199107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aminosavak és alfa-aminosav-amidok előállítására katalitikus hidrolízissel heterogén fázisban

199107 2 A találmány tárgya eljárás 2—6 szénato­mos a-aminosavak vagy (1—4 szénatomos alkil-tio) - (2—6 szénatomos alkil)-a-amino­­-karbonsavak, ill. a-aminosav-amidok előállí­tására katalitikus hidrolízissel. A találmány szerinti eljárással a-aminosav-nitrilnek vagy sójának katalitikus hidrolízise — az adott reakciókörülményektől függően — vagy a megfelelő a-aminosav képződéséhez vagy köz­vetlenül az aminosav sójának a képződésé­hez vezet. A sóból az aminosav egyszerű sem­legesítéssel könnyen felszabadítható. Ennél­fogva a találmány tárgyához tartozik az a­­-aminosavak előállítása is racém elegy for­májában — a megfelelő a-aminosav-nitrilből, valamint sóikból, illetve ezek megfelelő pre­­kurzor-vegyületeiből kiindulva. E vonatkozásban utalnunk kell az a-ami­­nosavak vitathatatlan ipari jelentőségére. Némelyikük ténylegesen felhasználást nyer a humán vagy az állatgyógyászatban, vala­mint a táplálkozásban, pl. a felvett táplálék komplettálására. Más aminosavak szappanok vagy kozmetikumok összetételében is szere­pelhetnek. A technika jelenlegi állása szerint a-amino­­savakat a megfelelő aldehidekből állítanak elő a Strecker-reakció révén vagy az eredeti reakció számos módosítása egyikének a se­gítségével — különös tekintettel a 2 372 797 számú francia szabadalmi leírásban közölt eljárásra. Ezen korábbi szabadalmi leírás szerint a köztitermék a-aminosav-nitrilt vagy valamely sóját bázikus közegben katalitiku­sán elhidrolizálják. A reakciót úgy végzik, hogy egy legalább egyfajta karbonilszárma­­zékot tartalmazó, vizes oldatban hidroxid­­ionok jelenlétében reagáltatják. Noha egy ilyen típusú eljárás igen szelektív és gazda­ságos, mégis szükség van a karbonil-kata­­lizátor elválasztására és kívánatos a reak­ciórendszerbe való visszajuttatása is. Ezen túlmenően, ebben a technika állásához tar­tozó eljárásban a felhasználható karbonil­­-katalizátorok köre igen leszűkül a homogén bázikus közegben megkívánt stabilitás miatt. A találmány célja, hogy kiküszöbölje ezen legközelebb álló, ismert megoldás hátrányait. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy egy a-aminosav-nitrilt vagy valamely sóját vizes közegben, hidroxidionok jelenlété­ben reagáltatunk, a reagensek egy polimer­­gyanta felszínén kontakt katalizált reakció­ba lépnek, és hogy a bázikus vizes közegben oldhatatlan gyanta oldalláncai reaktív kar­­bonilcsoportokban végződnek. A karbonilcsoportokat tartalmazó, oldal­láncokkal rendelkező és részlegesen hidra­tálható polimergyanták, amelyeket az eljá­rás során alkalmaznak, a (G) általános kép­letnek felelnek meg. A képletben .—^ (P) polimergyanta mátrix jelentése(P| jak­­rilát gyanta Z jelentése —NH—(CH2)B—C— képletű II O 1 csoport, ahol n értéke 1 vagy 2 m értéke 0 vagy 1, R, jelentése hidrogénatom, és R2 jelentése 1—4 szénatomos alkil-karbo­­nil-metil-csoport, vagy R, és R2 együttes jelentése a kapcsolódó nitrogénatommal együtt öt-héttagú cik­­loalkanoncsoport. A találmány egy másik jellegzetessége, hogy csak kis mennyiségű hidroxilion kerül a vizes közegbe — mintegy 0,1—0,3 mól a kiindulási a-aminosav-nitril 1 móljára vo­natkoztatva. Ezek a reakciókörülmények te­szik lehetővé a találmány szerinti eljárással előállított a-aminosav-amidok kinyerését a reakcióközegből. A találmány szerinti eljárás egy másik jel­lemzője szerint a hidroxilionokat annak érdeké­ben visszük be a reakcióközegbe, hogy a kiin­dulási a-aminosav-nitrillel lényegében azonos mólkoncentrációjuk elérését biztosítsuk, s épp ez az, ami a megfelelő előállított a-aminosav kinyerését lehetővé teszi. További jellemző vonása a találmány sze­rinti eljárásnak az, hogy a vizes reakciókö­zeg víztartalma minimális. 1 mól víz jut a kiindulási a-aminosav-nitril minden egyes móljára. Az eljárást úgy is végezhetjük, hogy a megfelelő aldehid és alkálifém-cianid, vala­mint ammónium-hidroxid keverékét reagál­­tatjuk. Ezek kiindulási anyagok az a-amino­­sav-nitrilek előállításánál, s az eljárás során a reakciót polimergyantán kötött hidroxilionok jelenlétében játszatjuk le. A polimergyanta oldalláncait karbonilcsoportok zárják le, és a gyanta lúgos közegben oldhatatlan. A találmány értelmében a katalitikus hid­rolízis konkrétan a (B) általános képletű a-aminosav-nitrilek hidrolízisére szolgál, a képletben R” jelentése hidrogénatom vagy 1—6 szén­atomos alkilcsoport vagy (1—4 szénatomos alkil-tio) - ( I—6 szénatomos alkil)-csoport. Az eljárás a-aminosav-nitrilek sóira és prekurzor-vegyületeire is alkalmazható. A találmány szerinti eljárás különöskép­pen célszerűen alkalmazható az a-amino-pro­­pionitril esetében, amikor is az eljárás termé­ke az alanin, és az a-amino-metil-merkapto­­-butironitril esetében, amely a nagy gazda­sági jelentőségű metionin prekurzora. A találmány egyéb jellemző, előnyös tu­lajdonságait az alábbi részletes leírás fej­ti ki, különös tekintettel az egyes példákra. A találmány szerinti eljárás kivitelezése során azt találtuk, hogy ha egy (B) általános képletű a-aminosav-nitrilt vagy annak sóját, így például hidrokloridját, olyan vizes kö­zegbe teszünk, amely egy oldhatatlan, kar­­bonilcsoportot tartalmazó polimergyanta szuszpenzióját és hidroxidionokat tartalmaz, akkor a kiindulási a-aminosav-nitrilnek meg­felelő a-aminosav-amidhoz jutunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom