199276. lajstromszámú szabadalom • Csontpótló-, illetve rögzítőlemez

1 HU 199276 B 2 A találmány tárgya csontpótló- ill. rögzitőle­mez emlősökön, különösen emberen vagy ku­tyán izületi vápatetó elforditással végzett medence osteotómiai beavatkozásoknál az izü­leti vápa csipócBonthoz történő csavaros rögzítésére. Az ilyen műtéti beavatkozásoknál az izületi vápát a csipőcsontnál és az ülő­csontnál egy adott esetben közös, különösen lényegében hengerpalást menti vágással a szeméremcsontnál pedig egy külön, különösen Bik menti vágással szétválasztják, miközben a rögzitőlemez rögzítése a csipötányér craniális csipőtaréjának Facies glutaeaján történik. Ismeretesek különböző eljárások embe­reknél csípőizületi dysplásió csípőizületi vápa elforditására kétszeres és háromszoros osteo­­tómiával. A legmegfelelőbb eljárás a három­szoros osteotómia, melynél az izületi vápát megközelítőleg felület mentén szétválasztják, mert ezután az izületi vápa mind laterálisán, mind ventrálisan hajlítható. Ekkor szétvá­lasztásra van szükség a csipócsonton, ülö­­csónton és a szeméremcsonton. Először az ülőcsont osteotómiát hajtják végre, miközben a Foramen ischiadicumtól a Foramen obtura­­tumig szétválasztják, az ülőcsont ugyanakkor dorsálisan az ülőgumóval, csipótövissel és a keresztcsonthoz kötődő szalagokkal egyben marad. Megjegyzendő, hogy a Foramen obtu­­ratumot érinteni kell, s a Membrana obtura­­tanál képződött csontlécet szét kell választa­ni, hogy végül a csípőizületi vápa elfordítha­tó legyen. Ezt követőleg a szeméremcsont osteotó­miát végzik el szorosan a csipőizület mellett. Ezt az izületi vápával párhuzamosan, a Fora­men obturatummal enyhén ferdén végzik an­nak érdekében, hogy az izületi vápatető el­­forditása után még a csontok érintkezzenek a mielőbbi csontösszenóvés érdekében. Harmadik lépcsőként a csipőcsont oste­otómiát végzik el. Először egy Steinmann szöget lőnek be a medencecsontba párhuza­mosan a tervezett, test felé emelkedő osteo­­tómiával, az izületi vápa későbbi elforditásá­­nak elősegítése érdekében. A csipőcsont os­teotómia síkban történik, először rezgő fű­résszel, majd vésővel. Ezután az izületi vápát a. csipőfej körül elfordítják és elbillentik olyan mértékben, ahogy előzőleg a csípőfejet szét kellett feszí­teni, hogy az a vápatető alá kerüljön. Ehhez a vápatetőt a Steinmann szögön a csipőfej fölé, szükség szerint előre is húzzák, vala­mint a mediális szeméremcsont ágat forgás irányában felfelé nyomják. Végül az izületi vápát kézi nyomással medializálják és ezáltal a szeméremcsonttal jó érintkezés jön létre. A csipőfej részére a vápatető keménye­­dési zónájának ill. a Facies Ivnata-nak jó vízszintes átfedést kell adnia, mivel ez az al­kalmas felület a láb részére átadott nyomóerő felvételének. Az izületi vápa ezt követő rög­zítése a csipőtányéron át az izületi vápába négy különböző irányból belőtt Kirschner drótokkal történik, melyek hátsó végei a csi­­pőtaréjon be vannak akasztva és át vannak hajlítva. A rögzítésnek ez a módja nehézkes, gyakran kevésbé szilárd és Bök esetben nem járul hozzá a kivánt sikerhez azaz az izületi vápa kotyog, a csont beépülése elhúzódik és a betegnek több hétig fekvőgipszben kell lennie. Ennek lényeges oka a Kirschner drótok instabil rögzítése, amelyek nem utolsósorban azért szükségesek, mert a csipőcsont osteo­tómia sik vágáB szerint történik, miáltal az izületi vápa ventrális és laterális elbillenté­­sével a csipötányér és izületi vápa között nyitott ék alakú rés keletkezik. Ezt egy a medence taréjból kifűrészelt csontékkel ki kell tölteni, s a Kirschner drótok az Így ke­letkezett három testből álló rendszer rögzíté­séhez íb szükségesek. Ismeretes továbbá a DE-os nyilvános­ságra hozatali iratból olyan az izületi vápára felszerelhető csontpótló lemez, amelynél vál­tozatlan csipőizület mellett mesterségesen ké­peznek izületi vápatetó szegélyt. A lemez csipócsonton való rögzítése két proximális heveder segítségével történik, melyek között egy kimunkálás van, ami a csipötaréjba akasztható. A lemez az izületi vápatetön fek­szik fel, és ventrálisan behajló distális sze­gélye képezi a vápatetó szegélyét. Tehát az izületi vápa proximális szakasza - a vápatető - oldalirányban mesterségesen meg van szé­lesítve, hogy a femurfej ficamát oldalirány­ban megakadályozza. A találmány célja a fenti hátrányok ki­küszöbölésére olyan csontpótló- ill. rögzitőle­­mez kialakítása, amellyel háromszoros osteo­­tómiával az izületi vápa a csipötányér crani­ális medenceoszlopának Facies glutaesjára rögzíthető, és a Kirschner drótok használatá­ra, valamint a csonték implantációra nincs szükség. A kitűzött célt találmányunk szerint olyan rögzitőlemez kialakításával és alkalma­zásával érjük el, amelynek egy a csipőtá­­nyérral alakzáróan illeszkedő hosszirányú és keresztirányú kiterjedéssel biró, egyenes vagy iveit szélű szakasza, valamint egy az izületi vápával ugyancsak alakzáróan illesz­kedő egyenes vagy iveit Bzélü szakasza van. Az említett szakaszok furatokkal, adott eset­ben csavarülókekkel vannak ellátva, ée egy­mással meghatározott szöget zárnak be. A szakaszok ill. iveit Bzélek esetén az ivekhez tartozó hurok által bezárt szög ember eseté­ben 10°...50°, előnyösen mintegy 30°, míg kutyánál 20°...70°, előnyösen 30°...60°, külö­nösen 45°. A szakaszok között egy legalább közelítőleg ék alakú átmeneti szakasz van, amelynek legnagyobb kiterjedése embernél előnyösen a rögzitőlemez ventrális szegélyé­nél van. Célszerűnek bizonyult a találmány sze­rinti rögzitőlemez olyan kiviteli alakja, mely a csipőtányérral és az izületi vápával össze 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom