199297. lajstromszámú szabadalom • Propolisz-ciklodextrin tartalmú kozmetikai és higiéniás készítmények, valamint eljárás a propolisz-ciklodextrin komplexek előállítására

1 HU 199297 A 2 A találmány tárgya propolisz-ciklodextrin­­-komplexek előállítása, valamint e propolisz­­-ciklodextrin-komplexet tartalmazó kozmetikai és higiéniás készítmények. A készítmények 0,1-20 tX cC-, ß- és/vagy ^-propolisz ciklo­­dextrin komplexet, valamint inert segéd- és védőanyagokat tartalmaznak. A propolisz-ciklodextrin-komplexet úgy állítjuk elő, hogy cC-, Ű- vagy Tj-ciklodextrint vagy ezek keverékét, illetőleg 2-30 tömegX­­-os oldatát ezek szárazanyag-tartalmára szá­mítva 2-25 tömegX mennyiségű, 2-30 tömegX töménységű propolisztartalmú kivonattal re­­agóltatjuk, majd a keletkező kristályokat el­különítjük. A méhek által termelt propolisz oldósze­rekben oldható, és a kozmetikai iparban elő­nyös biológiai sajátságai révén eredményesen alkalmazható. Felhasználását megkönnyíti, ha a propoliszt ciklodextrin segítségével komp­lexszé alakítjuk. A nyers propolisz szilárd, még küllemre is erősen heterogén, rossz termőföldnek lát­szó anyag. A nyers propolisz közismerten a hatékony (gyulladáscsökkentő, baktericid, stb.) anyagokon kivül gyantákat, viaszokat, valamint sokféle oldhatatlan, fel nem szivódó ballasztanyagot tartalmaz, esetenként rovar­hullákat és egyéb rothadó szerves anyago­kat. Számos eljárás ismeretes, amelyek segít­ségével különböző oldószerekkel végzett ext­­rakcióval a hatékony anyagok koncenrátumát állítják elő. E koncentrátumok az oldószertől, kinyerési eljárástól, valamint a koncentráció­tól függően, sötétbarna színű olajos, viszkó­zus oldatok, amelyek tartalmaznak csak duz­zadt állapotban és nem oldatban lévő kompo­nenseket is. A koncentrátumok közvetlen bedolgozása kozmetikai készítményekbe nem célszerű, mert az anyagban lévő nagymennyiségű fe­­nolos vegyület, polifenollá oxidálódva részben hatását veszíti, továbbá oly mértékű elszíne­ződést okoz, ami a felhasználást kizárttá te­szi. Az ismert szinfedő eljárások ellenére a készítményben átüt az intenzív barna szín, a felhasználás során a propolisz komponensek felszabadulásával ezek az intenziven szinező komponensek megszinezik a bőrt, valamint a vele érintkező textíliákat. A propolisz, vala­mint ennek hatásos kivonata fényre, hőre érzékeny, nehezen oldódik és nehezen szívó­dik fel. Mindezen hátrányos tulajdonságok elle­nére számos, propoliszt tartalmazó kozmetikai készítmény van forgalomban szerte a világon, a fenti nehézségek miatt a készítmények ala­csony propolisz tartalommal kerülnek forga­lomba, és a készítmények szine rendszerint igen sötét. Ismeteresek olyan formulázási kísérletek is, amelyek során 0,5-2,0 tX propolisztartalmú készítményeket állítottak elő, korlátozott mennyiségben alkalmazható, kedvezőtlen tu­lajdonságú adalékanyagok segítségével. (Zse­latin, gumiszerű anyagok, polivinil pirrolidon stb.) Na-citrállal forró vizben kevertetve 1,4 tömegX propoliszt tartalmazó oldat állítható elő. [Francia szabadalom 2 374 030 (1978)]. Zselatin-akácia gumi mikrokapszulázással olí­vaolaj jelenlétében jó antimikróbás hatású szer nyerhető. [Acta Pharm. Jugoszl. 1981. 31 (1) 27-32]. Propolisz extraktot polivinil-pir­­rolidon alkoholos oldatával keverés után po­­lietilén-glikollal bepárolva, majd 80 tX-os szorbitol sziruppal granulálva gyógyszeripari és kozmetikai hatóanyagok készíthetők [Ro­mán szabadalom 67 036 (1978)]. 2 tX propo­lisztartalmú polimerizátum nyerhető propolisz Mg-glikonálos forralásával, majd az anyag kiszűrésével. [Dán szabadalom 133 584 (1976)] Kísérleteink során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a ciklodextrinekkel törté­nő zárványkomplex képzés útján a propolisz hatékony, egyébként hasonló molekulaméret és molekulatömeg tartományba eső, hasonló polaritású komponenseiből zárványkomplexek homogén keverékéhez juthatunk, amelyek a komponenseket az eredeti aránnyal megegye­ző eloszlásban tartalmazzák. A propolisz mint sokkomponensü termék, alkalmatlan arra, hogy ebből homogén kristályos zárványkomp­lexet állítsunk elő. Az ilyen nagyszámú kom­ponens miatt remény sincs arra, hogy külön­­-külön előállítsuk és azonosítsuk az egyes komponensek kristályos komplexeit. Kétdi­menziós vékonyréteg-kromatográfiás mód­szerrel azonban igazoltuk, hogy valamennyi hatékony komponens zárványkomplexbe vihe­tő. A zárványkomplexek egyrészt a ható­anyagok stabilizálását oldják meg, másodlagos hatásuk az, hogy a megnövelt hidrofilitás mi­att a termék biológiai hasznosíthatósága fo­kozódik. A ciklodextrineket keményítőből en­zimes konverzióval állítják elő, ezek orális vagy külsőleges alkalmazása semmiféle toxi­kológiai problémát nem jelent. Igen sokféle gyógyszerhatóanyag ciklodextrin zárvány­­komplexét írták le. A ciklodextrinek alkalmasak aromanya­­;gok stabilizáláséra is. Ilyen termékek keres­kedelmi forgalomban kaphatók. Kozmetikai készítményekkel kapcsolatban már több el­képzelést ismertettek a ciklodextrinek alkal­mazására, de a gyakorlatban ilyeneket még nem állítottak elő. Oxidábilis, hőre, fényre érzékeny ve­­gyületeket ciklodextrinekkel komplexálva vé­deni lehet az oxidációtól, további bomlástól, javítható a hő- és fénystabilitás, növelhető a tárolás, stabilitás, sőt a pH-tűrés is javul. A propolisz komponensek a komplexálás után elveszítik bőr, illetve textília szinező hátrányos tulajdonságukat. Mint a találmá­nyunk részleteit leiró példákból kiderül, a ciklodextrinnel formulázott propolisz a legkü­lönbözőbb kozmetikai készítményekben (szap-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom