199168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új makrolid-antibiotikum és az új antibiotikumot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

199168 A találmány tárgya mikrobiológiai eljá­rás az új swalpamicin nevű makrolid-anti­­biotikum előállítására a Streptomyces speci­es Y-84,30967 (DSM 37 40) mikroorganiz­mus segítségével. A találmány az új anti­biotikumot tartalmazó gyógyszerkészítmé­nyek előállítására is kiterjed. A HIL Y-84,30967 tenyészetszámmal el­látott mikroorganizmust (az alábbiakban: Str. sp. Y-84,30967) egy Puné mellett (Ma­harashtra, India) vett talajmintából izolál­tuk. A törzs mutánsai és variánsai ismert mó­don, például mutagén ágens, így N-metil­­-N-nitro-N’-nitrozo-guanidin vagy ultraibolya besugárzás alkalmazásával állíthatók elő. A Str. sp. Y-84, 30967 sz. mikroorganizmus az Actinomycetales rendjébe, a Streptomy­­cetaceae családhoz és a Streptomyces nem­zetséghez tartozik. Egyes Streptomyces faj­tákról ismert, hogy makrolid típusú antibio­tikumot termelnek (T. Osono, Y. Oka, S. Wa­­tanabe, Y. Numazaki, K. Moriyama, H. Ashi­­da, K. Suzuke, Y. Okami és H. Umezawa: J. Antibiotics 20, 174 (1967); S. Omura, Y. Hironaki és T. Hata: J. Antibiotics 23, 511 (1970); I. Haupt, H. Fricke, J. Cerna és I. Rychlik: J. Antibiotics 29, 1314 (1976); S. Omura és H. Tanaka „Macrolide Antibiotics (Makrolidantibiotika)" antológiában, 3—35. old., S. Omura (kriadó) Academie Press, Or­lando, Florida, USA (1984)). A Str. sp. Y-84,30967 mikroorganizmust új törzsnek tekintjük, mert morfológiai, te­nyésztési és fiziológiai tulajdonságaiban az ismert törzsektől különbözik, ahogy az aláb­bi leírásból kitűnik. Üj törzsnek azért is te­kinthető, mert egy új, itt swalpamicinnek ne­vezett makrolid-antibiotfkumot és egy új, itt swalpanolidnek nevezett makrolid-aglikont termel, amire még kitérünk. A markolid-antibiotikumok fontos szere­pet játszanak a gyógyászatban, mint Gram pozitív baktériumok és mikoplazmák széles spektrumával szemben hatásos antimikróbás hatóanyagok. Az eddig leírt makrolid-anti­­biotikumok közül főleg eritromicin, leukomi­­cin, oleandomicin, spiramicin és midekami­­cin a humán gyógyászatban kerül felhasz­nálásra. A makrolidokról áttekintést nyújtó cikk található például az „Antibiotics" 2. köteté­nek 154—188. oldalán, Z. Vankek és J. Ma­­jer tollából. További irodalom: D. Gottlieb és P. D. Shaw (kiadó), Springer, New York (1967); D. Vasques az „Antibiotics" 3. kö­tetében, a 459—479. oldalon; W. Corcoran és F. E. Hahn (kiadó), Springer, New York; J. Berdy „CRC Handbook of Antibiotic Com­pounds", 2. kötet, 39—156. oldal, CRC Press, Boca Raton, Florida (1980)). A makrolid.antibiotikumok összefoglalá­sa található az „Index of Antibiotics from Actinomycètes" 1. kötetében (főkiadó: Ha­­mao Umezawa), 114., 123., 135., 171., 172., 207., 223., 373., 382.384., 604—606. és 669. 2 1 oldalon (Univers. Park Press, State Colle­ge, Pennsylvania, USA (1967), és II. köte­tében a 254., 255., 287—289., 305., 357—363—. 481., 483., 508., 509., 532—537., 549—550., 573—579., 630—635., 639—641., 809-823. és 1013—1014. oldalon, Univ, Park Press Baltimore, USA (1978). Az S. Omura által szerkesztett, az Aca­demic Pressnél (Orlando, Florida, USA 1984) kiadott „Macrolide Antibiotics — Chemistry, Biology and Practice" átfogó áttekintést nyújt a makrolid-antibiotikumokról, bioszintézisü­ket, kémiai átalakításúak, kémiai szintézisü­ket, valamint a humán és állat gyógyászat­ban betöltött szerepüket részletesen tárgyal­ja-Az aglikont képező makrociklusos lakton­­gyűrű mérete alapján a makrolid-antibioti­­kumokat 3 főcsoportba sorolják (A. K. Mal­­lams a „Makrolides" c. könyv. 156. old., M. Grayson (kiadó), Wiley, New York (1982)): Az első csoportot a 12-tagú makrolidok ké­pezik, amelyekhez a metimicin, a neotimicin és az YC-17 tartozik; a második csoportot a 14-tagú makrolidok alkotják, amelyek fon­tosabb képviselői az eritromiuin, oleandomi­cin, lankamicin, megalomicin, pikromicin és narbomicin. A harmadik csoport a 16-tagú makrolidokat foglalja magában, amelyek két­féle lehet, mégpedig a) bázikus, legalább egy aminocukorcso­­portot tartalmazó makrolid-antibiotikumok, így például angolamicin, leukomicin, spira­­micinek, rozamicin, makinamicinek, M-4365 G, és G2, valamint tilozin, b) a semleges, aminocukrot nem tartal­mazó makrolid-antibiotikumok. E csoport kép­viselőiként például a kalkomicin (P.W.K. Woo et al., J. Amer. Chem. Soc. 84, 880; 1512, 1066 (1962)), neutramicin (D.V. Lefemine et al., Antimicrob. Agents Chemother, 41. old. (1961)), aldgamicin (M. P. Kunstmann et al., Anti­microb. Agents Chemother, 87. old. (1964)) és néhány micinamicin (K. Kinoshita et al., J. Antibiotics 38, 522—526 (1985)). Az új makrolid-antibiotikum, a swalpamicin a sem­leges makrolidok csoportjába tartozik, de kal­­komicintől, neutramicintől, az aldgamicinek­­től és a micinamicinektől különbözik, ahogy a HPLC-kromatogramból (1. ábra), a fizi­kai-kémiai tulajdonságokból és a színképek­ből (2—5. ábra) kitűnik. A találmány tárgya tehát eljárás az (I) képletű swalpamicin makrolid-antibiotikum előállítására. Az eljárásra jellemző, hogy a Streptomyces sp. DSM 3740 mikroorganiz­must aerob körülmények között 18°C és 40°C közötti hőmérsékleten asszimilálható szén- és nitrogénforrást, valamint életfontosságú ásványi sókat tartalmazó vizes tápközegben 6 és 9 közötti pH mellett tenyésztjük, és ha a közeg már lényeges antibiotikum aktivitást mutat, a fermentálás termékét a tápközeg­ből kinyerjük. Az új antibiotikum számos patogén mik­roorganizmus, egyebek között Gram pozitív 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom