199107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aminosavak és alfa-aminosav-amidok előállítására katalitikus hidrolízissel heterogén fázisban

199107 A reakció gyorsan és kvantitatívan megy végbe, még szobahőmérsékleten is. Az old­hatatlan karbonilgyantát ezután egyszerű szűréssel vagy centrifugálással eltávolíthat­juk a közegből, majd regenerálás nélkül visz­­szajuttatjuk a reakcióközegbe. Ahelyett, hogy szakaszos eljárással a ka­talizátort mindig újra visszajuttatnánk a reak­cióközegbe, a találmány szerinti eljárás ki­vitelezhető oly módon is, hogy a (B) általá­nos képletű a-aminosav-nitrilt vagy sóját tar­talmazó oldat folyamatosan az oldhatatlan és rögzített, karbonilcsoportot tartalmazó katalizátorral kerül érintkezésbe. A találmány szerinti eljárás egy ilyen elő­nyös megvalósítási módja úgy írható le, hogy a (B) általános képletű a-aminosav-nitril kiindulási anyagot célszerűen egy csőreak­tor felső részén tápláljuk be egy olyan oldat­ban, amely ugyanakkor 0,1 — 1 mól hidroxil­­iont is tartalmaz 1 mól a-aminosav-nitrilre számítva. A karbonilcsoportokat tartalmazó polimergyanta célszerűen a csőreaktorban rögzítve van, és 0,1 —10 milliekvivalens/g ka­pacitással rendelkezhet (a karbonilcsopor­­tokra számítva). így a reaktor kivezető nyí­lásánál közvetlenül megkaphatjuk a termék a-aminosavat. Ogy is eljárhatunk, hogy a reaktorból távozó oldatba hidroxilionokat tar­talmazó lúgos oldatot vezetünk be úgy, hogy a hidroxilionok mólkoncentrációja elérje az a-aminosav-amidét, s ez utóbbit így mennyi­ségileg a-aminosavvá hidrolizálja. A hidroxilionokat valamilyen alkáliíém­­vagy alkáliföldfém-hidroxid vagy ammónium­­-hidroxid alakjában juttatjuk be a reakció­közegbe. Azok az (I) és (111) általános képletű po­limergyanták, amelyeknek oldalláncain kar­bonilcsoportot tartalmazó végcsoportok van­nak, — nem korlátozó jelleggel — tökéletesen alkalmasak a találmány szerinti eljárás gya­korlati kivitelezésére. Azok a polimergyanták, amelyeknek ol­dalláncain nyílt szénláncban helyetíoglaló, karbonilcsoportot tartalmazó végcsoportok vannak, az (I) általános képletnek felelnek meg; a képletben ^jelentése (Pj)poliakrilát mátrix, H jelentése l—4 szénatomos alkilcsoport. Azok a polimergyanták, amelyek a kar­bonilcsoportot egy cikloalkanon csoport for­májában tartalmazzák, a (II) általános kép­letnek felelnek meg. A képletben (^jelentése a fenti, Z jelentése a fenti, R jelentése azonos az (I) általános kép­letbeli R1 jelentésével, m jelentése a fenti, n’ értéke-a fenti, n” értéke 0, 1, 2 vagy 3, és n’+rT<3. Azokat a polimergyantákat pedig, ame­lyekben a karbonilcsoport egy heteroatomot is tartalmazó cikloalkanon csoport formájá-3 ban van jelen, a (III) általános képlet jellem­zi; a képletben (P) jelentése (PJ) poliakrilát mátrix, L jelentése a fenti, m értéke 0 vagy 1, n’ értéke 0,1 vagy 2, n” értéke 0, 1 vagy 2, és n’+n”<3 A (III) általános képletű polimergyanták­ban lévő (H) általános képletű heterociklo­­alkanon-csoport jelentése e) vagy h) képletű csoport. A találmány szerinti eljárásban a® po­limergyanta mátrix jelentése poliakrilat-tí­­pusú polimer. E mátrixok célszerűen kereszt­­kötéseket tartalmaznak, amely biztosítja, hogy egy mikropórusos szilárd polimer vagy gél jöjjön létre, például szilárd polimerszemcsék vagy gyöngyök formájában. A polimergyan­­tamátrixra árjelölést alkalmazzuk. E különféle polimermátrixok előnyösen keresztkötésekkel térhálósítva vannak. A ke­resztkötések létrehozására például divinil-ben­­zolt vagy egy (A) általános képletű N,N’­­-bisz-akriloil-polimetilén-diamin-származékot alkalmazunk. Az (A) általános képletben x értéke 1 és 6 közé eső egész szám, R jelentése hidrogénatom, metil- vagy etil­­csoport, vagy két R csoport együttesen egy —(CH2)j,- , —képletű alkiléncsopor­­tot képez, y értéke 1 és 4 közé eső egész szám. Bevezetjük az alábbi jelöléseket: /Pu\megfelel a divinil-benzollal térháló- V^sított (PVnek, /'Pií)megfeieí az (A) általánosképletűN.N’­­V.-'-bisz-akriloil-polimetilén-diaminnal tér­hálósított (Pj)-nek. A felsorolt polimergyantákat egyaránt elő­állíthatjuk a megfelelő monomerek polimeri­­zációjával és a polimerek megfelelő funkciós csoportokkal való ellátásával is. A karbonilcsoportot tartalmazó polimer­gyantát előállíthatjuk bármely olyan mono­mer polimerizációjával, amely monomeren bármely ismert módon karbonilcsoport hoz­ható létre. Egy ilyen karbonilcsoportot tar­talmazó polimergyanta készítésére szolgáló, találmány szerinti eljárást az 1. reakcióváz­laton mutatunk be. Példaképpen egy olyan (lile) vagy (Ilid) képletű polimer előállí­tását mutatjuk be, ahol a (III) képletben m értéke 0, n’ és n” értéke egyaránt 1. Az így kapott polimergyanta mátrixa poliak­­riiát típusú — az (A) általános képletű N,N’­­-bisz-akriioil-polimetilén-diaminnal képezett keresztkötésekkel. A találmány szerinti, karbonilcsoportot tartafmazó polimergyantákat úgy is előállít­hatjuk, hogy egy poliakrilát-tipusú mátrixra egy karbonii funkciós csoportot tartalmazó vegyületet viszünk rá. E polimerek aktiválását több különféle, ismert módon hajthatjuk végre. A poliakri-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom