199012. lajstromszámú szabadalom • Mérőeszköz rendkivül kis áramló közegmennyiségének kijelzésére, valamint a mérőeszközzel kialakított mérőpisztoly

1 HU 199012 B 2 A találmány tárgya mérőeszköz rendkívül kis áramló közegmennyiségek (folyadékok, gázok vagy gőzök) áramlásának (szivárgásának) gyors kijelzésére, illetve ezen kis áramló mennyiségek rövid idő alatt történő mérésére, valamint záró­­szerelvények, például gázpalackokon alkalma­zott szelepek tömör zárásának ellenőrzésére. A DE-OS 3 225 100 sz. (NSZK) szabadalmi leírás alapján ismert egy mérőeszköz kis folya­­dék-térfogatáramok, főként folyadékszivárgások mérésére, amely mérőeszköz egy mérőcsövet tar­talmaz, valamint elektro-optikai eszközöket a mérőcsőben levő folyadékoszlop meghatározásá­ra. Ezen ismert mérőeszköz lényege az, hogy az előnyösen függőlegesen elrendezett és alul nyi­tott mérőcső felső végén egy folyadékbeeresztő furat és ezzel előnyösen azonos magasságban át­­ellenben egy légbeeresztő furat van kialakítva, ahol a mérőcső olyan belső átmérővel van mére­tezve, hogy a folyadékoszlopot a fellépő adhéziós erők megtartják, emellett a légbeeresztő furat e­­lé egy szelep van építve, amely nyitott helyzetben fojtással működő lezárószelepként van kiképez­ve. Ennél az ismert mérőeszköznél a mérés elvég­zése előtt először egy öblítést kell végezni, ahol a tulajdonképpeni mérőcsövet egy járulékos veze­téken keresztül levegővel öblítik, hogy a mérő­csőben levő folyadékoszlopot a végrehajtandó méréshez eltávolítsák. Az ismert mérőeszköznél azt állapítják meg, hogy a tejes mérőoszlop elto­lódik-e egy adott szakasszal, amely a kohézió mi­att összeköttetésben marad a mérőfolyadékkal, így tehát ennél a mérőeszköznél ténylegesen egy folyadékoszlop hosszának növekedését érzéke­lik. Az ezen ismert mérőeszköz segítségével ér­zékelhető, illete mérhető közegmennyiségnek legalább olyan nagynak kell lennie, hogy a mérő­csőben levő folyadékoszlop legalább egy adott helyig elmozduljon egy fénysorompó tartomá­nyában, hogy ezt a fénysorompót megfelelő villa­mos jel előállítása céljából megszakítsa. Emellett ezen ismert mérőeszköz csak arra van kialakítva, hogy folyadéktérfogatáramokat mérjen. Ismert ezenkívül egy "miniszkóp" nevű mű­szer, amely lehetővé teszi egy nagyobb átmérőjű edényből egy kapillárisba átjutó folyadék helyze­tének leolvasását a kapilláris mellett elhelyezett skálán. A "habfilm-bürettás" módszernél az áramlás (szivárgás) érzékelésére szappanoldatból kép­zett buborék helyzetét vizsgálják. A HU 171 149 sz. (magyar) szabadalom szerinti berendezésnél hidrosztatikailag stabilizált nyomású mérőfolya­dék és a vizsgált folyadék közötti határfelületnek kapilláris csőben történő elmozdulását használ­ják fel az érzékelésre. Speciálisan szivárgásvizsgálatnál alkalmazha­tó berendezést ismertet a HU 179 263 Isz. (ma­gyar) szabadalom, amely berendezés lezárt nyo­mótér létrejöttét és abban a nyomás változását érzékeli. A HU 179 432 sz. (magyar) szabadalom sze­rinti eszköz a hőmérsékletváltozásnak a mérésé­re gyakorolt hatását a mérendő (vizsgálandó) térben elhelyezett referenciatér alkalmazásával és differenciál-nyomásméréssel érzékeli. A találmány által megoldandó feladat olyan mérőeszköz kifejlesztése renddkívül kis áramló közegmennyiségek kijelzésére és/vagy mérésére, amelyre rendkívül nagy megszólalási érzékeny­ség jellemző és rugalmasan alkalmazkodik a mindenkori mérési feltételekhez. A kitűzött feladatot egy olyan mérőeszköznél, amelynek mérőskála mellett elrendezett kapillá­risa és ezen kapilláris egyik végén bemenőcsonk­kal, másik végén pedig kimenőcsonkkal ellátott mérőfeje van, a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a bemenőcsonkkal összekap­csolt mérőfejben a mérendő áramló közegtől független mérőfolyadék van és a kapillárosban egy ezen mérőfolyadékból képzett mérőcsepp van kijelzőelemként vagy mérőelemként megve­zetve, ahol a mérőcseppet megvezető kapilláris a mérőcseppre haló nehézségi erő befolyását ki­egyensúlyozó dőlésszögbe állíthatóan van kiala­kítva. Azáltal, hogy a bemenőcsonknál levő mérőfej­ben mérendő közegtől független mérőfolyadék van, lehetővé válik, hogy a mérőeszköz bármikor üzembe helyezhető legyen, anélkül, hogy bármi­féle előzetes feltételt kellene biztosítani vagy előzetes intézkedést kellene tenni. A mérőcsepp kijelzőelemként vagy mérőelemként való alkal­mazása révén a mérendő közegre nagyon csekély külső behatás hárul, így nagyon pontos mérése­ket lehet végezni. Végül a mérőcsepp-pálya dő­lésszögének találmány szerinti állíthatósága révén a mérőeszköz adaptálható a mindenkori mérési feltételekhez, illetve a megszólalási érzékenység nagyon pontosan hozzáigazítható a mindenkori mérési feltételekhez. A találmány értelmében célszerű, ha a kapillá­ris két végén levő két mérőfej gömb-, henger­vagy kúpban végződő henger alakú, ugyanakkor pedig a mérőeszköz bemenőcsonkja 90°-ban le­felé, kimenőcsonkja pedig 9()°-ban felfelé fordí­tott nyílással van az adott mérőfejen belül ellát­va. Célszerű továbbá, ha a találmány szerinti mé­rőeszköz egy mérőlapra van felerősítve, amely egy alaplapra van meghatározott forgástengely körül elforgathatóan felszerelve és az alaplapon két, a mérőlap dőlésszögét meghatározó állítha­tó ütköző van elrendezve. A találmány szerinti mérőeszköz egyik rend­kívül praktikus kiviteli alakját jelenti az a mérő­pisztoly, amely elsősorban nyomástartó edények­ben, pl. gázpalackokon alkalmazott zárószerel­vények tömör zárásának ellenőrzésére alkalmaz­ható és amelynek agyból és csőszerű nyúlványból álló pisztolyalakú alapteste van, ahol a csőszerű nyúlványba egy kapillárisban megvezetett mérő­cseppet tartalmazó mérőeszköz van beépítve. Erre a mérőpisztolyra az jellemző, hogy a cső­szerű nyúlvány elülső vége rugalmas, furattal el­látott tömítéssel van lezárva, amely mögött egy mérőskála felett hátrafelé lejtő, mindkét végén mérőfejjel ellátott kapilláris van egy átlátszó ab­lak alatt elrendezve, ahol az elülső mérőfej mé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom