199310. lajstromszámú szabadalom • Pályaelemrendszer játékjárművekhez
0 zôkben csuk n 45° szöglnrlomúnyú íveli, pályaszakaszokat ismertetjük, nmei,vek mclszésporiljnil nz 1. ábrán l-V-tol jelöltük. Az 1. ábrán a 45° hajlásszögű 3 sugár 2 körívekkel vnlú metszéspontjait kör, n legközelebb eső szliiiinelriaponlokat pedig pont jelöli. Ezáltal a következő látható:- Az l. cselben a 3,5 M sugarú III körív 3 sugárral való metszéspontja kismértékben sugárirányban a legközelebbi sziiiimetriapoiiton belülre kerül, ami nevezetesen egy négyzet középpontja.- A II. cselben a 3 M sugarú UIF körivel, a 3 sugár kismértékben a legközelebbi szimmetriaponton kivül metszi, ami egy négyzet sarokpontja.- A III. esetben a 3 sugár a 2 M sugarú RUI körivel valamivel a legközelebbi szimmelriaponloli belül metszi, mely ismét egy négyzet középpontja.- A IV. esetben a 3 sugár 5 M sugarú IIIV körívvel való metszéspontja a II cselhez hasonlóan ismét, valamivel a legközelebbi szimmetriaponton kívülre esik, ami egy négyzet középpontja.- Végül az V. esetben a 3 sugár 5,5 M sugarú ItV körívvel való metszéspontja az I. és III. esethez hasonlóun kismértékben a legközelebbi szimmetriapunlon belülre esik, ami nz egyik négyzet sarokpontja. Az ismertetett 1-V. esetben minden pályaszakasz egyik végpontja tökéletesen egybeesik a négyzetes 1 haló egyik szimmetriapontjával, inig a pályaszakaszok másik végpontja u legközelebbi szinunclriupont.ló 1 csak .kis mértékben' tér el. A .kis mérték1' jelen esetben azt jelenti, hogy az eltérés kisebb mint egy háló négyzet átlójának fele. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy biztosítható az iveit pályaszakaszok legalább két végpontjának egybeesése nz adott 1 háló szimmetriáikon íjaival, ha az ívelt pályuszukuszokat könnyen reprodukálhatóun, a körgeometriától csuk kismértékben eltérő alakúra képezzük ki. A találmány szerinti lehetséges kiviteli (dákot a 2. ábra szemlélteti. Az ábra az 1, ábra szerinti 1-IV. esetet tartalmazza, inig az V. esetet egyrészt az áttekinthetőség végeit, másrészt a nagyon jelentős 5,5 M értékű sugár miatt nem ábrázolja. A 2. ábra nngyobb méretarányban ábrázolja az M modul méretű négyzetes 1 hálót. Az ábra feltünteti a 20 középponttól 45° alatt kiinduló 3 sugarat, valamint az 1. ábra I-IV. esetének megfelelő Rí—111V körívekéi, is. A 3 sugár körívekkel való metszéspontját isinél körök, nz t háló szimmclrinpoiiljail pedig, amivel a mcl.szés|>outokiiak egybe kell esniük pontok jelölik. A 2. ábrán uz 1. ábra l—1V. esetének megfelelően a 4 pályaszakaszokat vázlatos 5 szélességi méretű sávok jelölik, noha ezen 5 nu 1 jelölések uz áttekinthetőség érdekében CBak uz 1. esetre vannak feltüntetve, Ezen 4 púlyuszakaszok vonatkozási pontjaiul u sáv alakú 4 pályaszakaszok nem jelölt középvonnlai- 5 nak két vége szolgál, melyek az 1 háló szimmetriupontjuivnl egybeesnek. Az ábrán látható módon minden találmány szerinti 4 pályaszakasz egy körív alakú 8 szakaszból és egy sraffozott egyenes 9 szukuszból áll. 10 A találmány szerint a 4 pályaszakaszok körivé« 8 szakaszának középpontjait a következőképp definiáljuk. Minden pályaszakasz 1 hóló sziiiinielriapoiitjaival egybeeső G és 7 végpontjaiban egy érinlölegességi feltételnek 15 kell teljesülnie, amennyiben a vázolt esetben egy 4 5''-os szöglarlomnnyú pályaszakaszhoz, ill. annak középvonalához bűzött érintő nz egyik végpontban párhuzamos vagy merőleges az 1 hálóhoz, u másik végpontban pedig 20 az l bálé átlójába kell bog y essék, u többi pályaszakasz illeszkedése érdekében. Mivel a találmány szerinti pályaszakaszok egyenes szakaszainak nines befolyása a pályaszakasz végéhez liúzott érintő irányára, u fenti érin- 25 tölegességi feltétel teljesülésének mértani helye n 4 pályaszakasz (> ili. 7 végpontjában liúzott érintők szögfelezője, lízen érintőket a 2. ábrán nz l. esetnek megfelelően T betűk jelölik. A 2. ábrán továbbá az 1 — 1V eseteknek 30 megfelelő minden érintő WI-WIV szögfelezője fel van tüntetve. Minden 4 pályaszakasz köriv alakú 8 szakaszának középpontja a találmány értelmében n megfelelő szögfelező és a megfelelő 35 szőglartományl. határoló sugár metszéspontjából adódik, ami a 2. ábra esetében a WI-WIV szögfelezőnek a 3 sugárral vagy vízszintes 3* sugárral való metszéspontja. Ez abból adódik, hogy minden pályaszakasz cg y 40 ívelt és egy egyenes szakaszból áll, miáltal a pályaszakasz iveit szakaszának vége, egybeesik a nevezett sugarak valamelyikével. A 2. ábrán ezen metszéspontokat, melyek a 4 pályaszakaszok iveit K szakaszainak 45 középpontjait definiálják, ZI-2IV pontok jelölik. Ezen metszéspontok szempontjából döntő az a lény, bogy a Wl-WIV szögfelezők virtuális metszéspontja u 3 sugárral és 3’ sugárral nem eshet a 20 középponton túlru, 50 mivel minden esetben a ZI-Z1V középpontokból kiinduló G ill. 7 végpontokig húliódó korrigált sugarak rövidebbek kell hogy legyenek, mint uz eredeti KI-KIV körívekhez tartozó sugaruk. Ezáltal a 4 pályaszakaszok WI 55 és Will szögfelezői az 1 és lit esetben a 3 sugarat metszik a 21 ill. ZIII középpontokban, inig a 4 pályaszakaszok WII és WIV szögfelezői a 11 és IV esetben a 3’ sugarat metszik a 211 ill. ZIV középpontokban. GO A 4 pályaszakaszok köriv alakú 8 szakaszai ZI-Z1V középpontjai a 4 pályas/.aszok egyenes !) szakaszainak helyzetét is meghatározzák, ugyanis mindegyik köriv alakú 8 szakasz 45° szöglurlomáiiyhun nyúlik körbe 65 Z1-Z1V középpontja körül. Ezáltal minden [19310 »
