199074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás carbamazepin késleltetett hatóanyag-leadású orális adagolási formájának előállítására

3 HU 199074 B 4 Egy stabil vizes szuszpenzióban a Car­­mmazepin-dihidrát kristályok több naptól­­öbb hétig terjedő időre úgy vannak disz­­:>ergálva, hogy a hatóanyag-kristályokból őrténő idő előtti szedimenlumképződést nem ehet észlelni. A Carbamazepin időben elhúzódó leadá­sára a . dihidrátkristályok leginkább alkalmas -észecskenagysága a kb. 10 /jm-nél nagyobb, ie kb. 200 um-nél kisebb tartományba esik. Előnyös a kb. 20 pm-nél nagyobb és kb. 100 im-nél kisebb részecskeméret-tartomány, mi­­nellett a dihidrátkristályoknak legalább 90X- a az előbbi (kb. 10 pm - kb. 200 pm) és egalább 80%-a az utóbbi (kb. 20 jum - kb. 00 um) mérettartományban kell lenniök. A részecskék nagyságára megadott ada­­ok csak körülbelüli értékeket jelentenek, zeket meg lehet határozni a Carbamazepin­­dihidrát kristályok átmérőinek mérésével. Ezen érték meghatározására a részecs­­senagyság-analitika ismert eljárásai alkalma­­ak, mint például a fénymikroszkóppal vég­ett mikroszkópiás módszerek, a fénnyel ’égzett részecskenagyság-mérés, Így példá­­íak okáért a .szórt fény' eljárás vagy a urbidimetriás eljárások, továbbá a szedimen­­ációs eljárások, mint például az Andreasen­­pipettával végzett pipettaanalizis, a szedi­­lentációs mérleggel, fotoszedimentométerrel égzett mérés, valamint a centrifális erőtér­en történő szedimentáció meghatározása, legemlitjük még az impulzuseljárásokat, így Coulter-számlálót, valamint a nehézségi erő agy a centrifugális erő segítségével végzett iválogatás módszerét. Mindezen módszerek s mertetése - egyebek mellett - megtalálható .Voigt ' 64-79. oldalán. A részecskék nagyságát előnyösen a di­­idrát-kristályok olyan mintájából kiindulva atározzuk meg, amelyből előzőleg egy rep­­ezentativ kiválasztást csináltunk azáltal, ogy pl. egy mintából a különösen nagy és a ülönösen kicsiny kristályokat elimináltuk és sak a kristályok 90%-át vizsgáltuk, majd zen szélsőséges méretű kristályoktól meg­­sztitott mintát vetjük alá valamelyik fent evezett eljárásnak és meghatározzuk a ré­­zecskék átlagos átmérőjét és a standard el­érést. A megadott részecskenagyság esetén pozitív és a negatív irányú standard elté- és kb. 1-10% a középértékhez képest. A Carbamazepin jelen találmány szerinti rális beadási formája különösen kiemelkedő iviselhetŐBégével és nagy tárolási stabilitá­­ival tűnik ki. így a szirupoknál a ható­­nyag-kristályok kiülepedését (szedimentá­­ióját) még heteken, sőt hónapokon át tartó osszabb időtartam után sem lehet észlelni, ülönösen meglepő az, hogy tű alakú dihid­­átkristályok kialakulása és agglomerációja zen folyékony kiszerelési formában egyálta­­n nem következik be, ami a készítmény fo­­ékonysági tulajdonságait és ezzel a gyógy­­zer adagolását hátrányosan megváltoztatná. A hatóanyag leadásának késleltetett volta mi­att a 10 jum-nél, különösen a 20 pm-nél na­gyobb részecskenagyságú kristályokból a hatóanyag igen egyenletesen szívódik fel és fejti ki hatását a terápiás Bzinten, mimellett a túl magas értékű kezdeti dózis alkalmazá­sát el lehet kerülni. A találmány szerinti orálisan beadható gyógyszerformát úgy állítjuk elő, hogy vala­milyen alkalmas védókolloidból, amely a Car­­bamazepin-hidrátformák növekedését vízben mind a formára, mind a nagyságra nézve megfelelő módon befolyásolni képes, vizes diszperziót készítünk, majd ehhez a diszper­zióhoz vízmentes Carbamazepint adunk hozzá és a kapott szuszpenziót a továbbiakban egy orálisan beadható folyékony gyógyszeralakká dolgozzuk fel. A fenti eljárásnak lényeges előnyei van­nak; az eljárással például olyan orálisan be­adható gyógyszert, Így szirupokat lehet elő­állítani, melyekben a Carbamazepin-dihidrát hatóanyag igen nagy hányada (így például több mint 90%-a) olyan kocka vagy kocka­szerű formában van, melyek réBzecskenagy­­sága a kedvező részecsketartományon belüli, azaz kb. 10 /um-200 um közötti, emellett külö­nösen előnyös, hogy a nedvesen történő őr­lési műveletet el lehet hagyni, ami egyrészt technikailag nehézkes, másrészt a 10 jum-nél kisebb részecskék keletkezése miatt hátrá­nyos. A .vizes diszperzió* meghatározás olyan vizes fázisokat foglal magába, melyekben a védókolloid - vízben való oldhatóságától füg­gően - szuBzpendált, kolloid-diszpergált vagy oldott formában van. A vízmentes Carbamazepin, melyet hid­­rátja keletkezése közben a vizeB szuszpenzió előállításához alkalmazunk, előnyösen amorf vagy tetszőleges nagyságú részecskékből álló kristályos formájú lehet. A védőkolloidok, melyek a Carbamaze­­pin-hidrátalakok és különösen a kocka alakú vagy kockához hasonló formájú dihidrátkris­tályok növekedését befolyásolják, képesek megakadályozni a 200 pm-nél nagyobb méretű hidrátkristályok, különösen az említett mé­retnél nagyobb dihidrátkristályok képződé­sét. Az ilyen védőkolloidok a&onban minde­nekelőtt és meglepő módon a kocka alakú ée az ehhez hasonló formájú részecskék képző­dését segitik elő és á hátrányos kristályfor­mák keletkezését, melyek szuszpenziók előál­lítására alkalmatlanok, igy pl. a tű alakú és nagyobb méretű dihidrátkristályok képződé­sét gátolják. Mint azt az előbbiekben már említettük, a vízmentes módosulatokból vágy az amorf részecskékből történő nagyobb mé­retű, tű alakú dihidrátkristályok képződése a szuszpenziók előállítása szempontjából nem előnyös, mivel az ilyen tű alakú kristályok aggregációra és kiülepedésre hajlamosak, en­nélfogva ezeket nedvesen meg kell őrölni. Mindezeken túlmenően az ilyen tű alakú, di-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom