198934. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino-purin származékok előállítására

1 HU 198934 B 2 általános képletre megadott és Z jelentése távo­zó csoport, például klór-, bróm- vagy jódalom, előnyösen brómatom — kezelünk. Az (V) képletű vegyüld ismert. Azokat a (X) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Z jelentése brómatom, egy (XI) általános képletű vegyület brómozásával ál­líthatjuk elő, előnyösen szén-tetrabromiddal és tnfenil-foszfinnal, szerves aprotonos oldószer­ben, például dimetil-formamidban végzett keze­léssel. Azokat a (X) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Z jelentése klór- vagy jód­­alom, a fentivel analóg módon állíthatjuk elő. Azokat a (XI) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R4 és R5 jelentése azonosan acilcsoportot jelent, az 1. reakcióvázlat szerinti eljárással állíthatjuk elő. A reakcióvázlat képle­teiben R6 jelentése eltávolítható védőcsoport. R6 jelentése előnyösen hidrogenolízissel eltá­volítható csoport, például benziícsoport. A fenti csoportot szokásos eljárásokkal távolíthatjuk el, például hidrogénezéssel, szénhordozós palládi­­umkatalizálor jelenlétében. A (III) és (VIII) általános képletű vegyületek előállítására fentebb ismertetett eljárások a 0141927. számú európai szabadalmi leírásban is megtalálhatók. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Rt és/vagy R2 jelentése ali­fás acilcsoport vagy benzoilcsoport, a (XV) kép­letű vegyület észterezésével állíthatjuk elő, is­mert módon. Ha szükséges, az észterezési reak­ció során az -NH2 csoportot, és kívánt esetben a hidroxilcsoportok egyikét is védhetjük, megfele­lő védőcsoporttal, például tritil- vagy monomrt­­oxi-tritil-csoporttal. A kapott termékből ezután a védőcsoportot eltávolítjuk, például savas keze­léssel, így például ecetsavval végzett kezeléssel. Az (1) általános képletű vegyületeket, ame­lyek képletében RjO- és/vagy R2O- jelentése karbonsav-észter-csoport, tehát például úgy ál­líthatjuk elő, hogy egy kívánt esetben védett (XV) képletű vegyületet (a) megfelelő karbonsav-kloriddal, vagy (b) megfelelő karbonsavanhidriddel, vagy (c) megfelelő karbonsavval dehidratálószer — például diciklohexil-karbodiimid — jelenlétében reagáltatunk. Az aminocsoportján, és egyik hidroxilcsoport­­ján végzett (XV) képletű vegyületeket, azaz a (XIII) általános képletű vegyületeket — a kép­letben R7 jelentése védőcsoport, és Rg és R9 je­lentése hidrogénatom vagy védőcsoport, feltéve, hogy az egyik hidrogénatomot jelent - úgy állít­hatjuk elő, hogy a (XV) képletű vegyületet védő­­csoporttal látjuk el, például tritil- vagy mono­­metoxi-tritil-halogeniddel — így monometoxi­­-kloriddal — reagáltatva. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Rj és R2 közül az egyik ali­fás acilcsoportot, és a másik hidrogénatomot je­lent, vagy a (III) képletű köztiterméket úgy állít­hatjuk elő, hogy a (XV) képletű vegyületet egy (XIV) általános képletű vegyülettel - a képlet­ben R10 jelentése 1-6 szénalomos alkilcsoport, Rls jelentése 1 — 6 szér.atomos alkilcsoport, m érteke 0, 1 vagy 2, és n értéke 2, 3 vagy 4, azzal a megkötéssel, hogy m + n = 4 — reagáltatjuk, majd az esetben ha n értéke 3 vagy 4, a kapott terméket hidrolizáljuk. \ (II) képletű vegyületek előállítására kiindu­lási vegyületként olyan (XIV) általános képletű vegyületet használunk, amelynek képletében m értéke 2, és n értéke 2. Például abban az esetben, ha m értéke 2, n értéke 2 és R10 jelentése metil­­csoport, a reakció termékeként egy fent meg­adott (II) képletű vegyületet kapunk. A reakciót célszerűen inert szerves oldószerben — például letrahidrofuránban vagy N,N-dimetil-formamid­­ban — játszatjuk le, sav — például p-toluolszul­­fonsav — jelenlétében. A szükséges esetben végrehajtott következő hidrolízis egy vizes hidrolízis, amelyet előnyösen sav — például p-toluolszulfonsav — jelenlétében végzünk. A (XIV) általános képletű vegyületek vagy is­mertek vagy ismert vegyületekből analóg eljárá­sokkal előállíthatók. Az (I) általános képletű vegyületeket gyógyá­szati alkalmazás céljára gyógyászati készítmény­­nyé formálhatjuk. A gyógyászati készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy (I) általános képletű vegyületet a gyógyszerkészítésben szokásosan használt hordozó- és/vagy egyéb segédanyagok­ká összekeverjük és gyógyászati készítménnyé formáljuk. A pácienseknek orálisan adagolható gyógyá­szati készítmények formája szirup, tabletta vagy kapszula lehet. A tabletta formájú készítmény formálására bármely gyógyászati hordozóanyag alkalmazható, amellyel az ilyen szilárd készítmé­nyek formálhatók, így például magnézium-szte­­arátot, keményítőt, laktózt, glükózt, rizst, lisztet és krétát használhatunk. A készítmény formája lenyelhető kapszula is lehet, például zselatinból, amely a hatóanyagot tartalmazza, vagy szirup, ol­dat vagy szuszpenzió formában is lehet. Csepp­folyós hordozóanyagként például etil-alkoholt, glicerint, sóoldatot vagy vizet használhatunk, amelyhez szirupok előállítására aromaanyagokat vagy színezőanyagokat is adhatunk. A hatóanya­gokat injektálható készítmények előállítására steril folyékony hordozóanyaggal is formálhat­juk. A találmány szerinti eljárással előállított ható­anyagokat helyileg alkalmazható készítménnyé is formálhatjuk, a bőr vagy a szem kezelésére. A bőrre helyileg alkalmazható készítmény for­mája például krém, lemosóoldat vagy kenőcs le­het. A fenti készítményeket a gyógyszerkészítés­ben szokásos módon állíthatjuk elő, például a Harry’s Cosmetology (kiadó: Leonard Hills Books) vagy a Brit gyógyszerkönyv útmutatásai alapján. A szem helyi kezelésére alkalmazható készít­mények például szokásos szcmcseppek, vagy szemkenőcsök lehetnek. A találmány szerinti eljárással előállított ható­anyagot tartalmazó gyógyászati készítmények 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom