199196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termovillamos elem előállítására

199196 szilícium réteggel felfelé, majd rájuk centri­kusán olvadt paraffinba mártott nikkel hálót helyezünk. Most az 1 és 2 termooszlopok egyik homlokfelületét vékony rétegben meg­olvasztott paraffinba mártjuk, úgy, hogy pl. infralámpa alá helyezett textilbakelit lemezen paraffintömböt húzogatunk végig, és a leme­zen így kialakuló olvadt paraffinba mártjuk az 1 és 2 termooszlopok végét. A termooszlo­­pokat ezután a nikkelhálózott 4 wolfram­­papucsokra helyezzük, amelyek célszerűen szintén az infralámpa hősugárzóterében van­nak. Az infralámpát kikapcsolva (vagy elfor­dítva) a termooszlopokat hűlni hagyjuk, a paraffin megszilárdulása után a wolfram­­lemez a közbenső nikkellel a termooszlop­­pal együtt kezelhető. Most az infralámpa fényébe helyezett 3 hidakra helyezünk egy­­-egy félköralakú, paraffinba mártott pallá­dium lemezkét, úgy, hogy a hídon centrikusán helyezkedjenek el egyenes oldalúkkal egymás felé, egymástól kb 2 mm távolságra. Ezután a már wolframozott 1, 2 termooszlopok másik végét is paraffinozzuk (mint előbb) és 1 — 1 db 1 n-, illetve 2 p-típusú termoosz­­lopot helyezünk a még az infralámpa fényé­ben fekvő 3 hidon lévő palládium lemezek­re. Enyhe nyomással a paraffin-felesleget ki­szorítjuk a felfekvő felületek közül, majd az infrasugárzást eltávolítva a paraffint meg­szilárdítjuk. fgy az alkatrészek pozícionált együtteséhez jutunk, amely a továbbiakban jól kezelhető. 3. Az alkatrészek pozícionált együttesét a 7 grafittömbök közé helyezzük, célszerűen úgy, hogy egy alátétrúdra helyezett 10 fém­tömbre állítjuk a 9 távtartó kvarccsövet, erre a 7 grafittömbök egyikét, majd az alkatrészek pozícionált együttesét 3 híddal felfelé, erre a 7 grafittömbök másikát helyezzük, majd a 8 távtartó kvarccsődarabkát. Az így felépített „toronyra“ ráhúzzuk a 11 kvarcampullát, majd az alátétrudat és ampullát összeszorít­va az egészet megfordítjuk, ekkor az alátét­­rúd kivehető, a 11 kvarcampullát 12 kettős­­csiszolatával lezárjuk és a 13 szívócsőre il­lesztjük. Rövid vákuumozás után a külső lég­nyomás a 11 kvarcampullát a 13 szívócsö­­vön lógva megtartja. 4. A 14 nagyfrekvenciás tekercset most úgy állítjuk a 11 kvarcampulla köré, hogy a 7 grafittömböket egyformán melegítse, a teljesítményt pedig úgy állítjuk be,' hogy a paraffin megolvadjon, majd elpárologjon (100—200°C, kb. 3 percig). Ezt követően sötétvörös izzásig (kb. 600—700°C) emeljük a teljesítményt néhány percre, majd a teker­cset lesüllyesztjük, hogy csak az alsó grafit­tömböt izzítsa, itt a teljesítményt úgy sza­bályozzuk, hogy az 5 palládiumréteg helyén először egy-egy csepp alakjában megjelenő olvadt fázis elterüljön a 3 hídon és körbe­fussa a termooszlopokkal érintkező teljes át­menetet. Ekkor a tekercset a felső grafit­tömb köré állítjuk, ahol az izzítást ugyan­5 így végezzük el, majd a teljesítményt lekap­csolva a 11 kvarcampullát vákuum alatt hűl­ni hagyjuk. 5. A 11 kvarcampullát lelevegőzve le­vesszük a 13 szívócsőről, eltávolítjuk a 12 kettőscsiszolatot, és az alátétrúd segítségé­vel megfordítjuk, leemeljük a 11 kvarcam­pullát, és szétbontjuk a „tornyot“, amelyből a termovillamos elemet egészben, -eggyéöt­­vözve emeljük ki. Az elemet hőszigetelő tűz­álló gyapotba (pl. Caowool) göngyöljük úgy, hogy a 4 wolframpapucsok szabadon marad­janak. 0,3—0,7 mm nyílásméretű nikkel hálót olvadt réz-ezüstforraszon húzzuk át, úgy, hogy a forrasz vékonyan befussa a szála­kat és a háló nyílásait elzárja. Ebből a le­mezből a 4 wolframpapucsokkal azonos mé­retű darabokat vágunk ki, ezeket a réz-ezüst­­forraszhoz szokásos folyatószerrel a szige­telőanyagba csomagolt termovillamos elemek 4 wolframpapucsaira helyezzük, és hidrogén­lánggal óvatos melegítéssel arra ráforraszt­juk. Kihűlés után a folyatószer nyomokat száraz módszerrel, célszerűen homokfúvással gondosan eltávolítjuk, ugyanígy homokfúvás­sal megtisztítjuk a termovillamos elem többi kötését is (a termooszlopok és wolfram, illetve termooszlopok és híd között), ezzel láthatóvá válnak az esetleges kötési elégtelen­ségek, hibák. Az így készített termovillamos elemek bel­ső ellenállása szobahőmérsékleten 10— 12 mOhm, üzemi körülmények között (850°C melegoldal, 150°C hidegoldal), 20—25 mOhm, üresjárási feszültsége 400 mV és teljesítménye 0,9 W. Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti eljárás a példától eltérő más méretekkel, anyagösszetételekkel, kiegészítő és segédmű­veletekkel is megvalósítható. A fentiekből látható, hogy a célul kitű­zött termovillamos elemek kevés és egysze­rű előkészítő művelet után lényegében egy lépésben, különleges eszközt és pontosságot nem igénylő művelettel megbízhatóan állít­hatók elő, így a találmány elérte célját. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás p- és n-típusú germáníum-szi­­lícium ötvözetből készült termooszlopokból, azokat egyik végükön az ún. melegoldalon összekötő, CoSiMo ötvözetből készült hídból és a termooszlopok másik végét, az ún. hideg­oldalát lezáró wolframpapucsokból álló ter­movillamos elem előállítására, azzal jellemez­ve, hogy a kívánt termovillamos elem tér­beli elrendezésének megfelelően egymáshoz pozícionált alkatrészek közül az n- és p-típusú termooszlopok (1 és 2), és a híd (3) egymás­hoz illeszkedő felületei közé palládiumot, vagy platinát helyezünk a termooszlopok érintke­ző felületével azonos méretű, 0,02—0,04 mm vastag fólia formájában, az n- és p-típusú termooszlopok (1 és 2) és wolframpapucsok (4) egymáshoz illeszkedő felületei közé ttik-6 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom