199069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcslé színtelenítésére és a színtelenítő abszorbens gyantáknak a gyümölcslében levő szerves savakkal történő aktiválására
1 IIU 199069 B 2 A találmány tárgya eljárás gyümölcslé színező anyagainak megkötésére adszorbens gyantán és a szlntelenitő adszorbens gyanták aktiválásárat melynél a gyanta lúgos eluálását és kimosását követően az aktiválásra külső forrásból származó sav (pl. ásványi sav) helyett savas, előnyösen 4-nél kisebb pH értékű növényi levet alkalmazunk. A gyümölcslevek technológiai kezelése során különböző típusú barna szinű - melanin, humin, karamell, stb - termékek keletkeznek, amelyeket a léből nagyrészt el kell távolítani, ha megfelelő minőségű illetve szinű készterméket kívánunk előállítani. A régebbi technológiai eljárások ezeknek a színezőanyagoknak az eltávolítására csontszenet, majd különböző tipusú aktív szeneket alkalmaznak. Jelenleg elterjedtebb szlntelenitő anyagok az aktív szenek. Két fő típusuk: a vegyszerrel aktivált (Carboraffin) és a gázzal aktivált (Norit) tipusú szenek. Az aktív Bzén akkor hatásos, ha a lével 15-20 percig érintkezik. A felhasznált aktiv szén cukorra számított mennyisége 0,05-0,3%. Az aktivszenes szintelenités alkalmazásával járó nehézségek:- szűrőruha, szűrőberendezések használata,- szűrőruha mosása,- a szükséges kezelési hőmérséklet 80-95 °C,- kis szlntelenitő képesség,- a regenerálás nem gazdaságos, használat után hulladékanyag képződik,- a szénszemcsék teljes visszatartásához utószűrés szükséges. (Wertán Pál: .Cukoripari zsebkőnyv’ című szakkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. a 213-214. oldalakon). Az ioncserélő gyanták fejlesztése során kialakították az adszorbens gyantákat, amelyek adszorpció útján kötik meg az említett színezőanyagokat. Az adszorbeátum (a gyantán megkötött színezőanyag), a gyantáról megfelelő regenerálással eltávolítható, így az adszorbens gyanta ismét alkalmas színezőanyagok megkötésére. A szlntelenitő adszorbens gyanták két tipuscsoportba sorolhatók:- Kifejezetten adszorbens gyanták, amelyek csak igen kis mértékben cserélik ki az oldat ionjait. Általában polikondenzációs felépítésű műgyanták. A színezőanyagokat elsősorban a savas 3-5 pH tartományban kötik meg. Ezeknek a műgyantáknak a regenerálása a színezőanyagoknak lúgos oldattal való eluálásával történik.- Anioncserélő, ritkábban kationcserélő műgyanták. Ezek makropórusos gyanták, amelyek belső felületén az ioncsere főfolyamata mellett a színezőanyagok is adszorbeálódnak. Adszorbens gyantákat a következő cégek forgalmaznak, nagyobb részt cukoripari célokra.- A 171, A 172, S 587, S 761, S 861 megjelölésű típusokat a Duolite International S.A. (Franciaország, USA).- Dowex 21-X, Dowex SBR-P megjelölésű típusokat a Dowex (USA, Svájc).- A 501 D megjelölésű típust a Kastel (Olaszország),- EA 60 megjelölésű típust a Wofatit (NDK),- FS, K megjelölésű típust a Zeolit (Anglia). Az olyan adszorbens gyantáknál, amelyek csak savas közegben kötik a színezőanyagokat, a regenerálás ismert eljárás: a színezőanyag- eluálása 1-2%-os NaOH oldattal, majd annak vízzel történő kimosása után a savas aktiválás 1-4% ásványi savat, általában sósavat tartalmazó oldattal történik. A szintelenitő ioncserélő gyanták regenerálását (kb. 1%-os NaOH oldattal) és aktiválását (kb. 1%-os sósavval) a cukorgyártási technológiában, ismerteti Wertán Pál: .Cukoripari zsebkönyv * című szakkönyv (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964.) a 214-215. oldalakon. A 148 588 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás a cukorlé szintelenitésének céljára alkalmazott műgyanták aktiválásához, vagy csak igen kismennyiségű savnak, vagy inkább sóoldatnak, pl. ammóniumklorid oldatnak használatát említi. Az adszorbens gyanta aktiválására felhasznált sósavnak vagy más ásványi savnak számos hátránya van.- Az ásványi savak általában erősen korroziv hatásúak, ezért különleges Baválló felszerelés szükséges a szállításhoz, tároláshoz, kezeléshez, adagoláshoz.- Az ásványi savak kezelése balesetveszélyes, ezért csak megfelelően kiképzett ét védőfelszereléssel ellátott személyzet végezheti.- Az ásványi savak hígítására és adagolására külön készülék szükséges, amely nen gyártható korrózióálló (saválló) acélból hanem csak különleges bevonattal ellátott vagy különleges műanyagból készült szerkezeti anyagokból, ami viszonylag költséges.- Az ásványi savat az aktiválás után az adszorbens gyantából ki kell mosni, a mosóvíz a szennyvízhálózatot fokozatosan terheli. 1 m3 adszorbens gyanta kimosása 2- -3 m3 mosóvizet igényel. A kifolyó lé pí értéke 2-nél kisebb.- Az ásványi savak beszerzése külön költségtényezőt jelent.- Az ásványi savak anionjai (klorid vág; szulfát) a szintelenítésre kerülő gyümölcslébe kerül, csökkenti a pH értéket és észrevehető izváltozást is okoz. .Az Erjedésipari Kutatóintézet Közleményei' (1960) az 50-51. oldalakon olyan eljárást ismertet a szintelenitő adszorbens gyanta aktiválására, amelynél illő szerves sava pl. ecetsavat alkalmaztak. A kationtalanitot glükóz oldatban jelenlévő klorid- vagy szul-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
