199173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és létesítmény víz nyerésére szennyező források közelében telepített parti szűrésű kutakkal

199173 ta víz juttatható a 29 vezetéken át a 16 tó­ba, ahonnan a tiszta víz az 5. ábrán bejelölt nyilakkal is érzékeltetet módon a 18 csator­nák által alkotott csatornarendszerbe táplál­ható. A 27 tóból átszivattyúzott tiszta víz felhasználása különösen nyári csúcsigények­nél lehet igen előnyös, hiszen így a gerjesz­tett szivárgások is maximális mértékben tisz­ták lesznek. Az 5. ábrán látható, találmány szerinti létesítmény üzemeltetése tehát a következő­képpen történik: a 14 vízkivételi-vízbevezető művön keresz­tül a 15 földmedencéből és/vagy a 26 szi­geten levő 27 tóból vizet táplálunk a magas­vezetésű, nyitott 18 csatornák által alkotott csatornarendszerbe, ahol a betáplált vizet cirkuláltatjuk, a nyilaknak megfelelően. A nyers folyóvízből a 15 földmedencében (tó­ban) egyrészt már kiülepszik a lebegő anya­gok nagy része, másrészt megindul a bioló­giai tisztulás, amely a 18 csatornákban to­vább folytatódik. A 18 csatornákkal előidé­zett, tisztított vizű 23, 24 gerjesztett szivár­gások eltérítik a 2 szennyező forrásoktól ki­induló, veszélyes oldott anyagokat tartalma­zó áramlásokat az la kútsoroktól, így azok a háttér felől tiszta vizet kapnak. A 18 csa­tornákban természetes úton megtisztult, ára­moltatott víz tehát megvédi a kutakat a ká­ros 3 szivárgásoktól (lásd a 3. nyilakat a 6. ábrán), feldúsítja és aktivizálja a háttérben a kavicsrétegeket (a 6. ábrán az aktivizált kavicsréteget 8 hivatkozási számmal jelöl­tük), és biztonságot jelent a 4 vízkivételi mű, illetve az 5 ivóvíztisztító mű számára is. A találmány alapvető előnye, hogy egy­szerű, viszonylag kis beruházási ráfordítást igénylő módon, a természetes mechanikai­­-biológiai tisztulás lehetőségeinek a kihasz­nálásával biztosítja a parti szűrésű kutak­ból jó minőségű ivóvíz kitermelését, kiküszö­bölve a háttérben levő szennyező források káros hatását. A találmány lehetővé teszi továbbá, hogy az egyre gyakrabban a par­ti szűrésű kutak kiegészítő létesítményeként alkalmazott felszíni ivóvíztisztító műveket is előtisztított jóminőségű folyóvízzel lehes­sen ellátni. Ezen túlmenően a vízelőkészítő műveket, tavakat hosszabb távon vízisporto­lásra alkalmas módon is ki lehet alakítani az ivvóvízbeszerzési-termelési folyamatok és a környezetvédelem szempontjának az össze­hangolásával. A találmány révén tehát a vízfogyasztó bázis közelében megépült vízbeszerző léte­sítmények teljesítményét a kavicsteraszok aktivizálásával, a szennyeződésekkel szem­beni védelem gyakorlatilag teljeskőrű megol­dásával jelentősen meg lehet növelni, így nem szükséges a vízfelhasználás helyétől egy lé­nyegesen távolabbi helyen vízműveket léte­síteni, ami beruházási üzemviteli és üzembiz­tonsági szempontból egyaránt rendkívül elő­nyös. 11 A találmány természetesen nem korláto­zódik az eljárás fentiekben részletezett foga­­natosítási módjára, illetve a létesítmény áb­rázolt és magyarázott kiviteli alakjára, ha­nem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás víz nyerésére szennyező for­rás környezetében telepített parti szűrésű ku­takkal, amely eljárás során a folyó és a hát­tér felől a kavicsrétegben szivárgó vizet a kutakkal kitermeljük, azzal jellemezve, hogy a kutak (1) által alkotott kútsor (la) és a szennyező forrás (2) között a vízadó réteg­ben kialakított bemélyítésben szabad felszí­nű, a szennyező forrás (2) által szennye­zett talajvíz szintjénél — előnyösen a folyó (F) mértékadó kisvízállásának (12) megfe­lelő talajvízszintnél — magasabban levő víz­­szintű (v), természetes úton előtisztított fo­lyóvizet áramoltatva — célszerűen cirkulál­tatva — olyan irányú gerjesztett áramlást (23) idézünk elő a talajban, amellyel a szeny­­nyezett forrással (2) kapcsolatban álló ká­ros szivárgást (3) a kutaktól (1) eltereljük, és ily módon a kutakból (1) a szennyező for­rásból származó szennyeződés(ek) tői men­tes, vagy lényegében mentes vizet termelünk ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előtisztított folyóvíz ára­moltatásával a háttérben levő kavicstömeg vízhozam és vízminőség vonatkozásában egy­aránt bekövetkező aktivizálását is eredmé­nyező gerjesztett szivárgást (24) is előidé­zünk (24). (5. és 6. ábra) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljá­rás, azzal jellemezve, hogy az előtisztított folyóvizet nyílt felszínű, magasvezetésű, a mértékadó talajvízszinthez (12) képest feszí­tett víztükrű csatornaként (18) vagy csator­narendszerként kialakított bemélyítésben cir­kuláltatjuk. (5. és 6. ábra.) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ára­moltatást megelőzően a nyers folyóvizet föld­medencében (15) ülepítjük. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elő­tisztított áramoltatott és ezt követően mes­terséges tóban (16) (mélytóban) tárolt víz­zel felszíni ivóvíztisztító művet (5) táplá­lunk. (5. ábra) 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyó­ban levő szigeten (26) vagy szigeteken egy vagy több tavat (27) — célszerűen kavics­bánya-tavat — létesítünk, és a gerjesztett szivárgásokat (23,24) előidéző vízáramlást— előnyösen vízcirkuláltatást — legalább rész­ben az e tóból (27) nyert előszűrt folyóvíz­zel állítjuk elő. (5. és 7. ábra) 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előszűrt folyóvizet egy 12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom