199113. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2,3-diamino-akrilsavnitril-származékok előállítására

199113 A reakcióelegyből só formájában izolált 2,3-diamino-akrilsavnitril-származékokat lú­gos kezeléssel szabad bázissá alakíthatjuk. A (II) általános képletű diszulfid helyett adott esetben egy (IV), (IX) vagy (X) ál­talános képletű vegyülettel is reagáltatKatjuk a hidrogén-cianidot, az (I) általános képletű vegyületek előállítására. (2) 2-Amino-malonsavnitril felhasználá­sával [(b) eljárás] . A találmány szerinti (b) eljárást a 2. reak­cióvázlattal szemléltetjük. A reakciót szerves oldószerben, bázis je­lenlétében játszatjuk le. Oldószerként és bá­zisként az (a) eljárással kapcsolatban már említett vegyületeket, valamint alkoholokat is használhatunk. A (VI) képletű 2-amino-malonsavnitril olyan instabil, hogy rendszerint p-toluolszul­­fonsavva! alkotott sója, vagy egyéb sója for­májában használjuk. A reakció lejátszódása után az (a) eljá­rással kapcsolatban már említett módon ál­lítjuk elő a kívánt vegyületeket só, vagy sza­bad bázis formában. (3) Az (I) általános képletű 2,3-diamino­­-akrilsavnitril-származékokat — az R szubsz­­tituens jelentésétől függően — egy (VII) ál­talános képletű vegyülettel kicserélődési reak­cióba vihetjük, a reakció termékeként (VIII) általános képletű vegyületet kapunk (3. reak­cióvázlat). A találmány szerinti eljárással előállí­tott vegyületek szerkezetét infravörös ab­szorpciós spektrumuk, magmágneses rezo­nanciaspektrumuk, tömegspektrumuk alapján, vagy egyéb analitikai eljárásokkal állapít­hatjuk meg. A találmányt közelebbről az alábbi pél­dák segítségével kívánjuk ismertetni, a kor­látozás szándéka nélkül. 1. példa 2,3-Diamino-3-(fenil-tio)-akrilsavnitril-p­-toluolszulfonát (1. vegyület) előállítása (4. reakcióvázlat) 1 g difenil-rdiszul fid, 3 g trietil-amjn és 7 g hidrogén-cianid 21 g acetonitrillel készült ol­datát szobahőmérsékleten 1 órán keresztül keverjük. Az oldószert elpárologtatjuk, és a maradékhoz 1,5 g p-toluolszulfonsavat adunk, erőteljes keverés közben. 2,3 g halványsár­ga csapadékot kapunk, amelyet szűréssel ösz­­szegyűjtünk, n-hexánnal alaposan mosunk és vákuumban szárítjuk. Az átkristályosítást acetonitrilből végezzük, a kapott fehér kris­tályos anyag olvadáspontja 148—149°C (bom­lás közben). Elemanalízis eredmények a c16h17n3o3s2 összegképlet alapján: számított: C=52,9%, H=4,7%, N=ll,6%, S= 17,6% ; talált: C=52,9%, H=4,4%, N=ll,6%, S=17,5%. A terméket infravörös- és NMR-spektru­­ma alapján mint a cím szerinti vegyületet azonosítottuk. 3 4 2. példa 2,3.-Diamino-3-(fenil-tio)-akrilsavnitril-p­­-toluolszulfonát (1. vegyület) előállítása (4. reakdóvázlat) 8 g difenil-diszulfid, 10 g trietil-amin és 18 g hidrogén-cianid 60 ml xilollal készült oldatát szobahőmérsékleten 50 percen keresz­tül keverjük. Az oldószert csökkentett nyo­máson elpárologtatjuk, és a maradékot szűr­jük, majd 20 g p-toluolszulíonsav 50 ml aceto­nitrillel készült oldatát adjuk a szűrlethez. A kivált halványsárga, kristályos csapadé­kot szűréssel összegyűjtjük, és acetonitrillel, majd n-hexánnal mossuk, vákuumban szá­rítjuk, és acetonitrilből átkristályosítjuk. 5,7 g halványsárga, kristályos anyagot kapunk, olvadáspontja 148—149°C (bomlás közben). A termék infravörös abszorpciós spektru­ma azonos az 1. példa szerint előállított ve­­gyü letéve). 3. példa 2.3- Diamino-3-(fenil-tio)-akrilsavnitril-p­­-toluolszulfonát (1. vegyület) előállítása (5. reakdóvázlat) 2 g trietil-amin és 2 g difenil-diszulfid 30 ml acetonitrillel készült oldatához keve­rés közben, szobahőmérsékleten, 10 perc alatt hozzáadunk 1 g 2-amino-malonsavnitril-p­­-toluolszulfonátot. Az oldószer felét eltávo­lítjuk, majd a maradékhoz 2 g p-toluolszul­­fonsavat adunk. A reakcióelegyet az 1. pél­dában leírtak szerint feldolgozva fehér, kris­tályos anyagot kapunk, olvadáspontja 148— 149°C (bomlás közben). A termék infravörös spektruma alapján azonos az 1. példa szerint előállított vegyü­lettel. 4. példa 2.3- Diamino-3-(fenil-tio)-akrilsavnitril (3. vegyület) előállítása (6. reakcióvázlat) 10 g 1. példa szerint előállított 2,3-diami­­no-3- (fenil-tio) -akrilsavnitril-p-toluolszul*o­­nát 100 ml etil-acetáttal készült szuszpen­­zióját szobahőmérsékleten 80 ml telített nát­­rium-karbonát-oldattal kezeljük. A. szerves fázist elválasztjuk, sóoldattal mossuk és víz­mentes magnézium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávo­lítjuk, és a maradékként kapott sárga kris­tályos anyagot kloroform és n-hexán elegyéből átkristályosítjuk. Halványsárga kristályos anyagot kapunk, olvadáspontja 86,5—87,5°C (bomlás közben). A terméket infravörös abszorpciós spekt­ruma, NMR-spektruma és tömegspektruma alapján, mint cím szerinti vegyületet azono­sítottuk. 5. példa 2.3- Dlamino-3-(metil-tio)-akrilsavnitril-p­­toluolszulfonát (21. vegyület) előállítása (7. reakdóvázlat) 18,8 g dimetil-diszulfid 40% trietil-amint tartalmazó 250 ml benzollal készült, hűtött oldatához 48 ml hidrogén-cianidot adunk, és 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom