199291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xantinszármazékot és o-acetil-szalicilsavat tartalmazó, szinergetikus hatású gyógyszerkészítmények előállítására
11 HU 199291 R 12 Hoe Wiskf törzsű, kb. 180 g testsúlyú nőstény patkányokat orális úton az alábbi gyógyszerekkel kezeltünk (400 molekulasúlyú polietilén-glikol oldószerrel, 1 ml/kg-nak megfelelő mennyiségben): 1. kísérlet: 30 mg/kg pentoxifillin, 30 perc múlva 3 mg/kg acetil-szalicilsav. 2. kísérlet: 30 mg/kg pentoxifillin, 30 perc múlva 10 mg/kg acetil-szalicilsav. 3. kísérlet: 3 mg/kg acetil-szalicilsav, 30 perc múlva 30 mg/kg pentoxifillin. 4. kísérlet: 10 mg/kg acetil-szalicilsav, 30 perc múlva 30 mg/kg pentoxifillin. 5. kísérlet: 30 mg/kg pentoxifillin, 30 perc múlva csupán oldószer. 6. kontrollkisérlel: 1 mg/kg polietilén-glikol 400, gyógyszer nélkül. A fenti eljárást 18 óra múlva megismételtük, majd a patkányokat az utolsó gyógyszerbeadás után 1 órával éternarkózisban megöltük és a torax-aortát kiemeltük. Az aorta-szegmenseket azonnal 3 ml pufferezett 0,09 mólos nátrium-oldatba helyeztük (pH=7,5) és 24 °C hőmérsékleten 30 percig inkubáltuk. Az igy kapott aorta-szupernatánst azután gátlószerként alkalmaztuk a humán-tromboci- Lák adenozin-difoszfáttal kiváltott aggregációjával szemben, a következő módon: egészségesnek látszó önként vállalkozó férfiaktól és nőktől, akik a kísérletet megelőző 10 nap alatt semmilyen gyógyszert nem vettek be, az antekubitális véna óvatos kanülezése útján vért vettünk és ezt nátrium-citráttal (0,38%-os koncentrációig) azonnal stabilizáltuk. 140 g-mal történő 15 perces centrifugálás útján a szupernatáns vérlemezkékben gazdag plazmából állt, amely 2,5-3,5.108/ml trombocitát (Coulter Counter készülékkel mérve) tartalmazott. A vérlemezkék aggregációját optikai úton figyeltük meg, a fényáteresztésnek egy Born-féle aggregométerrel (Labor GmbH, Hamburg) történő mérése útján. A kísérleti anyag össztérfogata 0,25 ml volt. A kapott plazmát az aorta-szupernatánssal 37 °C hőmérsékleten 5 perces elóinkubációnak vetettük alá, majd 2.10~s mól adenosin-difoszfáttal indukáltuk az aggregációt. A mért maximális aggregáció-amplitúdó alapján számítottuk ki az adag-hatás görbéket az aortasúlytól való függésben és e görbékből grafikus úton állapítottuk meg az aorta-szupernatáns 0,1 mg aortának megfelelő aggregáció-ellenes aktivitását. Az aortasúlyokat a 60 °C hőmérsékleten 20 óra hosszat szárított aorták mérése útján határoztuk meg. Az aggregációméréseket a vérvétel után 1-2 óra múlva végeztük. Toxicités vizsga la t Módszer: *’ A patkányokat orális úton a fenti módon, de növekvő gyógyszeradagokkal kezeltük. Az állatok egyik csoportja csak pentoxifillint, egy másik csoport pentoxifillint és acetil-szalicilsavat is (10:1) súlyarányban) kapott. A letális adagot (LDso) a szokásos standard-eljárással (Litchfield és Wilcoxon, 1949) számítottuk ki: LDso pentoxifillin=1400 mg/kg LDso pentoxifillin/acetil-szalicilsav= 15 =1400 mg/kg. Eredmény: 20 A toxikológiai elviselhetóseg mindkét csoportnál azonos volt. Ez azt jelenti, hogy a gyógyászati adagnak a letális adaghoz viszonyított aránya a találmány szerinti pentoxifillin/acetil-szalicilsav kombináció esetében sokkal kisebb és igy lényegesen kedvezőbb, mint pentoxifillin vagy acetil-szalicilsav egymagában történő beadása esetén. A gyomor általi elviselhetőség vizsgálata Módszer: Koplaltatott him Sprague-Dawley patkányokat (200-300 g testsúllyal) orális úton, a fent leírt módon pentoxifillinnel, majd 1 óra múlva acetil-szalicilsavval, illetőleg csak ace- Lil-szalicilsavval kezeltünk. Az utolsó gyógyszerbeadás után 24 órával az állatok gyomrát a kis kurvatúra mentén felvágtuk, folyó vízben tisztítottuk és megfigyeltük a nyálkahártya-sérüléseket. A mirigyesgyomor nyálkahártyájának makroszkopikusan látható sérüléseit minősítettük fekélyeknek. Eredmények: Az acetil-szalicilsav gyomorfekély-kiváltó hatását a pentoxifillennel történő előzetes 9U kezelés nem befolyásolja (4. táblázat). Ez azt jelenti, hogy a gyógyászati adagnak a gyomor által már el nem viselhető adaghoz viszonyított aránya a találmány szerinti kombináció (pentoxifillin beadása az acetil-szalicilsav előtt) esetében lényegesen kisebb és igy kedvezőbb, mint az acetil-szalicilsav egymagában történő beadása esetén, minthogy az 1. táblázat adatai szerint ugyanolyan mértékű trombózis-ellenes hatás elérésére lényefin ou gcsen nagyobb mennyiségű acetil-szalicilsav szükséges. 8
