199167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás maláta előállítására

199167 Az ismeri apadáscsökkentő eljárásokat azonban vagy csak speciális berendezések­nél lehet alkalmazni, vagy alkalmazásuk­kal romlik a kész maláta minősége. Ismert továbbá az ionizáló sugárzások vetőmagvakra gyakorolt hatása. Az ionizáló sugárzás hatására bekövetkező fiziológiai és biológiai változások egyrészt a sugárzás fajtájától (Várterész, V.: Sugárbiológia, Me­dicina Könyvkiadó, Budapest, 1963, 497. o.), másrészt a sugárzás dózisától és dózisinten­zitásától, valamint számos környezeti fak­tortól függnek (Gunckel, J. E. — Sparrow, A. H.: Lonizing radiations, biochemical, phylo­­gical and morphological aspects of their ef­fects on plants, Springer Verlag, Berlin, 1961, 16, 950. o.). Adott paraméterű sugárke­zeléssel csak egy adott fiziológiai változás érhető el, ugyanakkor a paraméterek meg­változtatásával teljesen eltérő irányú válto­zás indikálható. A sugárkezelések alkalmaz­hatósága tehát a megfelelő paraméterek meg­találásán alapszik. Ugyancsak eltérő sugárbiológiai viselke­dést mutatnak az egyes búza- és árpafajták (Süss, A. — Haisch, S.: Radiation Bot. Ox­ford 4/4, 439—453 (1963)). Az irodalomban fellelhető megállapítások, következtetések ellentmondóak, melynek az erede döntően az eltérő fajtájú ionizáló sugár­források alkalmazására vezethető vissza. (Lásd: Tigyi, J. 1963: A sugárbiológiai ku­tatások alapkérdései. MTA Bio 1. oszt. Közi. VI. 81. p.) így például a röntgensugárzások 5—250 KeV energiatartalmával szemben a gammasugárzások (CO60, Cs137) energiatar­talma 0,2—2,2 MeV. A biológiai hatás szoros összefüggésben van az elnyelt energia meny­­nyiségével. Egymásnak ugyancsak ellentmon­dó megfigyelésekre vezetnek a hatást mó­dosító tényezők (például magvak nedvesség­­tartalma, levegő oxigéntartalma, magvak kora stb.). A malátagyártás fokozására elektroszta­tikus és elektromágneses terek alkalmazását vizsgálták. (Fertman, G. I., Kondratyeva, S. M.: Fermantnaja i spirtovaja promislen­­noszty, 8, 39—41 (1976)). Az ismert eljárás azonban csak laboratóriumi méretekben al­kalmazható, és nem adja meg az előnyösen alkalmazható sugárzás fajtáját. A találmány célja a malátaapadás csök­kentése ionizáló sugárzás segítségével. Felismertük, hogy az áztatott árpa enzim­­reakciói alacsonyabb víztartalomnál bein­dulnak, ha a besugárzáshoz lágy röntgen­­sugarakat használunk. Felismertük továbbá, hogy a lágy röntgensugarakkal besugárzott árpa azonos enzimaktivitás elérése mellett jóval kisebb méretű csírát fejleszt. A találmány tárgya tehát eljárás maláta előállítására árpa áztatása, csíráztatása és szárítása útján oly módon, hogy az áztatott árpát 0,01—5 Gray dózisú lágy röntgensu­garakkal besugározzuk. 3 A találmány szerinti eljárás során elő­nyösen alkalmazhatók a 25—75 KeV ener­giájú lágy röntgensugarak. A találmány sze­rinti eljárás a következő ismereteken alapul: 1) A duzzasztott vetőmagvak sugárérzé­kenysége nagyságrenddel nagyobb, mint a száraz vetőmagvaké. 2) A lágy röntgensugarak (25—75 KeV) biológiai hatása a csírázás szempontjá­ból minden más sugárzásnál erőtelje­sebb, az enzimműködéseket szelektíven befolyásolja. 3) A duzzasztás során a magvakban az en­­zimatikus lebontó folyamatok megindul­nak, a csírázás elkezdődik. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a sörárpa duzzasztott szemeinek sugár­­érzékenysége 10—20-szorosan nagyobb a szá­raz szemeknél. A duzzasztott szemek kezelése röntgensugárzással a kezelt száraz árpasze­mekétől alapvetően eltérő biológiai hatású. A duzzasztás során az árpa scutellumában levő amilázok az endospermium poli­­szacharidjainak lebontását megkezdik. A csírázási folyamatnak ez az első szakasza változatlanul marad a találmány szerinti el­járás során. Ennek eredményeként az en­zimek aktivitásában a későbbi kezelés hatá­sára sem következik be csökkenés. Az így duzzasztott sőrárpa röntgenkezelése szelektív hatást eredményez. A lebontó enzimek mű­ködése mellett a csírázás (kihajtás) nem, illetve igen nagy késéssel (kb. 8—10 nap) következik be. A kihajtás gátlását a röntgen­­sugárzás hatására a légzési folyamatban végbemenő biokémiai változások okozzák. Nevezetesen a redukált glutation sugárha­tásra rendkívül könnyen átalakul oxidált glutationná. Az oxidált g lutation visszare­­dukálási folyamatában az aszkorbinsav a H+ donor. Az aszkorbinsav oxidációjakor felszabaduló dehidroaszkorbinsav gátolja a kihajtást. (Pannonhalmi K.: A vetés előtti röntgenbesugárzás hatása néhány cukorré­pa fajta C-vitamin tartalmának alakulására és a növények kezdeti fejlődésére. Dok­tori disszertáció, Gödöllő, 1968). A fo­lyamat végeredményeként az árpát a technológiai előírásoknak megfelelő módon, de annál rövidebb ideig, 8 óráig áztatjuk. Az áztatólé leeresztése után, a csíráztatókád­ban történő betáplálás közben, a duzzadó szemek lágy röntgenbesugárzást kapnak. A csíráztatást a továbbiakban a technológiai előírások szerint, de annál 24 órával rövi­debb ideig, 5 napig folytatjuk. A malátaké­szítés következő technológiai lépését a szoká­sos módon végezzük. A találmány szerinti eljárás az alábbi előnyökkel jár: 1) A kitermelés mintegy 3—6%-kal nő. 2) A kisebb vízfelvétel miatt a szárítás során energiamegtakarítás érhető el. 3) Kisebb vízfelhasználás. 4) Rövidebb csíráztatási idő miatt energia­megtakarítás, hatékonyság növekedés. 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom