199269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feketebors feldolgozására
1 HU 199269 B 2 A találmány tárgya eljárás feketebors feldolgozására) amelynek során első lépésben - adott esetben dohos - feketeborsot a portól és a héjszennyezéstől megtisztítjuk. Az eljárás elsősorban az élelmiszeriparban, füszerkészitéshez használható. A feketebors (Piper nigrum) a borsoséi— je éretlenül szedett, szárított terméke. Jellegzetes szagú, csípős Ízű értékes fűszer. A borscserje terméséből nemcsak feketeborsot lehet előállitani, hanem fehérborsol is. Ekkor a vöröses szinű termést érett állapotban szedik le, erjesztik, nedvesítik és nedves állapotban a fellazult érett héjat dörzsöléssel eltávolítják. Az igy kapott fehérbors illóolaj tartalma jelentősen csökken a feketeborséhoz képest, ezen belül különösen a pipurin és piperigen. A cellulóz és a hamu tartalom is csökken, a keményítő mennyisége pedig fokozódik. A fehérbors színe világos barna, ize a feketeborsénál kevésbé csípős. A fehérbors szintén elterjedten használt fűszer, használata például a húsipar Löltelékes áruihoz szinte nélkülözhetetlen. A fehérbors világpiaci ára a feketebors áránál lényegesen magasabb. A fekete- és fehérbors előállítását és jellemzőit megismerhetjük Ullman: .What you should know about Pepper c. művéből (American Spice Trade Association, New York, 1964). A feketebors szárítása, tárolása során különböző okok következtében dohosodás léphet fel, illetve egyéb kellemetlen illatok keletkezhetnek. Ezek a feketebors teljes értékű felhasználását nehezítik meg, esetenként pedig lehetetlenné teszik. Ismertek más eljárások a feketebors dohos, illetve tőle idegen illatának eltávolítására, amelyek során a száraz feketeborsot silóban intenziven szellőztetik, vízgőzzel kezelik, majd ismét szárítják. Az ilyen .javító’ eljárások eredményeként a termék jellegzetes bors-aromája tompitottabb, üresebb jellegűvé válik, továbbá az illóolaj tartalomban mért hasznos anyagmennyiség csökken. Ennek eredményeként az igy kezelt termék teljes értékűnek már nem tekinthető. A találmány feladata eljárás létrehozása feketebors feldolgozására, amelynek eredményeként a termék minősége javul és értéke ezáltal növekszik. A kitűzött feladat megoldásához abból a felismerésből kiindulva jutottunk el, hogy a feketebors belső magrésze tulajdonképpen a fehérbors fő összetevőjének is tekinthető, és ha sikerül ezt a részt gazdaságosan elkülöníteni a héjtól, akkor a fehérborssal egyenértékű fűszert kapunk. A találmány szerinti a feketeborsot megfelelő előtisztítás és méret szerinti osztályozás után intenzív szellőztetés közben fokozatos koptatással gépi úton hántoljuk, az áramló levegővel a hántolt héjrészt eltávolítjuk, majd szűréssel a levegőtől elkülönítjük, a hántolt magrészt őröljük és eredményül a fehérborshoz hasonló minőségű jellemzőkkel biró fűszert kapunk. Az intenzív szellőztetés közben végzett hántolás során a héjrész lokálisan felmelegedik, és eredményül a héj, illetve az annak megfelelő hántolmány elveszti esetleges dohos vagy kellemetlen szagát és őrlés után feketeborsként felhasználható, illetve feketebors őrleményhez adott arányban hozzákeverhető. A dohos szag elvesztése olyan hatékony, hogy gyakorlott szakember a keletkezett magrészró) vagy a leválasztott, finoman darabos héjporból nem tudja megállapítani, hogy az dohos alapanyagból származott. A találmány szerinti eljárás hántolási lépését célszerű szemméret szerint osztályozott csoportokban végezni, ahol a legkisebb szemméret 3,5-4,2 mm közé esik, és legalább két csoportot képezünk. A hántolás előtt a borsszemek méret szerinti osztályozására azért van szükség, mert a kevert magnagyságot magába foglaló tételeket hántolva a nagyobb szemeket túlhántolnánk, a kisebb szemeket pedig nem kielégítően hántolnánk. Az alsó határnál kisebb szemek hántolása gazdaságosan nem oldható meg. A találmány szerinti eljárással előállított fehérbors jellegű fűszer a fehérbora teljes értékű helyettesítésére használható, a keletkező héjrész pedig feketebors őrleményként szintén hasznosítható. Az eljárás különös előnye, hogy a hántolás során a dohos szag megszűnik, igy a minőség lényegesen javul. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajz a találmány szerinti elrendezés általános vázlata. Az 1. ábrán vázolt elrendezés felépítése a következő. A kiindulási anyagot képezd feketeborsot 1 felöntőgarat fogadja. Ennek alján kézi állitású 2 tolózár helyezkedik el. Az 1 felöntőgaratból a 2 tolózár nyitott helyzetében kiáramló anyag pályája 3 serleges elevátor alsó szakaszához vezet. A 3 serleges elevátor felső kiömlő nyílása alatt a rajzon nem vázolt emelvényen 4 rosta helyezkedik el. A 4 rosta alkalmas az 5 rnm-nél nagyobb átmérőjű, a 4-5 mm közé eső átmérőjű és a 4 mm-nél kisebb szemcseméretű szemek kiválogatására és elkülönítésére, és ezzel összhangban három kiömlő nyílással rendelkezik, amelyek rendre 5,6 és 7 vezetékekhez csatlakoznak. Az 5 vezeték az 5 mm-nél nagyobb méretű szemekhez rendelt 8 tartályhoz, a 6 vezeték pedig a 4-5 mm közé eső szemek 9 tartályához csatlakozik, amelyek alján tolózár található, és ezen keresztül a szemek második 10 serleges elevátorra jutnak. A 10 serleges elevátor alatt, célszerűen a 4 rosta emelvény többkorongos 11 gőmbőlyűmag hántoló gép helyezkedik el, amely önmagában ismert kialakítású. A megfelelő működés a 11 gömbölyűmag hántoló gép töltött állapotát feltételezi, és ennek érdekében 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
