199167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás maláta előállítására
199167 Az ismeri apadáscsökkentő eljárásokat azonban vagy csak speciális berendezéseknél lehet alkalmazni, vagy alkalmazásukkal romlik a kész maláta minősége. Ismert továbbá az ionizáló sugárzások vetőmagvakra gyakorolt hatása. Az ionizáló sugárzás hatására bekövetkező fiziológiai és biológiai változások egyrészt a sugárzás fajtájától (Várterész, V.: Sugárbiológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1963, 497. o.), másrészt a sugárzás dózisától és dózisintenzitásától, valamint számos környezeti faktortól függnek (Gunckel, J. E. — Sparrow, A. H.: Lonizing radiations, biochemical, phylogical and morphological aspects of their effects on plants, Springer Verlag, Berlin, 1961, 16, 950. o.). Adott paraméterű sugárkezeléssel csak egy adott fiziológiai változás érhető el, ugyanakkor a paraméterek megváltoztatásával teljesen eltérő irányú változás indikálható. A sugárkezelések alkalmazhatósága tehát a megfelelő paraméterek megtalálásán alapszik. Ugyancsak eltérő sugárbiológiai viselkedést mutatnak az egyes búza- és árpafajták (Süss, A. — Haisch, S.: Radiation Bot. Oxford 4/4, 439—453 (1963)). Az irodalomban fellelhető megállapítások, következtetések ellentmondóak, melynek az erede döntően az eltérő fajtájú ionizáló sugárforrások alkalmazására vezethető vissza. (Lásd: Tigyi, J. 1963: A sugárbiológiai kutatások alapkérdései. MTA Bio 1. oszt. Közi. VI. 81. p.) így például a röntgensugárzások 5—250 KeV energiatartalmával szemben a gammasugárzások (CO60, Cs137) energiatartalma 0,2—2,2 MeV. A biológiai hatás szoros összefüggésben van az elnyelt energia menynyiségével. Egymásnak ugyancsak ellentmondó megfigyelésekre vezetnek a hatást módosító tényezők (például magvak nedvességtartalma, levegő oxigéntartalma, magvak kora stb.). A malátagyártás fokozására elektrosztatikus és elektromágneses terek alkalmazását vizsgálták. (Fertman, G. I., Kondratyeva, S. M.: Fermantnaja i spirtovaja promislennoszty, 8, 39—41 (1976)). Az ismert eljárás azonban csak laboratóriumi méretekben alkalmazható, és nem adja meg az előnyösen alkalmazható sugárzás fajtáját. A találmány célja a malátaapadás csökkentése ionizáló sugárzás segítségével. Felismertük, hogy az áztatott árpa enzimreakciói alacsonyabb víztartalomnál beindulnak, ha a besugárzáshoz lágy röntgensugarakat használunk. Felismertük továbbá, hogy a lágy röntgensugarakkal besugárzott árpa azonos enzimaktivitás elérése mellett jóval kisebb méretű csírát fejleszt. A találmány tárgya tehát eljárás maláta előállítására árpa áztatása, csíráztatása és szárítása útján oly módon, hogy az áztatott árpát 0,01—5 Gray dózisú lágy röntgensugarakkal besugározzuk. 3 A találmány szerinti eljárás során előnyösen alkalmazhatók a 25—75 KeV energiájú lágy röntgensugarak. A találmány szerinti eljárás a következő ismereteken alapul: 1) A duzzasztott vetőmagvak sugárérzékenysége nagyságrenddel nagyobb, mint a száraz vetőmagvaké. 2) A lágy röntgensugarak (25—75 KeV) biológiai hatása a csírázás szempontjából minden más sugárzásnál erőteljesebb, az enzimműködéseket szelektíven befolyásolja. 3) A duzzasztás során a magvakban az enzimatikus lebontó folyamatok megindulnak, a csírázás elkezdődik. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a sörárpa duzzasztott szemeinek sugárérzékenysége 10—20-szorosan nagyobb a száraz szemeknél. A duzzasztott szemek kezelése röntgensugárzással a kezelt száraz árpaszemekétől alapvetően eltérő biológiai hatású. A duzzasztás során az árpa scutellumában levő amilázok az endospermium poliszacharidjainak lebontását megkezdik. A csírázási folyamatnak ez az első szakasza változatlanul marad a találmány szerinti eljárás során. Ennek eredményeként az enzimek aktivitásában a későbbi kezelés hatására sem következik be csökkenés. Az így duzzasztott sőrárpa röntgenkezelése szelektív hatást eredményez. A lebontó enzimek működése mellett a csírázás (kihajtás) nem, illetve igen nagy késéssel (kb. 8—10 nap) következik be. A kihajtás gátlását a röntgensugárzás hatására a légzési folyamatban végbemenő biokémiai változások okozzák. Nevezetesen a redukált glutation sugárhatásra rendkívül könnyen átalakul oxidált glutationná. Az oxidált g lutation visszaredukálási folyamatában az aszkorbinsav a H+ donor. Az aszkorbinsav oxidációjakor felszabaduló dehidroaszkorbinsav gátolja a kihajtást. (Pannonhalmi K.: A vetés előtti röntgenbesugárzás hatása néhány cukorrépa fajta C-vitamin tartalmának alakulására és a növények kezdeti fejlődésére. Doktori disszertáció, Gödöllő, 1968). A folyamat végeredményeként az árpát a technológiai előírásoknak megfelelő módon, de annál rövidebb ideig, 8 óráig áztatjuk. Az áztatólé leeresztése után, a csíráztatókádban történő betáplálás közben, a duzzadó szemek lágy röntgenbesugárzást kapnak. A csíráztatást a továbbiakban a technológiai előírások szerint, de annál 24 órával rövidebb ideig, 5 napig folytatjuk. A malátakészítés következő technológiai lépését a szokásos módon végezzük. A találmány szerinti eljárás az alábbi előnyökkel jár: 1) A kitermelés mintegy 3—6%-kal nő. 2) A kisebb vízfelvétel miatt a szárítás során energiamegtakarítás érhető el. 3) Kisebb vízfelhasználás. 4) Rövidebb csíráztatási idő miatt energiamegtakarítás, hatékonyság növekedés. 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
