199310. lajstromszámú szabadalom • Pályaelemrendszer játékjárművekhez
7 IIU 199310 D 8 körív ulukv'i 8 szukuszl azon a végén egészít ki egy egyenes 9 szakasz, amelyik vége a megfelelő középpontot larlalmazó sugárral határos végével ellentétes. Az egyenes 9 szakasz Így a másik sugárig nyúlik, és lioszszn megegyezik a megfelelő középpont e sugártól mért távolságával. A 2. ábra a 4 pályaszakaszok I—IV esetben eredményezett egyenes 9 szakaszait sraffozottan ábrázolja, Éhből különösen kitűnik, hogy lia a 20 középpontú eredeti RI...R1V körivek 45° hajlásszögű 3 sugárral való metszéspontja az 1 háló legközelebbi szimiueLriapontjához viszonyítva sugárirányban belülre kerül, akkor az egyenes 9 szakasz u vízszintes 3* sugár mellett található, és fordítva. Továbbá látható, hogy az egyenes 9 szakasz hossza annál nagyobb, mennél nagyobb n két pont eltérésének mértéke. Mint az alábbiakban még látható lesz, ez u körülmény az egyik kritérium a pályaelemretidszor pályaszakaszainak kiáinkHúsánál. A 3. ábrán az látható, hogy a pályaszakaszok körív alakú 8 szakaszainak mindenkori középpontja hogy helyezkedik el az 1 hálón, ill. ezen 8 szakaszok sugarának meghatározása hogy történik a gyakorlatban. A 3. ábra ismét a 2. ábrának megfelelő M modulé négyzetes l hálót ábrázolja. Az 5 szélességi méretű iveit 4 pályaszakasz megfelel a 2. ábrán szereplő I. esetben jelöltnek. A 20 jelölés az eredeti, 3. ábrán nem jelölt Rí körív középpontját jelöli. A 4 pályaszakasz 10 középvonalra vonatkoztatott első 6 végpontja a 20 középponttól 3,5 M távolságra a 3’ sugáron tehát az 1 háló egyik szimmetriapontjában fekszik. A 4 pályaszakasz második 7 végpontja az 1 háló egyik négyzetének középpontjában, az átlós 3 sugáron fekszik. A 3. ábra továbbá ábrázolja n 10 középvonal fi és 7 végpontjaihoz tartozó T érintőket. Ezek WI szögfelezője, mint a 2. ábrán már isme relé lés re került, a 3 sugarat n 21 pontban metszi, ami a 4 pályaszakasz körív alakú 8 szakaszának középpontja. A 3. ábrán X szakasz jelöli n 7 végpont 21 középpontúi mért 1 háló irányú távolságát. Az ábrán Y szakasz a körív alakú 8 szakasz 10 középvonalának sugárhosszáL jelöli, z és z' szakaszok pedig 21 középpont eredeti 20 középponttól való 1 hálóirányú távolságok. A példnkénli kiviteli alaknál szimmetriaokok folytán z = z\ A 3. ábrából látható, hogy egyrészt y = M + X, másrészt y = xf2 és hogy z = = 3,5 M-y. Ebből adódik y és z értéke, nevezetesen: i|iT y = ------- • M és z = (3,5 - --------)-M f2-l 42-1 miközben z’ = z Az M pályamodul értéke az előzőekben ismertetett pálynelcmrendszcr sajátosságainak megfelelően választható meg. Egy példuké- G penni kiviteli alaknál a pályamodul értéke M = 64 mm, mint az előzőkben már ismertetésre került. Kg y építőelem rendszer ilyen értékét példaképpen az alapfelületen elhelyezett utcák, házcsoportok és hasonló» modulszerű elrendezése határozza meg. Kbböl következik, hogy n 3. ábra szerinti Iveit 4 pálynBzakasz korrigált y sugara a 10 középvonalra vonatkoztatva 218,5 mm Iiokrzói, és az iveit 8 szakasz 21 kó»z«‘pponfjának z és z’ eltolása, ill. az egyenes 9 szakasz hossza 5,5 mm. Hasonló» módon határozható» meg y és z ill. z* értéke más esetekben, kulöisjsen a 2. ábra szerinti 1. és III. esetben. A 2. ábra szerinti II. és IV esetben és a hozzájuk hasonló esetekben z’ = 0, mivel ZI I ill. 21V középpontok a 3’ sugóo'vonalnkon feküsznek. Abhoz, hogy egy meghatározott, adott épitöelein-renszerhez előnyösen milyen kiviteli alaki! találmány szerinti pályaelemrondszerl választunk, az több l.én,vezó»ló»| függ, melyeket a következőkben ismertetünk. !•) Kgyrészl. figyelembe veendő a szóban forgó» pálya teljes szélessége. Mindenképi» kisebbnek kell lennie az M modulnál. 2. ) Kontos emellett a Uó»riv korrigálullan sugarának mérete. Mennél nagyobb ez a sugár, annál nagyobb az alapterület helyigénye, és az egyes pályaszakaszuk anyagszükséglete. Az 1. és 2. ábrán tárgyalt esetekhez, lovódibá minden elképzelhető esethez meghatározható» egy szám, amely az adott pálysugárhoz és a hozzátartozó» szélességi mérethez szükséges M modul számijl adja. 3. ) Jelentőséggel hír továbbá egy iveit pályaszakaszokból álló» póilya párhuzamos ágai között megvaló»síthaU’» távolság. Hivatkozva a 2. ábrára, ez a minimális párhuzamon távolság onnan fidó»dik, hogy a 2. ábrán vázolt jobbivő pályaszakaszhoz bulivü pályaszakasz csatlakozik, s a hozzájuk kapcsolt egyenes szakaszok között áll fenn a póirhuzam. 4. ) Végezetül jelentőséggel hír, hogy a több Ívelt és egyenes pályaszakaszbó»l összeépil.ell. pályaeleinreiidszer .harmonikus' egységet alkol-e? Ez akkor nem áll fenn, hu uz Ívelt 4 pályaszakaszok egyenes 9 szakaszai viszonylag hosszúak, és ráadásul egy 45° alatt hajló pályaszakasz végén egyenes 9 szakasz található. Az 1. ábra 1-V. ill. a 2. ultra 1-lV esetének megfelelően a luivelkező láblázul a fenti 2., 3. és 4. pontnak megfelelő kritériumokat lurluhiiuzzu, nevezetesen,- Az első oszlop tartalmazza az illető UI-RV körívek korrigálallun Bugámnak értékét (1. ábra); G 10 15 20 25 30 35 40 45 50 65 60 65
