199239. lajstromszámú szabadalom • Acil-amid származékokat tartalmazó készítmény hatóanyagként klór-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicidek fitotoxikus hatása elleni, és eljárás az acil-amid származékok előállítására

13 HU 199239 B 14 juk fel, önmagukban ismert módszerekkel. Az adagolási módszert, például permetezést, kö­dösítést, porozást, szórást vagy öntözést mindenkor a készítmény fajtájától, az alkal­mazási céltól és az adott körülményektől füg­gően választjuk meg. A készítményeket, azaz az (I) és (IV) általános képlelü hatóanyagokat, és egy szi­lárd vagy folyékony adalékanyagot tartalma­zó készítményt önmagukban ismert módsze­rekkel állíthatjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagot töltőanyagokkal, például oldósze­rekkel, szilárd hordozóanyagokkal, és adott esetben felületakliv vegyületekkel (tenzidek­­kel) alaposan elkeverjük és/vagy eldörzsöl­jük. Formálásra alkalmas oldószerek például a következők: aromás szénhidrogének, elő­nyösen a 8-12 szénatomos frakciók, például xilol-elegyek vagy szubsztituált naftalinok, ftálsav-észterek, példul a dibutil- vagy di­­oktil-ftalát, alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy paraffinok, alkoholok és gli­­kolok, valamint ezek éterei és észterei példá­ul etanol, elién-glikol, etilón-glikol-monome­­til- vagy -etil-éter, ketonok, például ciklo­­hexanon, erősen poláros oldószerek, például N-metil-2-pirrolidon, dimetil-szulfoxid vagy diinetil-formainid, adott esetben epoxidált nö­vényi olajok, példul epoxidált kókuszolaj vagy szójaolaj, továbbá a viz. Szilárd hordozóanyagok, melyek például porozószerek vagy diszpergálható porok elő­állítására alkalmasak, általában a természetes kőzetlisztek, például kalcit, talkuin, kaolin, montmorillonit vagy attapulgit. A fizikai tu­lajdonságok javítására nagydiszperzitású ko­vasavat, vagy nagydiszperzitású nedvszívó­­képes polimerizátumot is adagolhatunk. Szem­csés, adszorptiv granulátumhordozók a poró­zus típusú anyagok, például mészkő, tégla­­törmelék, szepiolit vagy bentonil, valamint a nem-szorptiv hordozóanyagok, példul a kalcit vagy agyag. Alkalmazhatók ezenkívül a leg­különbözőbb előgranulált anyagok, melyek szervetlen vagy szerves eredetűek egyaránt lehetnek. Ilyen anyagok például a dolomit vagy aprított növényi alkotórészek. A felületaktív vagyülelek a formálandó (I) általános képlelű hatóanyag természetétől függően a nem-ionogén kation- és/vagy an­­ionakliv tenzidek egyaránt lehetnek, melyek jó emulgeáló-, diszpergáló- és nedvesítő tu­lajdonságúnk. Tenzidek alatt a tenzidek ele­­gyei is értendők. Alkalmas anionos tenzidek az ún. vizoid­­ható szappanok, valamint a vízoldható szinte­tikus, felületaktív vegyületek. Szappanok például a hoBszúláncú (10-22 szénatomos) zsírsavak alkálifém-, alkáli-föld­fém- vagy adott esetben szubsztituált amiuó­­nium-sói, például az olaj- vagy sztearinsav nátrium- vagy kálium-sói, vagy a természe­tes zsirsav-elegyek, például a kókuszolaj­vagy faggyúolaj ilyen jellegű sói. Ugyancsak alkalmazhatók a zsirsav-metil-laurin-sók is. Előnyösen azonban ún. szintetikus ten­­zideket alkalmazunk, elsősorban zsirszulfoná­­tokat, zsirszulfátokat, szulfonált benzimida­­zol-szármuzékokut vagy alkil-aril-szulfonáto­­kat. A zsirBzulfonálok vagy -szulfátok álta­lában alkálifém-, alkáli-földfém- vagy adott esetben szubsztituált ammónium-sók, és egy 8-22 szénatomos alkilcsoportot tartalmaznak, ahol az alkÉlcsoport magába foglalja az acil­­gyökök alkilrészét is. Ilyenek például a lig­­ninszulfonsav, a dodecil-kénsav-észterek vagy egy természetes zsírsavakból előállított zsiralkohol-szulfát-elegy nátrium- vagy kal­cium-sói. Ugyancsak idetartoznak a zsiralko­­hol-etilén-oxid-addukluinok, kénsav-észterei­­nuk vagy szulfousavuinak sói is. A szulfonált benzimidazol-szérmazékok előnyösen két szulfonsav-csoportot és egy 8-22 szénatomos zsírsav-gyököt laralmaznak. Alkil-aril-szulfo­­nátok például a dodecil-benzol-szulfonsav, a dibulil-nuflalin-szulfonsav, vagy egy nafta­­lin-szulfonsnv-formuldehid kondenzációs ter­mék nátrium-, kaeiuin- vagy trietanol-amin­­-sói. Ugyancsak ulkalmasak a megfelelő fosz­fátok is, például egy p-nonilfenol-(4-14)-eti­­lén-oxid adduktum foszforsav-éBztereinek sói, vagy foszfolipidek íb. Nemionos tenzidek elsősorban az alifás vagy cikloalifás alkoholok, telítetlen vagy te­litett zsírsavak és alkil-fenolok poli-glikol­­-éter-szárinazékai, melyek 3-30 glikoléter­­-csoportot, és az alifás szénhidrogéngyökben 8-20 szénutoinot, valamint az alkil-fenolok al­­kil-részében 6-18 szénatomot tartalmazhat­nak. További nemionos tenzidek a vizoldhaló, 20-250 etilénglikol-éter-csoportot és 10-100 propilén-glikoléler-csoporlot tartalmazó poli­­propilén-glikol-, etilén-diamino-polipropilén­­-glikol- és alkil-polipropUèn-glikol-polietilén­­-oxid udduklumok. Ez utóbbi alkil-polipropi­­lén-glikolok az alkilláncban 1-10 szénatomot tartalmaznak. Az említett vegyületek általá­ban propilénglikol-egységenként 1-5 elilén­­-glikol egységet tartalmaznak. Nemionos tenzidek például a nonilfenol­­-polietoxi-etanol, ricinusolaj-poliglikol-élerek, -polipropilén-poli-etilén-oxid adduktumok, tributil-fenoxi-polietanol, polielilén-glikol és oktil-ferioxi-polietoxi-etanol. Alkalmazhatók továbbá a polioxi-etilén-szorbitán zslrsav­­-észterei is, például a polioxi-etilén-szorbi­­lán-trioleát is. Kationos tenzidek mindenekelőtt a kva­­terner ammónium-sók, melyek N-szubsztilu­­ensként legalább egy 8-22 szénalomos alkil­­csoportol tartalmaznak, és további szubszti­­tuenseik rövidláncú, adott esetben halogéne­zett alkil-, benzil- vagy rövidszénláncú hidroxi-alkil-csoporlok lehetnek. A sók elő­nyösen halogenidek, melil-szulfátok vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 ,60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom