199012. lajstromszámú szabadalom • Mérőeszköz rendkivül kis áramló közegmennyiségének kijelzésére, valamint a mérőeszközzel kialakított mérőpisztoly
1 HU 199012 B 2 ütköző állítóbcrendezésével (melyet az ábrán nem tüntettünk fel, pl. egy mikrométeres ütközőcsavarral) beállítjuk a 8 mérőcseppnek az a helyzetét, amikor a ráható erőket a 9 nehézségi erő g.sino komponense kiegyenlíti. (Ez akkor következik be, ha az álló 8 mérőcsepp állva marad, az enyhe belefúvással elindított 8 mérőcsepp pedig a fúvás megszüntetése után egyenletes sebességgel végighalad a 3 kapillárison.) Ezzel a berendezés mérésre kész állapotban van. Mérésnél a fenti eljárást megismételjük. A 13 mérőlapot a 17 ütközőig rövid időre lehajtva képezzük a 3 kapillárisban a 8 mérőcseppet, majd a 13 mérőlapot vízszintesig emelve azt a 16 ütközőig lehajtjuk. Ekkor kezdődik a mérés. Ha van közegáramlás, a 8 mérőcsepp a 3 kapillárisban végighalad a 18 mérőskála felett, elmozdulásának mértékét a skálán, elmozdulásának sebességét a skála és egy időmérő szerkezet (stopperóra) segítségével állapíthatjuk meg. A mérés befejeztével a 8 mérőcsepp a 2 mérőfejbe jut, és itt marad. Hibát jelentő erős áramláskor a 8 mérőcsepp egy pillanat alatt a 2 mérőfejbe kerül, de a műszert nem hagyja el. Nyomás alá helyezett rendszerek tömörsége vizsgálható akkor, ha a vizsgálni kívánt rendszert a 15 műszerbemenethez, az 5 kimenőcsonkot pedig egy megkerülővezetéken keresztül azonos nyomásra feltöltött referenciatartályhoz kapcsoljuk. Ekkor a megkerülővezetéket megszakítva és a 8 mérőcseppet a 3 kapilláris közepére beállítva annak helyzetváltozásából következtethetünk a vizsgált redszer tömörségére. A hőmérsékletváltozásból eredő hibát kiküszöböljük, ha a referenciatartályt ismert módon vizsgált rendszeren belül helyezzük el. Nyomás alá helyzeti (feltöltött) nyomástartó edények zárószerkezetének tömör zárását vizsgálhatjuk úgy, hogy az edényt a 15 műszerbemenethez csatlakoztatjuk és az 5 kimenőcsonkot szabadon hagyjuk. Ha a 8 mérőcsepp elmozdul, a zárószerkezet nem zár tömören. Ha a mérések során a 7 mérőfolyadék mennyisége az 1 mérőfejben annyira lecsökken, hogy a 13 mérőlapok a 17 ütközőig történő lehajlásával a 8 mérőcsepp már nem képezhető, akkor a méréssorozatot félbeszakítjuk, és a 13 mérőlapot a 7. ábra d. rajza szerinti helyzetbe hozzuk, azaz az óramutató járásával ellentétes irányban 90°-ban felfelé elfordítjuk. Ekkor a 2 mérőfejbe átjutott 7 mérőfolyadék az 1 mérőfejbe visszafolyik. A visszafolyatást gyorsíthatjuk az 5 kimenőcsonk nyomás alá helyezésével (belefúvatással). A mérőfolyadék teljes mennyiségének átfolyását követően a méréssorozatot a fentiek szerint folytathatjuk. Mérőfolyadékul vizet, színezett alkoholt, vagy bármely más, a mérni kívánt anyaggal nem reagáló folyadékot alkalmazhatunk. Higany alkalmazása esetén a mérőeszközben a kívánt helyeken elhelyezett elektródák segítségével a 8 mérőcseppet villamos áramkörök (pillanatnyi) zárására, és ezáltal jelfeldolgozására alkamas villamos impulzusok képzésére is felhasználhatjuk. A találmány szerinti mérőeszköz gyakorlatilag kiegyensúlyozott 8 mérőcseppje a legkisebb, szinte mérhetetlen túlnyomás hatására is elmozdul, ezáltal a mérés érzékenysége oly nagy, hogy Közegáramlások ellenőrzése esetén (tömörségvizsgálat, szivárgásvizsgálat) a vizsgálati idő rendkívüli mértékben lerövidíthető. A találmány szerinti mérőeszköz különleges változatait mutatják a 8 —10. ábrák. A 8. ábrán látható mérőeszköznél egy 31 nyomástartó edény 32 csatlakozó csonkjával szemben, egy 33 stabil felületre felerősített, kettős működtetésű pneumatikus vagy hidraulikus 34 munkahenger dugattyújára 35 alaplap van felszerelve, amelyen 37 forgástengely körül elfordíthatóan 36 mérőlap van elhelyezve. A 36 mérőlapon foglal helyet a 39 mérőfolyadékkal ellátott, 38 mérőfejjel kezdődő és 49 mérőskála mellett végighaladó, majd egy hasonló mérőfejben végződő kapilláris. A 38 (első) mérőfejbe nyúlik egy bemenőcső, amely 37 forgástengelyen keresztül egy 43 tömítés furatával van összekötve, míg a második mérőfejből egy kimeneti cső vezet ki, amely az atmoszférával van összekapcsolva. A 43 tömítés furatát a 37 forgástengellyel összekötő csővezeték a belőle kiágazó 45 csővel egy 46 csőelzáró szerelvényen keresztül 47 csőcsonkra van kapcsolva, amely ugyancsak az atomoszférával van összekötve. A 35 alaplapon van rögzítve egy kettős működtetésű pneumatikus vagy hidraulikus 40 munkahenger, amelynek dugyattyújára 41 karon keresztül 42 rögzílöszerkezel van szerelve. A furattal ellátott, célszerűen félgömbalakú rugalmas 43 tömítést 44 támasztógyűrű rögzíti. A 35 alaplapon a 36 mérőlap felfelé, a 37 forgástengely körüli elforgatására kettős működtetésű pneumatikus vagy hidraulikus 48 munkahenger, míg lefelé történő elfordítására kettős működtetésű, pneumatikus vagy hidraulikus 48’ munkahenger szolgál. A berendezés el van látva egy önmagában ismert olyan szerkezettel, amely a 31 nyomástartó edény továbbításakor az egész berendezést megemeli, ezt az ábrán nem tüntettük fel. Ellátható a berendezés egy olyan, ugyancsak önmagában ismert jelképző-érzékelő eszközzel is, amely a 39 mérőfolyadéknak a kapillárisban történő elhaladása esetén villamos, pneumatikus, vagy hidraulikus jelet képez. Ez lehet optikai (fényforrás és fototranzisztor, a kapillárisba épített érintkezőpár — ez esetben feltételezve, hogy villamosán vezető mérőfolyadékot alkalmazunk), valamint egy ezen jeleket feldolgozó önmagában ismert automatikával, amelynek a találmány lényegéhez nem tartoznak, és a tervező köteles tudásán belül kialakíthatók. A 10. ábrán feltüntetett kézi mérőeszköz egy pisztolyalakú 52 alaptest csőszerű nyúlványában van elhelyezve. Ez az 52 alaptest készülhet bármely anyagból, célszerűé öntéssel két féldarabból állítható elő. Belsejében található a korábban már ismertetett 43 tömítés, valamint korábban ugyancsak említett 3 kapilláris, amely mindkét végén 38, 38’ mérőfejjel van ellátva, de olyan ferde, hátrafelé 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
