199173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és létesítmény víz nyerésére szennyező források közelében telepített parti szűrésű kutakkal

199173 A magasan vezetett nyitott 18 csatornák által gerjesztett szivárgások előidézéséhez a rétegbe szivárogtatására alkalmas vízre is szükség van, amit a találmány értelmében — megfelelő tisztítóművek segítségével — köz­vetlenül az F folyóból szerzünk be. Ehhez az 5. ábra szerinti létesítménynek 14 vízkivé­­teli-vízbevezető műve van, amely a mecha­nikai tisztítóműként funkcionáló 15 földme­dencével vagy földmedencékkel (tóval vagy tórendszerrel) áll kapcsolatban, amelyhez 22 szivattyúk tartoznak. E szivattyúk eme­lik át a 15 földmedencéből a vizet a magas­vezetésű 18 csatornák által alkotott csator­narendszerbe, ahol a vizet állandó körfor­gásban tartjuk. A víz a nyitott 18 csatorná­ban hosszú utat tesz meg, mialatt a levegő és vízinövényzet előnyös kölcsönhatásának köszönhetően a vízben jelentős mértékű bio­lógiai tisztulás következik be. Ennek hatá­sára a nyers folyóvízre jellemző vegyi szeny­­nyeződések nagy része a biológiai hatás foly­tán lebomlik, vagyis a 18 csatornákban tisz­tított víz áramlik. Az ily módon előtisztított folyóvíz a kavicsrétegen át az 1 kutakhoz szivárgása közben teljesen megtisztul, miköz­ben a 18 nyitott csatornák medrében kisebb mértékű eltömődés várható. Ezeket a leülepe­dett finom és pehelyszerű képződményeket fel lehet lazítani a csatorna átmosatása és gépi lazítása révén. A 18 csatornákban így az öblítés idejével és módjával a gerjesztett szivárgások intenzitása meghatározható és meggátolható, hogy a magasvezetésű 18 csa­tornák révén túlzottan nagymértékű szivár­gások következzenek be, és nemkívánatos dúsítás álljon elő. Ehhez nyújtanak segít­séget a 18 csatornákból kiinduló, az F folyó­ba torkolló 19 ürítő-mosó vezetékek (5. áb­ra). A 18 csatornákban elérhető biológiai tisz­tulás a felszíni 5 ivóvíztisztító műben is rend­kívül kedvezően érvényesül, hiszen nem nyers folyóvíz, hanem biológiailag előtisztított víz használható fel továbbtisztítás céljára, ami­nek folytán megszűnik a nyers folyóvízből a szokásos módon előállított ivóvízre jellem­ző kellemetlen íz és szag. Az 5. ábra szerint ugyanis a 18 csatornák­ban cirkuláltatott víz a 30 szivattyúk segít­ségével eljut a mesterségesen létesített mély­tavakba is — amelyek közül egyet tüntettünk fel, és 16 hivatkozási számmal jelöltünk —, amely 17 vezeték (ez lehet csatorna is) ösz­­sze van kötve az 5 ivóvíztisztító műhöz tar­tozó 4 vízkivételi művel. Az 5. ábrán egy, az F folyóban levő ki­sebb 26 sziget is látható, amelyet a 7. ábrán nagyobb méretarányban, torzított függőle­ges metszetben is feltüntettünk. Egy ilyen sziget megléte lehetőséget nyújt a találmány szerinti létesítmény fokozott hatékonyságú üzemeltetésére. A 26 szigeten ugyanis mes­terséges 27 tó (kavicsbánya tó) létesíthető, amely a megfelelő módon be van mélyítve 6 9 az F folyó medrében levő 7 aktív kavicsré­tegbe (7. ábra), és amelyből a találmány sze­rinti rendszer számára előtisztított víz nyer­hető. A 27 tavon hordozható 28a szivattyút tartalmazó úszótag van elhelyezve. A 28a szi­vattyú segítségével a 27 tóból a kavicsréteg­ben előszűrt vizet lehet beszerezni, amely az összekötő 29 vezetéken keresztül a 16 ta­vakba (mélytavakba) táplálható be. A 26 szi­geten levő 27 tó (bányató) ugyanis teljes terjedelmében vízadó kavicsréteggel rendel­kezik, így nagy felületen nagy mennyiségű előszűrt víz kitermelésére van lehetőség, amelynek a minősége kiváló, ezért különle­ges jelentősége van, általa a folyó előteré­ben levő kavicsrétegek aktivizálhatók. A 18 csatornákkal gerjesztett szivárgá­sok előnyös hatását az 1 kutakra és a 2 szeny­­nyező forrásoktól kiinduló térszín alatti szeny­­nyezett vízáramokra jól érzékelteti a 6. áb­ra. Eszerint a 18 csatornában kialakított ma­gas v vízszint mintegy elválasztja az la kút­sort a 2 szennyező forrástól, ami a 18 csator­nából az 1 kutak felé irányuló, korábban már tárgyalt 23 gerjesztett szivárgások és a 2 szennyező forrás felé irányuló 24 gerjesztett szivárgásokat (áramlásokat) eredményezi. A víznek a magasan vezetett 18 csatornák­ba táplálásával a nyomvonalra merőlegesen két irányba előbb megindul, majd állandó­sul a víz szivárgása. A 6. ábra azt is jól ér­zékelteti, hogy az la kútsor és a 18 csator­na között egyértelműen hidrogeológiai véde­lem alakul ki az ivóvíztermelő kutak kör­nyezetében, ezt az aktivizált védőterületet 20 hivatkozási számmal jelöltük. A 18 csa­tornából kiáramló 23 gerjesztett szivárgások eltérítik a 2 szennyezett forrásoktól a 3 nyi­laknak megfelelően elszivárgó, veszélyes ol­dott anyagokat tartalmazó vizeket, más szó­val a káros 3 szivárgásokat, és előnyösen aktivizálják a háttérben levő kavicsrétege­ket. A 6. ábrán az aktivizált kavicsréteget 6 hivatkozási számmal jelöltük. A 2 szeny­­nyező forrásból az eredetileg az 1 kutak fe­lé irányuló veszélyes és káros áramlás tehát a találmánnyal előidézett behatásnak köszön­hetően megfordul, és egy veszélytelen irány­ba, például az F folyó felé vezethető el. A szeny­­nyezett víz az la kútsortól mindinkább tá­volodva kényszerül a veszélytelen hely felé. A 18 csatornákból elszivárogtatandó víz nemcsak közvetlenül a folyóból, hanem a fent már tárgyalt, és az 5. és 7. ábrákon látha­tó 26 szigeten létesített 27 tavakból (bánya­tavakból) is beszerezhető. A folyóban levő nagyobb 26 szigeteknél a felszín alatt gyak­ran 10—15 méter vastagságú kavicsrétegek is vannak, amelyek szűrőhatása kihasznál­ható, hiszen a 26 sziget középső részén nyi­tott kavicsbánya a 7. ábrán jól látható, és már említett módon bemélyíthető a folyó med­rében levő kavicsrétegbe; így alakul ki a mes­terséges 27 tó, amelyből mind mechanikai­lag, mind biológiailag teljesen tiszta víz nagy szűrőfelületen keresztül nyerhető, és ez a tisz-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom