199319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet csőív előállítására

3 HU 199319 A 4 gett. Ez a kialakítás tovább drágítja a tüs­két, és ennek révén a csóiv előállítási költ­ségét. A 25 56 787 számú DE-OS szerkezetet ismertet csőív gyártására, amelynél szintén tüskére nyomják a munkadarabot, hogy an­nak ivszakaszán a kellő görbületet vegye fel. Itt is bővül a tüske keresztmetszete az egyenes szakaszbői az ivszakaszba átmenet­nél. A tüske élettartamának növelése végett annak hűtéséről gondoskodnak. A tüske ugyanis meglehetősen drága, és itt is meleg­­átalakítást alkalmaznak. A hűtőközeg felvéte­lére a tüskét üreggel látják el. A tüskére il­leszkedő munkadarabot alakos görgők révén vezetik. A hűtőközeg áramoltatására különféle módokat ismertet a leírás. Ez a szerkezet még drágább, még bonyolultabb, mint a ko­rábban ismertetett két megoldás. Egyébként az ezzel a szerkezettel gyártott csőiv falvas­­tagsága sem egyenletes. Ismeretes olyan megoldás is - például a 208 090 számú DD-PS-ből -, amelynél osztott szerszámban a készítendő csőiv külső mére­tének és alakjának megfelelő, végénél zárt ivcsatorna van, és ebben elórenyomva alakít­ják egyenes csődarabból a csőivet. Az ivcsa­­torna kezdeténél és végénél a szerszámfelek­kel együttmozgó húzólécek vannak, és ezek biztosítják, hogy a kész csőiv végeinél a külső kerület kör alakú. A. munkadarab át­­nyomása az összezárt szerszám ivcsatornáján hidraulikus eszközzel terhelt, egyenes toló­csappal történik. Ennél a szerkezetnél azért van szükség legalább a -munkadarabvégek külső kerületének kör alakúvá-tételére, mert a kész csőiv keresztmetszeteiben deformált, gyűrött felületű, torzult keresztmetszetű, hisz alakítás közben nincs belső megtámasz­tása. Ez csökkent értékű, sok területen nem is használható csóivet jelent. Általában 180“­­-os ivdarab előállítására szolgál a szerkezet. A most tárgyalt szerkezet - amellett, hogy csak alárendelt szerepre alkalmas - torz gyártmányhoz vezet; hátrányos azért is, mert alacsony termelékenységéhez képest bonyo­lult felépítésű és drága. Bonyolultságára utal, hogy a szerszámot minden egyes mun­kadarab alakításakor nyitni, illetve zárni kell. Erre a feladatra külön pneumatikus be­rendezés szolgál. Az alakítás céljára pedig egy másik, rendszerint hidraulikus berende­zést kell alkalmazni a tolócsap mozgatásához. Az ismert technikai szint tekintetében általános érvénnyel megállapítható, hogy nincs olyan eljárás és berendezés, amely a csőiv gyártása terén fennálló követelménye­ket maradéktalanul kielégíti. Az is nyilvánvaló, hogy a melegalakitást jelentő technológiák, és az ezekhez szüksé­ges berendezések igen megnövelik a csőívek gyártásának költségeit, amellett számos járu­lékos kellemetlenséget is okoznak, például kenési problémát, környezeti ártalmakat. A találmány szerinti eljárás és szerkezet elé kitűzött feladat az volt, hogy az ismert, hasonló célú megoldások hibáit, hiányosságait legalább nagyrészt kiküszöbölje, és hogy le­hetővé tegye szabályos geometriájú csőiv előállítását hidegalakítás útján, egyszerű szerkezeti felépítésű és mégis nagy termelé­kenységű eszközökkel. A találmány szerinti eljárás alapját az a felismerés képezi, hogy a kész csőiv geomet­riai értelemben vett helyességét - kör alakú keresztmetszetét, mindenhol egyenletes fal­­vastagságát, előre meghatározott Ívhosszát - úgy lehet legjobban biztosítani, ha a munka­darab alakítása közben annak mind a belső, mind a külső felületét megtámasztjuk, és a munkadarabot hidegfolyatással alakítjuk. A vázolt alapgondolat realizálásához a munkadarab belsejét megtámasztó tüskére és a külső felületet támasztó, fészekkel ellátott szerszámra van szükség. A tüske és a fészek felülete között körgyűrű keresztmetszetű te­ret biztosítunk, és ez meghatározza a kész munkadarab falvastagságát. Megállapítottuk, hogy ha a szerszámból kinyúlik a tüske egyenes szakasza, és a tüs­ke ivszakasza az őt övező szerszám szabad nyílásánál végződik, akkor a tüske kívánt helyzetének biztosításához elegendő egyetlen helyen megfogni a tüskét, annak egyenes szakaszán. A találmány szerinti eljárást célszerű úgy folytatni, hogy a tüskére fűzve egy­szerre több, például két munkadarabot keze­lünk, de a sorban elöl lévőt alakítjuk csőiv­­vé, a mögötte levőt pedig eróközvetitésre használjuk. A találmány szerinti szerkezet kialakítá­sához az a felismerés szolgált alapul, misze­rint, ha úgy alakítjuk ki a szerkezetet, hogy osztott szerszámfelekben vannak azok a csa­tornaszerű fészkek, amelyek a szerszám ösz­­szeszerelt állapotában közrefogják a tüské­nek legalább az alakításban érintett szaka­szát, és a fészek végei a szabadba torkolla­­nak, továbbá, ha célszerűen hidraulikus erő­forrással mozgatott az a tolórúd vezérli a tüske megfogását biztosító befogószerkezetet, amely az alakításhoz a munkadarab előtolásá­ra is szolgál, akkor mind a tüske, mind a szerszám, mind az egész működés egyszerű­vé, termelékennyé és pontos esőivet eredmé­nyezővé válik. A találmány szerinti szerkezetnél a tüs­ke egyenes szakaszán a befogáshoz nyak­részt kell kialakítani. A nyakrésztől eltekint­ve, a tüske állandó keresztmetszetű köracél lehet. A befogószerkezet számos változatban kialakítható. Lehet például pofás, ékes szer­kezet. A befogószerkezet lehetséges egyik ki­alakításánál a nyakrész négyszögkeresztmet­­szetű, és ehhez olyan pofák csatlakoznak két oldalról, amelyek vezetékben elmozdithatók nyitó- és záróhelyzet elfoglalása végett. Zárt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 65 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom