nagy mennyiségű csőivre van szükség, különösen a kurens átmérőjű csövekhez. Általában 90°-os szögben hajló csőivekről van £0 szó, ha nincs külön kihangsúlyozva más szöget átfogó csőiv. A különféle felhasználási területekre irányuló csőivek alapvető tulajdonságaira szabványok előírásai vonatkoznak. A esőivek- 25 kel szemben fennálló követelményeket - az anyagukra vonatkozó követelményeken túlmenően - mégis célszerű összefoglalni, a találmány értelmezésének jobb kidomboritása végett. Ez az összefoglalás természetesen nem 30 tart igényt a teljességre. Az egyik követelmény, hogy a csőiv geometriai értelemben szabályos legyen. Ez a tulajdonság főleg a csőivnek a csatlakoztatása szempontjából fontos. Másik követelmény, 35 hogy a csőiv külső átmérője és a falvastagsága állandó legyen. Ez mind a csatlakoztató hegesztés, mind a csőiv terhelése szempontjából kívánatos. Tekintettel arra, hogy a csőivek a csőhálózatban levő közeg áramlásával szemben alakjuknál fogva elég nagy ellenállást fejtenek ki, további ellenállás elkerülése végett szükséges, hpgy a csőiv gyűrődésmentes legyen. Azt is megkívánják, hogy a csőiv kör keresztmetszetű, horpadás- 45 mentes legyen. Ez szintén áramlástechnikai szempontból fontos, de jelentősége van esztétikai és mechanikai szilárdsági tekintetben is. Természetes követelmény az is, hogy sérülésmentes legyen a csőiv. 50 Az is nyilvánvaló kivánalom, hogy a csőiv előállítása olcsón, egyszerűen, termelékenyen, lehetőleg kis beruházási költséggel és minimális selejttel történjen. Csőiv készítésére szolgáló ismert eljárá- 55 sok és készülékek, valamint szerkezetek számos változata ismert. Vannak hidegalakítást jelentő megoldások, és vannak olyanok, amelyeknél külső hő segítségével felmelegitik a munkadarabot, és igy meleg állapotban törté- gQ nik a munkadarab alakítása. A legegyszerűbb ismert megoldás szerint csap vagy görgő mentén emberi erővel hajlítják a csövet iv alakúra. Ilyen megoldás ismerhető meg például a HU 181 504 számú gg 1 szabadalmi leírásból. Itt a készüléknek kézikarral és/vagy lábpedállal ellátott, egy csap körül elfordítható iveit törzse van, és ebbe a törzsbe illeszkedik a munkadarab cső. A kézikar, illetve lábpedál megfelelő elmozdításával az.említett csap körül elfordul a készülék törzse, és magával viszi a munkadarabot is, miközben az kényszerűen iv alakúra görbül. Ez a megoldás nehéz fizikai munkát igényel, igen csekély termelékenységet Jelent, és emellett deformálja is a csövet, ezért a vázolt követelmények nem elégíthetők ki a szóban forgó nyomtatvány ismertette készülék alkalmazásával. Vannak olyan megoldások is, amelyeknél sablont alkalmaznak a csőiv kialakításához. Sablonnal rendelkező csőhajlító berendezést ismertet például a HU 190 528 számú szabadalmi leírás. Az említett nyomtatvány szerinti berendezésnél a készítendő csőiv belső - kisebb sugarú - oldalát meghatározó, több tagból álló sablon van, a csőiv nagyobb sugarú, vagyis külső oldalához pedig hidraulikus eszközökkel a cső irányában terhelhető nyomósaruk vannak, és a hidraulika által kifejtett nyomóerőt ezek közvetítik a munkadarabra, miközben az alakítást biztosítják. E rövid ismertetés alapján is látható, hogy a tárgyalt berendezés rendkívül bonyolult, nagy beruházási igényű, csekély termelékenységű. Emellett e berendezéssel készített csőiv is deformált a keresztmetszetében. Ilyen okok miatt nem is tudott elterjedni ez a berendezés. Rendszerében más megoldást tükröz a 25 17 891 számú DE-OS. Ez a nyomtatvány iv alakú tüskére vonatkozik, amelyet csőiv készítésére ajánlanak. A tüske egyenes szakasza ivalakú szakaszban folytatódik. A tüske az iv alakú szakasz felé bővülő keresztmetszetű. Egyébként a tüske keresztmetszeti alakja a körtől eltérő, például ellipszis. A tüske használatával történő csőiv gyártásához a szóban forgó nyomtatvány előírja a munkadarab alakítás előtti felhevitését. A most tárgyalt nyomtatványból megismerhető tüske, valamint az ilyen tüske alkalmazásával a csóiv-gyértás rendkívül drága, ezért csak akkor remélhető kifizetődő alkalmazása, ha igen nagy sorozat gyártásáról van szó. A kedvezőtlen gazdasági mutatót nagymértékben meghatározza a tetemes energiaigény. Emellett még a termék sem tekinthető kielégítőnek, mert falvastagsága nem egyenletes. Csak kismértékű változást jelent az előbb ismertetett nyomtatvány tartalmazta megoldáshoz képest a 25 17 892 számú DE-OS-ben leirt tüske, és az ennek alkalmazását jelentő eljárás, valamint berendezés. Ez utóbbi szerinti tüske csak annyiban tér el az előbb ismertetett tüskétől, hogy a tüske egyenes és ivszakasza közötti átmenet körzetében gyűrűszerű bemélyedések vannak (kőrhornyok), a tüske és a rajta alakított cső közötti súrlódó felület csökkentése vé-3
