199159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás véralvadásgátló peptidek és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
199159 ben a szakirodalomban szokásosan alkalmazott gyanta lehet. Előnyösen polisztirol, amely 0,5 — körülbelül 3% divinil-benzol alkalmazásával keresztkötéseket tartalmaz, és amely klórmetilezett vagy hidrometilezett és így alkalmas helyekkel rendelkezik a kezdetben bevezetett alfa-amino-csoporton védett aminosavval való észterkötés képzéséhez. Például ilyen alkalmazható hidroximetil-gyanta a Bodanszky és munkatársai által Chem. Ind. (London) 38, 1597-98 (1966) közleményben leírt gyanta. Klórmetilezett gyanta kereskedelemben kapható, a Bio Rád Laboratories, Richmond, California, terméke, és ilyen gyanták előállítási eljárását írták le Stewart és munkatársai „Solid Phase Peptide Synthesis“ (Freeman and Co., San Francisco, 1969), Chapter 1, pp. 1—6, közleményükben. A védett aminosav kötése a gyantához Gisin, Helv. Chem. Acta, 65, 1476 (1973) által leírt eljárással történik. Számos gyantához kötött védett aminosav kereskedelemben kapható. Például a találmány szerinti eljárással olyan polipeptid, amelynek karboxil-terminális egysége Thr úgy állítható elő, hogy a t-butoxi-karbonil-csoporttal (Boc) védett Thr-t egy benzilezett, hidroximetilezett fenil-acetamido-metil (PAM) gyantához kötve alkalmazzuk, amely kereskedelemben kapható. Miután az alfa-amino-csoporton védett aminosavat a gyanta hordozóhoz kötöttük a védőcsoportot eltávolítjuk. Az eltávolítás bármely alkalmas eljárással végezhetjük, például alkalmazhatunk trifluor-ecetsavat diklór-metánban, trifluorecetsavat önmagában, vagy sósavat dioxánban. A védőcsoport eltávolítást 0°C — szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten végezzük. Más szokásosan alkalmazott hasító reagenseket és körülményeket alkalmazhatunk az egyes alfa-amino-csoport védőcsoportok eltávolítására. Miután az alfa-amino-csoport védőcsoportot eltávolítottuk a következő aminocsoporton védett aminosavakat kötjük hozzá a kívánt sorrendben lépésenként. Más eljárás szerint több aminocsoportból álló molekulát is kapcsolhatunk, amelyet előzőleg a gyantához kapcsolás előtt oldatbani kapcsolás módszerrel állítunk elő. A polipeptid sorba bevezetett minden egyes aminosav esetében az alfa-aminocsoport védőcsoport a szakirodalomban alkalmazott ilyen csoportok egyike lehet. Az alkalmazható aminocsoport védőcsoportok lehetnek például (1) acilcsoport típusú védőcsoportok mint például: formilcsoport, trifluor-acetil-csoport, ftalilesöpört, toluolszulfonilcsoport(tozil), benzolszulfonil-csoport, nitro-fenil-szulfenil-csoport, tritil-szu!fenil-csoport, o-nitro-fenoxi-acetil-csoport és atfa-klór-butiril - csoport; (2) aromás uretán típusú védőcsoportok, mint például benziloxi-karbonil-csoport és szubsztituált benziloxikarbonil-csoport, mint például p-bróm-benziloxi-karbonil-csoport, p-klór-benziloxi-kar-5 4 bonil-csoport, p-nitro-benzil-karbonil-csoport, p-metoxi-benziloxi-karbonil-csoport, 1 - (p-bi fenil il )-1 - met i I-etoxi-ka rbonil-csoport, alfa, -alfa-dimetil-3,5-dimetoxi-ben- ziloxi-karbonil-csoport és benzhidriloxi-karbonil-csoport; (3) alifás uretán védőcsoportok, mint például t-butoxi-karbonil-csoport (Boc), diizopropil-metoxi-karbonil-csoport, izopropiloxi-karbonil-csoport, etoxi-karbonil-csoport és alliloxi-karbonil-csoport; (4) cikloalkil uretán típusú védőcsoportok, mint például ciklopentiloxi-karbonil-csoport, adamantiloxi-karbonil-csoport és ciklohexiloxi-karbonil-csoport; (5) tiouretán típusú védőcsoportok, mint például feniltio-karbonil-csoport; (6) alkil típusú védőcsoportok, mint például trifenil-metil-csoport(tritilcsoport) és benzilcsoport; és (7) trialkil-szilil-csoportok, mint például trimetil-szilil-csoport. Előnyösen alkalmazható aminocsoport védőcsoport a t-butoxi-karbonil-csoport. A megfelelő kapcsoló reagens kiválasztása a szakirodalomnak megfelelően történik. Különösen alkalmas kapcsoló reagens amennyiben a kapcsolandó aminosav Gin, Asn vagy Arg az N,N’-diizopropil-karbodiimid és az 1-hidroxi-benzotriazol. Ezen kapcsoló ágensek alkalmazása kiküszöböli a nitril és laktám képződést. Más alkalmazható kapcsoló ágensek (1) a karbodiimidek (például az N,N’-diciklohexil-karbodiimid, és az N-etil-N’- (y - (dimetil-amino) -propi 1 )-karbodiimid) ; (2) a ciánamidok (például az N,N-dibenzil-ciánamid); (3) a ketén-iminek; (4) az izoxazólium sók (például az N-etil-5-fenil-izoxazólium-3’-szulfonát) ; (5) monociklusos nitrogéntartalmú heterociklusos amidok, amelyek aromás jellegűek és 1—4 nitrogénatomot tartalmaznak a gyűrűben, mint például az imidazolidok, a pirazolidok és az 1,2,4-triazolidok. Alkalmazható heterociklusos amidok, például az N,N’-karbonil-diimidazol, és az N,N-karbonil-di-l,2,4-triazol; (6) alkoxilezett acetilén (például etoxi-acetilén); (7) olyan reagensek, amelyek az aminosavval vegyes anhidridet képeznek (például etil-klór-formiát és izobutil-klór-formiát) vagy a kapcsolandó aminosav szimmetrikus anhidridjét képezik (például Boc-Ala-O-Ala-Boc) és (8) a gyűrű nitrogénjén hidroxilcsoportot tartalmazó heterociklusos nitrogéntartalmú vegyületek (például N-hidroxi-ftálamid, N-hidroxi-szukcinimid és 1-hidroxi-benzotriazol). Más peptid kapcsolásban alkalmazott aktiváló ágenseket írt le munkájában Kapoor, J.Pharm. Sei., 59, pp. 1—27, (1970). A találmány szerinti eljárásban előnyösen valamennyi aminosav esetében az Arg, Asn és Gin kivételével, a szimmetrikus anhidrid kapcsoló reagens alkalmazható. Minden kapcsolt aminosavat vagy aminosav sort a szilárd fázisú reaktorba körülbelül négyszeres feleslegben viszünk be és a kapcsolást dimetil-formamid:diklór-metán (1:1) elegyben vagy tiszta dimetil-formamid-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
