199269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feketebors feldolgozására

1 HU 199269 B 2 A találmány tárgya eljárás feketebors feldol­gozására) amelynek során első lépésben - adott esetben dohos - feketeborsot a portól és a héjszennyezéstől megtisztítjuk. Az eljá­rás elsősorban az élelmiszeriparban, füszer­­készitéshez használható. A feketebors (Piper nigrum) a borsoséi— je éretlenül szedett, szárított terméke. Jel­legzetes szagú, csípős Ízű értékes fűszer. A borscserje terméséből nemcsak feketeborsot lehet előállitani, hanem fehérborsol is. Ekkor a vöröses szinű termést érett állapotban sze­dik le, erjesztik, nedvesítik és nedves álla­potban a fellazult érett héjat dörzsöléssel el­távolítják. Az igy kapott fehérbors illóolaj tartalma jelentősen csökken a feketeborséhoz képest, ezen belül különösen a pipurin és piperigen. A cellulóz és a hamu tartalom is csökken, a keményítő mennyisége pedig fo­kozódik. A fehérbors színe világos barna, ize a feketeborsénál kevésbé csípős. A fehérbors szintén elterjedten használt fűszer, haszná­lata például a húsipar Löltelékes áruihoz szinte nélkülözhetetlen. A fehérbors világpia­ci ára a feketebors áránál lényegesen maga­sabb. A fekete- és fehérbors előállítását és jellemzőit megismerhetjük Ullman: .What you should know about Pepper c. művéből (Ame­rican Spice Trade Association, New York, 1964). A feketebors szárítása, tárolása során különböző okok következtében dohosodás léphet fel, illetve egyéb kellemetlen illatok keletkezhetnek. Ezek a feketebors teljes ér­tékű felhasználását nehezítik meg, esetenként pedig lehetetlenné teszik. Ismertek más eljá­rások a feketebors dohos, illetve tőle idegen illatának eltávolítására, amelyek során a szá­raz feketeborsot silóban intenziven szellőzte­tik, vízgőzzel kezelik, majd ismét szárítják. Az ilyen .javító’ eljárások eredményeként a termék jellegzetes bors-aromája tompitottabb, üresebb jellegűvé válik, továbbá az illóolaj tartalomban mért hasznos anyagmennyiség csökken. Ennek eredményeként az igy kezelt termék teljes értékűnek már nem tekinthető. A találmány feladata eljárás létrehozása feketebors feldolgozására, amelynek eredmé­nyeként a termék minősége javul és értéke ezáltal növekszik. A kitűzött feladat megoldásához abból a felismerésből kiindulva jutottunk el, hogy a feketebors belső magrésze tulajdonképpen a fehérbors fő összetevőjének is tekinthető, és ha sikerül ezt a részt gazdaságosan elkülö­níteni a héjtól, akkor a fehérborssal egyen­értékű fűszert kapunk. A találmány szerinti a feketeborsot meg­felelő előtisztítás és méret szerinti osztályo­zás után intenzív szellőztetés közben foko­zatos koptatással gépi úton hántoljuk, az áramló levegővel a hántolt héjrészt eltávolít­juk, majd szűréssel a levegőtől elkülönítjük, a hántolt magrészt őröljük és eredményül a fehérborshoz hasonló minőségű jellemzőkkel biró fűszert kapunk. Az intenzív szellőztetés közben végzett hántolás során a héjrész lokálisan felmelege­dik, és eredményül a héj, illetve az annak megfelelő hántolmány elveszti esetleges dohos vagy kellemetlen szagát és őrlés után feke­teborsként felhasználható, illetve feketebors őrleményhez adott arányban hozzákeverhető. A dohos szag elvesztése olyan hatékony, hogy gyakorlott szakember a keletkezett magrészró) vagy a leválasztott, finoman da­rabos héjporból nem tudja megállapítani, hogy az dohos alapanyagból származott. A találmány szerinti eljárás hántolási lé­pését célszerű szemméret szerint osztályozott csoportokban végezni, ahol a legkisebb szemméret 3,5-4,2 mm közé esik, és legalább két csoportot képezünk. A hántolás előtt a borsszemek méret szerinti osztályozására azért van szükség, mert a kevert magnagy­ságot magába foglaló tételeket hántolva a na­gyobb szemeket túlhántolnánk, a kisebb sze­meket pedig nem kielégítően hántolnánk. Az alsó határnál kisebb szemek hántolása gazda­ságosan nem oldható meg. A találmány szerinti eljárással előállított fehérbors jellegű fűszer a fehérbora teljes értékű helyettesítésére használható, a kelet­kező héjrész pedig feketebors őrleményként szintén hasznosítható. Az eljárás különös előnye, hogy a hántolás során a dohos szag megszűnik, igy a minőség lényegesen javul. A találmány szerinti eljárást a további­akban példák kapcsán, a rajz alapján ismer­tetjük részletesebben. A rajz a találmány szerinti elrendezés általános vázlata. Az 1. ábrán vázolt elrendezés felépítése a következő. A kiindulási anyagot képezd fe­keteborsot 1 felöntőgarat fogadja. Ennek al­ján kézi állitású 2 tolózár helyezkedik el. Az 1 felöntőgaratból a 2 tolózár nyitott helyze­tében kiáramló anyag pályája 3 serleges ele­vátor alsó szakaszához vezet. A 3 serleges elevátor felső kiömlő nyílása alatt a rajzon nem vázolt emelvényen 4 rosta helyezkedik el. A 4 rosta alkalmas az 5 rnm-nél nagyobb átmérőjű, a 4-5 mm közé eső átmérőjű és a 4 mm-nél kisebb szemcseméretű szemek kivá­logatására és elkülönítésére, és ezzel össz­hangban három kiömlő nyílással rendelkezik, amelyek rendre 5,6 és 7 vezetékekhez csatla­koznak. Az 5 vezeték az 5 mm-nél nagyobb méretű szemekhez rendelt 8 tartályhoz, a 6 vezeték pedig a 4-5 mm közé eső szemek 9 tartályához csatlakozik, amelyek alján tolózár található, és ezen keresztül a szemek máso­dik 10 serleges elevátorra jutnak. A 10 serleges elevátor alatt, célszerűen a 4 rosta emelvény többkorongos 11 gőmbő­­lyűmag hántoló gép helyezkedik el, amely önmagában ismert kialakítású. A megfelelő működés a 11 gömbölyűmag hántoló gép töl­tött állapotát feltételezi, és ennek érdekében 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom