199102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-alkoximetil-glicerin-származékok előállítására

199102 1 A találmány tárgya eljárás az új (C) ál­talános képlett! 2-(alkoxi-metil)-glicerin-l,3- -származékok előállítására—ebben a kép­letben R1 és R3 jelentése 2—7 szénatomos alkanoil­­csoport, benzoilcsoport vagy 1-ada­­mantanoilcsoport; R6 jelentése 1—4 szénatomos alkilcso­­port. Ezek a vegyületek előnyös köztitermékek a vírusellenes hatású 9-(l,3-dihidroxi-2-prop­­oxi-metiI)-guanin és származékai előállítá­sára. A (C) általános képlett! vegyületek elő­állítása a találmány értelmében oly módon történik, hogy valamely (D) általános kép­­letü vegyületet — ebben a képletben R4 és R6 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel — valamely protikus sav jelenlétében egy (E) általános képletü vegyülettel — ahol R1 és R3 jelentése egyezik a fent megadottal — rea­­gáltatunk és a kapott reakciótermékből a kí­vánt (C) általános képletü vegyületet elkü­lönítjük. A találmány szerinti eljárás reakcióme­netét a csatolt rajz szerinti I. reakcióvázlat szemlélteti; az itt szereplő általános képle­tekben R1 és R3 jelentése 2—7 szénatomos alkanoilcsoport, benzoilcsoport vagy 1-ada­­mantanoilcsoport, R4 és R6 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport. Az I. reakcióvázlatban az (1) reakcióban egy (F) általános képletü dialkoxi-metánt egy (G) általános képletü anhidriddel rea­­gáltatunk protikus sav katalizátor jelenlété­ben. A két reagáló vegyületet körülbelül 1:1 mólarányban elegyítjük valamely protikus sav, például szerves szulfonsav, mint p-to­­luolszulfonsav, vagy valamely ásványi sav, például sósav vagy kénsav katalitikus meny­­nyiségének jelenlétében. A reakciót valamely aprotikus szénhidrogén-jellegű oldószerben, például benzolban, vagy oldószer nélkül foly­tathatjuk le, általában az elegy forráspont­jának megfelelő hőmérsékleten. A reakcióidő 1 —12 óra, rendszerint 6 óra körül lehet. A módszerre vonatkozólag vő.: J. Am. Chem. Soc., 76, 5161 (1954). Előnyösen szimmetrikus szerkezetű an­­hidridet és ugyancsak szimmetrikus szerke­zetű dialkoxi-metánt alkalmazunk ebben a reakcióban, minthogy ebben az esetben igen nagy mértékben csökken a lehetséges reak­ciótermékek száma. Alkalmazhatók természe­tesen aszimmetrikus anhidridek és/vagy aszim­­metirikus alkoxi-metánok is; egyes esetek­ben az aszimmetrikus anhidridek szelektíven vezetnek a lehetséges reakciótermékek vala­melyikéhez. Az eljárás következő lépésében felhasz­nálásra kerülő (E) általános képletü 1,3-di­­alkanoil-glicerinek kétféle módon állíthatók elő. Az egyik módszer szerint glicerint 2 mól­­-ekvivalensnél valamivel nagyobb mennyi­ségű savkloriddal vagy savanhidriddel rea­­gáltatunk aprotikus oldószerben, valamely 2 2 szerves bázis, például trialkil-amin és vala­mely nukleofil katalizátor, például piridin je­lenlétében. A másik módszer szerint äz (E) általá­nos képletü vegyületek dihidroxi-acetonból kiindulva állíthatók elő a J. Org. Chem., 35, 2082 (1970) közleményben leírt módon. A dihidroxi-acetont piridinben ekvivalens meny­­nyiségű zsírsav-kloriddal reagáltatják, majd a középponti helyzetű ketocsoportot tetrahid­­rofuránban bór-hidriddel redukálják, amikor­­is a kívánt (E) általános képletü 1,3-dialka­­noil-glicerin keletkezik. A következő (2) reakcióban az előző re­akciólépésben kapott (D) általános képle­­tű vegyületet valamely protikus sav katali­zátor, például szerves szulfonsav, mint p­­-toluolszulfonsav vagy katalitikus mennyi­ségű ásványi sav, mint sósav vagy kénsav jelenlétében reagáltatjuk az (E) általános képletü vegyülettel, amikoris a (C) képletü elegyet tartalmazó reakciótermékhez jutunk. A reakció lefolytatása céljából a (D) és (E) általános képletü vegyületeket külön reak­cióközeg alkalmazása nélkül elegyítjük egy­mással és a katalitikus mennyiségű protikus sav katalizátorral. A (D) általános képletü vegyületet előnyösen feleslegben alkalmazzuk és így ez a felesleg szolgál egyúttal a reak­ció közegéül is. A reagáló vegyületek egy­mással való elegyítése során nem feltétle­nül szükséges külső hőforrást alkalmazni a reakcióelegy felmelegítésére, bár ilyen fel­­melegítés útján általában növelhető a reak­ciósebesség. Maga a reakció exoterm lehet; ilyen esetben a reakcióelegynek a környeze­ti hőmérsékletre való lehűlése jelzi a reak­ció befejeződését. A reakció 1—6 órai időt vehet igénybe, általában azonban körülbe­lül 2 óra alatt befejeződik. A fent ismertetett (2) reakció terméke­ként a találmány szerinti új (C) általános képletü vegyület mellett — minthogy a (D) általános képletü vegyület másik reakcióké­pes részeként jelenlevő R4-CO-0-csoport is részt vehet a reakcióban — a megfelelő (A) általános képletü vegyület is képződik; a kí­vánt (C) általános képletü vegyületet a szo­kásos módszerekkel, például a különböző old­hatóság alapján különíthetjük el a mellék­­termékként képződött vegyület mellől. Az említett két reakciótermék mennyisé­gi aránya elsősorban az (E) általános kép­­letű vegyület R1 és R3 szubsztituenseitől függ; így például ha R1 és R3 helyén pivaloilcso­­port áll, akkor a reakciótermék túlnyomórészt a (C) általános képletü vegyületből áll, míg ha R‘ és R3 helyén pl. benzilcsoport szerepel­ne, akkor a B reakció termékében az (A) ál­talános képletü vegyület lenne nagyobb meny­­nyiségben. Minthogy az (A) általános kép­letü vegyület is közvetlenül felhasználható a gyógyászatilag értékes vírusellenes guanin­­származékok előállítására, a találmány sze­rinti eljárással előállított (C) általános kép-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom