199234. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként foszforsavésztert, vagy tiofoszforsavésztert tartalmazó mikroemulziós készítmény

A találmány tárgya hatóanyagként foszfor­­sav-észlert vagy tiofoszforsav-észtert tartal­mazó mikroemulziós emnlgeálható koncentrá­­tum. A növényvéílőszcrvk előállításának prob­lémái két lényeges kérdéskört ölelnek fel: 1. ) olyan hatóanyag előállításúi, amely a kí­vánt biológiai hatással rendelkezik és 2. ) a hatóanyagnak olyan szer-formaként történő formálását, amely a felhasználó számára a kezelhetőséget biztosítja. A növényvédöszerek szokásos szer-for­mái közül a kél legfontosabb a nedvesedé por (WP) forma és az emulgeálható koncent­­rálum (EC) forma; e két forma a jelenleg forgalomba kerülő növényvédöszerek közel kilencven százalékát adja. Az EC-készitmé­­nyek könnyebben kezelhetők, mivel folyadé­kok: az adagolás egyszerű térfogat-méréssel megoldható, munkavédelem szempontjából kedvező, hogy' az egészségre ártalmas anya­goknak a levegőbe jutásával a bekeverésnél nem kell számolni (míg a poroknak zsákokból a keverötarlályba történő önl.ésénél ez gya­korlatilag elkerülhetetlen), és általában a biológiai hatékonyságuk is nagyobb az EC­­-készilményeknek, mint a WP-készilmények­­nek. Az EC-készitmények nyilvánvaló előnyei alapján az lenne várható, hogy ezek a ké­szítmények szinte kizárólagosan uralkodjanak a piacon. Valóságban azonban valamivel több WP-készitmény van, mint EC. Ennek az az oka, hogy EC-készilményt csak olyan hatóanyagtól lehet készileni, amely vagy folyadék, vagy a hatóanyagnak van olyan oldószere, amelyben oldva n szo­kásos alkalmazási koncentrációktól függően 10-85 tömegX-os oldal állítható elő anélkül, hogy az oldás közben az anyag kémiai átala­kulásával számolni kellene. Az EC-készilmé­­nyek további hátránya, hogy magas az oldó­szer-tartalmuk. ezért tűz- és robbanásveszé­lyesek. továbbá terhelik a környezetet. Az EC-készitmén.vek hátrányait csökkenteni le­het, ha a hatóanyagot sikerül mikroemulziós emulgeálható koncentrátum formájában kisze­relni. A mikroemwlzió egy különleges kolloid rendszer, amely első közelítésben 1 nagyság­renddel kisebb méretével különbözik a valódi emulziótól. A rendszer általános definíciója szerint felületaktív anyagokat és két, egy­mással nem elegyedő folyadékot tartalmaz. Ezek egyike csaknem mindig viz, de elvi akadálya nincs más oldószerrel a viznélküli mikroemulzió létrehozásának. A felúlelaklivanyag lehet akár 6-8 féle tenzid keveréke is, s ezenkívül tartalmazhat segédfelülelakliv anyagot pl. közepes szén­atomszámú alkoholokat vagy aminokat. E bo­nyolult összetételű rendszer különlegessége az, hogy termodinamikailag stabil, a megfelelő komponensekből önként jön létre külső ener­gia befektetése nélkül. E spontán kialakulás közvetlen oka, hogy a kél fázis határfelületén a határfelüle­ti feszültség igen kicsi, közelít nullához, sót átmenetileg negativ is lesz. A mikroemulzió külső megjelenésében át­látszó oldat, ez a diszperz rész igen kis mé­retével magyarázható. A monodiszperz izolált gömbök mérete 0,01 - 0,2 /um között változik. Habár átlátszó e rendszer, de a részecskék minden monokromatikus fényt szétszórnak, akár elektron, röntgen vagy neulronsugár­­zást, s ez az alapja a részecskék méret meg­határozásának is. A mikroemulzió, mint különleges kolloid rendszer, a fenti jellemzői alapján kiválóan alkalmazható növény védőszer-formulaként. További előnye, hogy az EC-hez képest kisebb mennyiségű szerves oldószert tartal­maz, ami részben a környezet védelme szem­pontjából, részben a tűz- és robbanásveszély csökkenése szempontjából kedvező. Különösen előnyösen alkalmazható ULV felhasználás ese­tén. Az ismert mikroemulziós EC-készitmé­nyek jellemzője, hogy a hatóanyag mellett nemionos és anionos felületaktív anyagok kombinációját valamint nagymennyiségű térs­­felületakliv (kapilláraktiv) anyagot tartalmaz­nak. A 3 236 240 és 3 235 612 számú német szövetségi kóztársaságbeli továbbá a 4 469 675 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírások olyan mikroemulziós készítményeket ismertetnek, amelyek neinio­­nos-aniono8 felületaktív anyag kombináció­ként [alkil-fenol-poli(glikol-éter)]-(kalcium­­-dodecilbenzol-szul fonat); [alkil-fenol-poli­­(glikol-éler)J-(trietanolamin-dodecilbenzol­­-szulfonát); illetve Ipolitoxietilénl-disztirol­­-feniléter]-(kalcium-dodecil-benzol-szulfo­­nát)-[poli(etilénoxid)-szorbit-monoszlearát) keverékeket tartalmaznak. Valamennyi készít­mény tartalmaz továbbá társfelületakli v anyagot; a legtöbb példa ciklohexanonra vo­natkozik. Az amerikai szabadalami leírásban ismertetett készítmények minden esetben tar­talmaznak poli(vinil-alkohol)-t is. A foszforsav-észterek már gyengén lú­gos közegben is bomlanak, Így a mikroemul­ziós készítményeknél szokásosan használt anionos felületaktív anyagok ezek formálásá­nál nem jöhetnek számításba. A 4 304 587 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás olyan EC-készilményl ismertet, amely a szerves foszforsav észtert ásványi olajban, petróleum oldószerekben, klórozott szénhidrogénekben, alkoholokban, glikolok­­ban, éterekben, észterekben, ketonokban vagy ezek elegyeiben oldva tartalmazza, emulgeátorként foszfátészlert (anionos) és alkil-fenol-poli(glikol-éter)-t (nemionos ten­zid) alkalmazva. A 2 071 496 8Z. angol szabadalmi leírás szerves foszforsav, illetve tiofoszforsav-ész­­tereket, mint hatóanyagot tartalmazó EC-ké­­szítményeket ismertet; a készítmények 20-70 tömeg* nemionos emulgeátort tartalmaznak 1-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom