199291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xantinszármazékot és o-acetil-szalicilsavat tartalmazó, szinergetikus hatású gyógyszerkészítmények előállítására

9 10 HU 199291 B Az lb. táblázat a különböző időközökkel történő alkalmazás hatását mutatja; az le. táblázatban az egyéb alkalmazott xantinszár­­mazékok hatását foglaltuk össze. Értékelés: Meghatároztuk az egy definiált trombus indukálásához szükséges lövetek számát. Lő- 10 vet-frekvencia: egy-egy lövet 2 percenként; megszámláltuk és mértük az egész megfigye­lési időszak folyamán képződött, legalább a véredény-rádiusz 1/4-ének megfelelő nagysá­gú trombusokat. 15 A kísérleti eredmények statisztikai érté­kelése a X*-teszt segítségével (vö.: L. Caval­­li-Sforza, Biometrie, Stuttgart, 1969., 49. és kőv. old.) történt. Eredmények: A kapott eredményeket az alábbi la-lc. táblázatban foglaltuk össze. Az acetil-szalicil- 25 sav vagy a pentoxifillin 5 mg/kg orális egyedi adagjai még nem szignifikáns hatású­ak, mimellett azonban a pentoxifillin már 20%­­-os trombusképződés-gátlást mutat. 10 mg/kg orális adagban már mindkét anyag szignifi- 30 káns hatással rendelkezik. A pentoxifillin és acetil-szalicilsav egyidejű beadása a lézermo­­dellen nem mutatott hatást. Ugyanez volt a helyzet, araikor először az acetil-szalicilsavat, majd 1 óra múlva a pentoxifillint adtuk be. 35 Ezzel szemben ha először a pentoxifillint, majd 1 óra múlva az acetil-szalicilsavat ad­tuk be, akkor az adagok nagyságától függő, szignifikáns hatás mutatkozott a lézerrel a patkány-mezenterium arterioláin és venoláin 40 kiváltott trombózismodellen. Az időben elkü­lönített gyógyszer-alkalmazásnak az egyes gyógyszerek önmagukban történő beadása útján elért additiv hatással szembeni foko­zott hatás világosan látható a kontrollállatok- 45 kai szembeni összehasonlításban mutatkozó százalékos változás alapján (la. táblázat). Az lb. táblázatban felsorolt eredmények mutatják, hogy a kétféle gyógyszer beadása közötti időköz széles határok között változ- 50 tatható, az optimális eredmények 15 perctől 180 percig terjedő időközök esetén mutatkoz­nak. Más, az igénypontokban emlitett xantin­­származékokkal is elérhetők a találmány sze­rinti hatások, ha ezeket a xantinszármazéko- 55 kát az acetil-szalicilsavtól időben elkülönitet­­ten adjuk be. Számos ilyen xantinszármazék trombózis-ellenes hatását az le. táblázat ada­tai mutatják. A kétféle hatóanyag időben elkülönített 60 alkalmazása egy a kereskedelmi forgalomban beszerezhető, két elkülönítve vezérelhető kamrával dolgozó perfúzor-egységgel történ­het (ilyen készüléket például a Braun cég, Melsungen, állít elő; a készülék egy időbeál- 65 litó órával külön vezérelhető motorokkal haj­tott adagolószerkezettel dolgozik). A perfú­­zor-berendezés két kamrájába egyrészt pen- Loxifillin-oldatot (a patkány testsúlyára szá­­mitva 10 mg/kg pentoxifillinnek megfelelő mennyiségben), másrészt 1 mg/kg testsúly­nak megfelelő mennyiségű acetil-szalicilsav­­-oldalot töltünk (a fentebb megadott oldósze­rekkel). A pentoxifillin-oldat injekciója után (amelyet a patkány farki vénájába adunk be) 20 perc múlva következik az acetil-szalicil­­sav-oldatnak a kapcsolóóra által vezérelt be­adása. Az összehasonlító kísérletben mindkét kamra tartalmát egyidejű injekcióban adjuk be. Az eredmények megfelelnek az orális be­adással folytatott kísérlet során kapott méré­si eredményeknek, vagyis a két szer időben elkülönített beadása esetén elért hatások messze meghaladják az egyidejű beadással elérhető hatásokat. Ex vivo vizsgálatok: A trombocita-aggregáció mértékét önma­gukban ismert módszerekkel határoztuk meg. Him nyulakat (saját tenyésztés, BASK, SPF Wiga törzs, kb. 2,5-3,5 kg testsúly) intravé­násán, a fül vénáján keresztül fiziológiás konyhasóoldattal készített pentoxifillin-oldat­­tal és/vagy DL-lizin-monoacetil-szalicilát ol­dattal kezeltünk. Ezt követően a fül vénájá­ból vért vettünk, ehhez 9:1 arányban 3,8%-os trinátrium-citrát-oldatot adtunk és szobahő­mérsékleten 45 percig inkubáltuk. 10 perc múlva az elegyet percenként 1000 fordulattal centrifugáltuk. A vérlemezkékben gazdag plazmából álló felső réteget elkülönítettük és az alsó réteget további 10 percig centrifu­gáltuk percenként 28 000 fordulattal. Az igy kapott felső réteg vérlemezkékben szegény plazmából állt, ezt is elkülönítettük. A vérle­mezkékben gazdag plazmát a vérlemezkékben szegény plazma hozzáadása útján körülbelül 6.108 és 7.10® vérlemezke/ml koncentrációra hígítottuk (a mérés Coulter Counter készü­lékkel, a Coulter Electronics cég, Krefeld, gyártmánya, alkalmazásával történt). A vérle­­mezke-aggregációt optikai úton figyeltük meg, a fényáteresztésnek egy Born-féle ag­­regométer (Labor GmbH, Hamburg) segítségé­vel történő mérése útján. A kísérleti anyag mennyisége 0,25 ml volt, a kísérletet 37 °C hőmérsékleten végeztük. Az aggregációt 2.10*4 mól arachidonsavval (Serva, Heidel­berg) váltottuk ki; ezt a szert argon védó­­gázatmoszférában tisztítottuk preperativ nagynyomású folyadék-kromatográfiás eljá­rással .HPLC Reversed Phase’ C-18-oszlop­­pal. A trombocita-aggregáció megnövekedését a fényáteresztés mérése útján követtük. Eb­ben a kísérleti rendszerben a mért paramé­ter a maximális E aggregáció-amplitúdó volt. A kapott eredményeket a 2. táblázat tartal­mazza. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom