199012. lajstromszámú szabadalom • Mérőeszköz rendkivül kis áramló közegmennyiségének kijelzésére, valamint a mérőeszközzel kialakított mérőpisztoly

1 HU 199012 E 2 rŐfolyadékol tartalmaz és légtere egy csövön keresztül tömítés furatával, egy másik csövön ke­resztül pedig egy a pisztolyalakú alaptest agyán levő lyukkal van összekötve, míg a hátsó mérőfej egy további csövön keresztül egy a pisztolyalakú alaptest hátsó oldalán levő lyukkal áll összeköt­tetésben. A találmány további lehetséges változatait és részleteit kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti mérőeszköz vázlatos felépítését mutatja metszetben, nyugal­mi helyzetben, a 2. ábra egy találmány szerinti mérőeszközt tüntet fel vázlatosan, mérési helyzetben, a 3. ábra a nehézségi erő tengelyirányú kom­ponensének változását mutatja különböző dőlés­szögek esetén, a 4. ábra egy találmány szerinti mérőeszközt tartalmazó mérőrendszer vázlatos felépítését mutatja, az 5. ábra a mérőlap forgástengelyének egyik lehetséges kialakítási módját tünteti fel, a 6. ábra az 5. ábra Il-II metszete, a 7. ábra a találmány szerinti mérőeszköz kü­lönböző üzemhelyzeteit tünteti fel vázlatosan, mégpedig a) a mérőeszköz nyugalmi helyzetét, b) a mérőeszköz mérőhelyzetét, c) a mérőeszköz mérőcseppképző helyzetét, d) a mérőeszköz azon helyzetét, amelyben a mérőfoiyadékot a mérések folyamatosságának biztosítására kiindulási helyzetébe juttathatjuk vissza, a 8. ábra egy automatikus működésű mérőesz­köz kialakítását tünteti fel vázlatosan, valamint annak egyes üzemhelyzeteit a szükséges elmoz­dulások feltüntetésével, a 9. ábra a mérés folyamatos végzéséhez szük­séges művelet elvégzését tünteti fel vázlatosan, végül a 10. ábra egy találmány szerinti mérőeszközt tartalmazó mérőpisztolyt tüntet fel vázlatosan. Az 1. ábrán látható találmány szerinti mérő­eszköznél egy 4 bemenőcsonk — célszerűen 90°­­ban lefelé fordított nyílással — 1 mérőfejbe ve­zet, amely célszerűen gömb-, fekvőhenger- vagy kúpban folytatódó hengeralakú. Egy 5 kimenő­csonk hasonlóképpen, — de célszerűen 90°-ban felfelé mutató nyílással — 2 mérőfejbe vezet. Az 1 és 2 mérőfejek között található a 3 kapilláris. A felsorolt szerkezeti elemeket előállíthatjuk az ismert üvegtechnikai módszerekkel üvegből, 6 hegesztések alkalmazásával, de előállíthatjuk ra­gasztással átlátszó műanyag elemekből, illetve ü­­veg-, és műanyagelemek kombinációjából is. Az 1 mérőfejben 7 mérőfolyadék foglal helyet, a­­melyből 8 mérőcsepp képezhető. A 2. ábrán a mérőeszköz a vízszinteshez ké­pest a dőlésszöggel elfordított helyzetben van ábrázolva, úgy, hogy a 3 kapilláris a 2 mérőfej irányába lejtsen. A 8 mérőcseppre ható 9 nehéz­ségi erőnek akkor tengelyirányú 10 komponense keletkezik, amely a 8 mérőcseppet a 2 mérőfej irányába igyekszik hajtani. A 3. ábra tanúsága szerint a 9 nehézségi erő tengelyirányú 10 kom­ponense annál nagyobb, minél nagyobb az a dő­­íésszög, értéke az ismert képlet szerint F = g.sino. A 4. ábrán feltüntetett mérőrendszert 12 alap­lap hordozza. Erre egy 14 forgástengely körül el­forgathatóan van felerősítve a mérőeszközt hor­dozó 13 mérőlap. A mérőeszköz 3 kapilláris mellett, azzal párhuzamosan 18 mérőskála húzó­dik. A mérőeszköz 4 bemenőcsonkja hajlítható módon, de gáztömören van összekötve a 15 mű­szerbemenettel. A 12 alaplapon 13 mrőlap hely­zetét az ábrán az óramutató járásának megfelelő irányban 16 és 17 ütközők határolják, amelyek célszerűen úgy vannak kiképezve, hogy magassá­guk állítható legyen (ezt az ábrán nem tüntettük fel), de a 16, 17 ütközőket a 13 mérőlap túl is ha­ladhassa (pl. benyomható kiképzéssel, vagy bár­mely más önmagában ismert módon). A 14 forgástengely kialakításának egy lehetsé­ges módját tünteti fel az 5. ábra. A 12 alaplapot és a 13 mérőlapot 14' tengelycsavar fogja össze, amely célszerűen a 12 alaplapba besüllyesztett fejjel van kikképezve. A 15 műszerbemenet a 14’ tengelycsavar méretének megfelelő furattal ellá­tott, belül a 20 belső térrel kiképzett 19 csatlako­zófejben végződik, a mérőberendezés 4 bemenő­csonkja pedig a teljesen hasonlóan kialakított 22 csatlakozófejben. Ezek a 14’ tengelycsavarra úgy vannak felszerelve, hogy a 19 és 22 csatlakozófe­jek közölt (valamint szükségeseién a 13 mérőlap és a 19 csatlakozófej között is) 21 és 23 tömíté­sek vannak elrendezve, és az alkatrészek a 24 csavaranyával vannak összeszorítva. A 24 csavar­anyát valamely ismert módon rögzítjük (kettős anyával, rugós alátéttel slb.). A 14’ tengelycsa­varba belül menettel ellátott, vakfurat jellegű 25 furat van bemélyítve, amely a megfelelő helyeken 26 furatokkal úgy van harántolva, hogy a 26 fura­tok a 19 és 22 csatlakozófejek belső tereibe ve­zessen. A 25 furat 27 záródugóval van lezárva. Az 1 mérőfejbe annyi 7 mérőfolyadékot jutta­tunk, hogy az akkor, ha a 12 alaplapon a 13 mé­rőlapot az ábrán az óramutató járásával egyező irányban a 16 ütközőig elforgatjuk, a 7 mérőfo­lyadék szintje ne érje el a 3 kapillárist, de ha a 13 mérőlapot továbbforgatjuk a 17 ütközőig, akkor viszont elérje. Az így kialakított mérőrendszer használatakor a mérőrendszert a 15 műszerbemenet és az 5 ki­menőcsonk útján kapcsoljuk be a közegáramlás útjába, úgy, hogy az áramlás iránya az ábrán balról jobbra haladjon. Szivárgásvizsgálat esetén az 5 kimenőcsonk bekötése felesleges lehet, ehe­lyett az az atmoszférával lehet összeköttetésben. A 13 mérőlapot a 2 dőlésszöggel elfordítjuk, úgy, hogy az a 17 ütközővel érintkezzen, mire a 7 mérőfolyadék a 3 kapillárisban egy 8 mérőcsep­pet képez. Az első mérést megelőzőleg két-há­­rom mérőcseppet egy kis gáz (vagy levegő) befú­­vatásával a 3 kapillárison végighajtuk, mire az a 2 mérőfejben fog elhelyezkedni. Ezt követően a 13 mérőlapot előbb vízszintes helyzetbe hozzuk, majd a] dőlésszöggel lehajlítjuk, úgy, hogy a 13 mérőlap a 16 ütközővel érintkezzen. Ekkor az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom