199155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adenozin-5'-karboxamid-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

199155 körben, alacsony hőmérsékleten, szobahőmér­sékleten vagy emelt hőmérsékleten, előnyösen az alkalmazott oldószerek forráspontjához közeli hőmérsékleten, légköri vagy légkörinél nagyobb nyomáson. A találmány kiterjed továbbá az eljárás minden olyan változatára, amelyben valamely közbenső terméket, amely az eljárás bármely lépésében kapható, kiindulási anyagként hasz­nálunk és a még hátralevő lépéseket elvé­gezzük, vagy amelyben a kiindulási anya­gokat a reakciókörülmények között képezzük, vagy amelyben a reakciókomponenseket sóik vagy optikailag tiszta antipódjaik alakjában használjuk. Amennyiben kívánatos, a fenti eljárásokat úgy vitelezzük ki, hogy először megvédünk megfelelő módon bármely reak­cióképes, funkciós csoportot, ahogy azt már leírtuk. Előnyösen azokat a kiindulási anyagokat használjuk, amelyek az előzőekben említett előnyös vegyületeket adják a reakciók ered­ményeként. A találmány kiterjed az új kiindulási anya­gokra és ezek előállítására alkalmas mód­szerekre is. A kiindulási anyagok és a módszerek meg­választásától függően az új vegyületek izo­merek formájában, például diasztereomerek alakjában, optikai izomerekként (antipodók­­ként), racemátokként vagy ezek elegyeiként létezhetnek. Abban az esetben, ha- a fenti vegyületek vagy közbenső termékek diasztereomer ele­­gyeit kapjuk, akkor ezeket az egyes racemá­­tokra vagy optikailag aktív izomerekre vá­laszthatjuk szét ismert módszerekkel, pél­dául frakcionált desztillációval, kristályosí­tással vagy kromatográfiás úton. Az (I) általános képlető vegyületek vagy a bázikus közbenső termékek bármely racém termékeit optikai antipódokká rezolválhatjuk, például azok diasztereomer sóinak a szétvá­lasztásával, például a d- vagy 1-(tartarát-, dibenzoil-tartarát-, mandelát- vagy kámfor­­szulfonát)-sók frakcionált kristályosításával. Előnyösen a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek aktívabb antipódjait izo­láljuk. Végül a találmány szerinti eljárással elő­állított vegyületeket szabad formában vagy só alakjában kapjuk. Bármely keletkező sza­bad bázist például valamely megfelelő sav­­addíciós sóvá alakíthatunk, előnyösen gyógy­­szerészetileg elfogadható sav vagy anioncse­rélő készítmény segítségével, vagy a kelet­kező sókat a megfelelő szabad bázisokká alakíthatjuk át, például erős bázisok, így fém­vagy ammónium-hidroxid, vagy bármely bá­zikus só, például alkálifém-hidroxid vagy -karbonát, vagy kationcserélő készítmény fel­­használásával. Ezek és más sók, például a pikrátok szintén felhasználhatók a kapott bázisok tisztítására; a bázisokat ezután elő­ször sókká alakítjuk. A szabad vegyületek 9 és a só formájában lévő vegyületek közötti szoros kapcsolat figyelembe vételével a szabad vegyületeken ilyen értelemben a megfelelő sókat is érteni kell a lehetséges vagy meg­felelő körülmények között. Az (I) általános képletű vegyületek és sóik hidrátjaik alakjában is létezhetnek vagy magukba zárhatnak más oldószereket is, ame­lyeket a kristályosításhoz használtunk. A találmány szerinti eljárással előállí­tott vegyületek felhasználhatók gyógyszer­­készítmény, mégpedig olyan gyógyszerké­szítmények előállítására, amelyek szelektív adenozin-2 receptor stimuláló hatással ren­delkeznek. Ezek a gyógyszerkészítmények felhasználhatók például pszichotikus állapo­tok, így a skizofrénia, és a szív- és érrend­szeri rendellenességek, így a magas vérnyo­más, trombózis és az atheroszklerózis gyó­gyítására. A gyógyszerkészítmények alkalmasak enterális, így orális vagy rektális, transz­­dermális és parenterális beadásra emlősök­nek, ide számítva az embert is, olyan beteg­ségek kezelésére, amelyek felelősek az ade­­iiozin-2 receptor stimulálására, ahogy az elő­zőekben megadtuk, így a magas vérnyomás gyógyítására. A gyógyszerkészítmények hatá­sos mennyiségben tartalmaznak (I) általá­nos képletnek megfelelő adenozin-2 recep­tor stimuláló hatású anyagot általában egy vagy több gyógyszerészetileg elfogadható vivőanyaggal együtt. A találmány szerinti eljárással előállít­ható gyógyászatilag hatásos vegyületeket gyógyszerkészítményébe visszük be, amelyek e vegyületek hatásos mennyiségét tartalmaz­zák töltőanyagokkal vagy olyan vivőanyagok­kal együtt, amelyek alkalmasak enterális vagy parenterális alkalmazásra. Előnyösek a tabletták és a zselatinkap­szulák, amelyek a hatóanyagot együtt tartal­mazzák a) hígítószerekkel, például laktózzal, dextrózzal, szukrózzal, mannitollal, szorbit­­tollal, cellulózzal és/vagy glicinnel; bj.csúsz­­tató anyagokkal, például szilícium-dioxiddal, talkummal, sztearinsavval, ennek magné­zium- vagy kalciumsójával és/vagy polieti­­lén-glikollal; tabletták számára még c) kötő­anyagokkal, például magnézium-alumínium­­-szilikáttal, keményítőpasztával, zselatinnal, traganttal, metil-cellulózzal, nátrium-karboxi­­-metil-cellulózzal és/vagy polivinil-pirrolidon­­nal; kívánt esetben d) szétesést elősegítő anyaggal, például keményítőféleségekkel, agarral, alginsavval vagy ennek sójával, vagy pezsgőkeverékkel; és/vagy e) abszor­­bensekkel, színező, illatosító vagy édesítő anyagokkal keverve. A befecskendezhető készítmények előnyösen vizes izotóniás olda­tok vagy szuszpenziók, és a kúpok előnyösen zsíremulziókból vagy -szuszpenziókból ké­szülnek. A készítmények sterilizálhatok és/ /vagy tartalmazhatnak segédanyagokat, így tartósító, stabilizáló, nedvesítő vagy emul­­geáló anyagokat, oldást segítő anyagokat, 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom